Kalapács alá kerülnek az avantgárd irodalom gyöngyszemei

Az avantgárd irodalom a műtárgypiac egyik, még kevésbé felfedezett, de ígéretes területének számít – írja a műtárgy.com legfrissebb ajánlójában.

Az avantgárd irodalom Magyarországon a két világháború közti időszakban virágzott, de ekkor is egy ellenkulturális jelenségnek számított. Pont annak okán, hogy az avantgárd művészet és irodalom az ellenkultúrához tartozott, ezek az alkotások viszonylag kis példányszámban jelentek meg, azonban jellemzően nagyon kísérletező szellemben. Erre jó példa az avantgárd irodalom és képzőművészet összefonódása a könyvekben, és ezen nem csak Kassák Lajos munkásságát kell érteni, aki egyszerre jeleskedett mind a két területért. Persze Kassákhoz kötődnek azok a példák, amikor e két terület a legszorosabb kapcsolatban van: az 1926-os Tisztaság könyvének a tartalom és a borító is Kassák munkáját dicséri. Ezen kívül is érdemes megemlíteni más kiemelkedő művészeket is, akik az 1910-es, '20-as és '30-as évek avantgárd irodalmának könyvborítóin dolgoztak. Bortnyik Sándor illusztrálta például Barta Sándor Vörös zászló és Kassák Lajos Tragédiás figurák című kötetét is 1919-ben.

Úgy tűnik, hogy manapság újra a figyelem középpontjába kerülhet az avantgárd irodalom. Ezek a kis példányszámban megjelent művek, melyeknek a terjesztésük is limitált volt (sokszor olyan helyekre korlátozódott, mint az Andrássy úton működött Mentor Könyvesbolt), manapság többek között a Kassák Múzeumnak, a 20. század első felének avantgárd művészetére koncentráló kiállításainak köszönhetően kerülnek a figyelem középpontjában.

Az ajánlóban bemutatott alkotások mind licitálhatóak lesznek a következő hetek budapesti aukcióin.

Keér később Gabriel Hackett néven fotózsurnaliszta, a General Press Features sajtóügynökség szerkesztője lett.

Érdemes külön figyelmet szentelni a kötet konstruktivista címlapjának.

Radnóti Miklós kötetét a címlapon túl 20 linómetszettel is illusztrálta S. Szőnyi Lajos.

A Vörös zászló volt a kezdetben Kassák köréhez tartozó, majd később a Szovjetunióba emigrált és ott 1938-ban kivégzett Barta Sándor első kötete.

Ennek az 1929-es antológiának, mely ajánlónk legdrágább tétele, az a különlegessége, hogy ebben jelentek meg először Radnóti Miklós versei.

Kassák Lajos 1919-es regényét folyóirata, a MA adta ki.

Lantos Béla vasmunkásból lett költő és Kassák Munka-köréhez tartozott. A kötetben szerepel Lantos legismertebb verse (Kassák néni), az előszót pedig a korabeli baloldali irodalom egyik ikonja, a francia Henri Barbusse írta.

(Szerző: Műtárgy.com)…