A 2023. évi Velencei Építészeti Biennálé május 20. és november 26. között lesz látogatható, ahol a világ különböző innovatív és kortárs építészeti különlegességeit lehet majd megtekinteni. Az idei év magyar pavilonjának főszereplője a Néprajzi Múzeum, amely 1872 óta működik, 2022-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját, és ezen alkalomból kifolyólag mutatták be az intézmény, Ferencz Marcel által tervezett korszerű, modern épületét. A Ludwig Múzeum nemrég kiadott közleménye alapján a Néprajzi Múzeum és a Városliget Zrt. a Ludwig Múzeummal közösen mutatják be a Reziduum – The Frequency of Architecture című kiállítást.
Az installáció az épület homlokzatának ornamentikáját emeli ki és nemcsak a térben jelenik majd meg, de egy rendkívül különleges hang- és fénytechnika ötvözeteként interaktív látványossága is lesz a 18. Velencei Építészeti Biennálénak. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy az ornamentikák által alkotott, a homlokzaton megjelenő pixelmintázatot Mátrai Péter hangjegyekké formálta, ezáltal jelenik majd meg a zenei effektus, amit a látogatók maguk is megszólaltathatnak fantázia hangszerekkel. A pixelek 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívumot tartalmaznak, többek között megjelennek venezuelai, kongói, kínai, mongol és melanéz motívumok is.
A kiállítás kurátora Kondor-Szilágyi Mária, a kiállítók pedig Ferencz Marcel (építész, az épület tervezője), Mátrai Péter (zeneszerző-építész), Z. Halmágyi Judit (építész), és Haász Ferenc (fénytervező).
A tervező, aki mert nagyot álmodni
Ferenczi Marcel 1970-ben Miskolcon született, tanulmányait pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Kezdetben vegyészmérnöki szakon tanult, végül építészmérnökként szerezte meg a diplomáját 1997-ben, majd 2007-ben doktorált. Nemzetközi sikereinek első lépcsőfokát Nashville (Egyesült Államok) adta meg, ahol nemcsak az angol nyelvet gyakorolhatta, hanem gyakornokként dolgozhatott az EARL SWENNSON Associate Architecture Company építészeti cégnél.
Érdekesség még, hogy egyáltalán nem idegen számára a Biennálé sikere sem, hiszen 2010-ben a 12. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában rendezett kiállítás vezető építésze és kurátora volt “A rajzolás közösséget megmozgató ereje” című kutatási témájával. Ezenkívül több nevesebb díjat is elnyert már, többek között munkásságáért kétszer megkapta a Pro Architectura díjat, 2013-ban pedig Ybl Miklós-díjjal jutalmazták. Fontos megemlíteni azt is, hogy 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Az idei magyar pavilon képviselésére összesen tizenöt magyar és külföldi építésziroda versenyzett különböző tervekkel, többek között olyan neves tervezők is pályáztak mint Zaha Hadid, a Dominique Perrault Architecture, vagy a BIG. A pályaműveket egy tizenegy főből álló hazai és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberből álló gárda zsűrizte és értékelte, így választották ki a Napur Architect Kft. magyar céget, és ezzel Ferencz Marcel terveit.
Egy múzeum, amely magában hordozza a jövő megoldásait és a tradíciók világát
A Néprajzi Múzeum tervezője több mögöttes jelentést is tulajdonított az intézmény megjelenésének: például kellemes zöldövezetként, pihenőhelyeként is funkcionáljon, illetve az épület formájával a szabadságra szeretett volna nagyobb hangsúlyt fektetni. Mindezzel egyfajta meditatív állapotot is előidézhet az odalátogatóknál, hiszen a nyílt zöldterület egyfajta határvonal a nyüzsgő város és a Városliget határán. Nem szabad megfeledkezni az épület tetejéről sem, aminek csodálatos panorámája nem mindennapi élményt nyújt látogatói számára, hiszen a magasból ráláthatunk egész Budapestre és a város legfőbb nevezetességeire.
„A Liget új fordított kapuzataként az 56-os nemzeti emlékhely aurájában két szárnyat formálva emelkedik ki, és a Városliget egyik fogadó építményeként funkcionál. A tetőkertet körbeölelő szárnyak 1000 méter átmérőjű körív mentén emelkednek a Városliget lombkoronájába. A szakrális átkelő egyúttal a Hősök tere zöld reflexiójaként az anonim forradalmi hősök előtt is tiszteleg, miközben múzeum funkciójából fakadóan felöleli és egyben tartja a nemzeti és egyetemes műtárgygyűjteményt.”- olvasható a Néprajzi Múzeum oldalán.
A múzeumon belül haladva hatalmas látogatói terek nyújtanak élményt és bár számos olyan kiállítótér van, ami még installálásra vár, már több olyan gyűjtemény is megtekinthető, amely a magyar és egyetemes kultúra hálójaként van jelen. Az állandó kiállítások (Kerámia tér – a világ kerámiái, ZOOM perspektívaváltás) mellett már vannak időszaki kiállítások (Bekötik a fejét, Székátiratok, Megérkeztünk), tanulmányi kiállítás (Digital Remix), valamint külső helyszínen megjelenő kiállítások is (Porka havak esedeznek – a téli ünnepkör szokásai /Budavári Palotanegyed/, Síppal, dobbal, didzseriduval…/Marosvásárhely/).
Szerző: műtárgy.com
Forrás: Index, Ludwig Múzeum, MMA, Néprajzi Múzeum
Címlapkép: A Néprajzi Múzeum. Forrás: Magyar Építő Zrt.
