A magyar árverőházak a nemzetközi trendekkel dacolva is megőrizték, néhány szektorban pedig növelni is tudták forgalmukat 2016-ban- a műtárgy.com összefoglalója TOP listákkal.
Minden jó, ha a vége jó, tartja a mondás, s a népi bölcsesség igaz a látványos sikerrel zárult decemberi árverések után a hazai aukciósházak idei teljesítményére is. A legnagyobb érdeklődés ezúttal is a festménypiacot kísérte, ami az év során fokozatosan javuló teljesítményt mutatott. Érdeklődésben már az első félévben sem volt hiány, a kínálatból azonban még többnyire hiányoztak az igazi különlegességnek számító darabok. Ennek is megvoltak a maga pozitívumai: egyrészt az a tény, hogy az elmúlt években gazdát cserélt csúcsműveknek csak a töredéke tért vissza rövid időn belül a piacra, jelzi, hogy a gyűjtők mind nagyobb része tudja: a műtárgybefektetések igazi haszna hosszabb távon realizálható. Másrészt az árverőházak még intenzívebb kutatómunkára kényszerültek, hiszen a csúcsminőségű művekből az utánpótlás már régen nem automatikus, s munkájuk eredményeként jónéhány elveszettnek hitt vagy lappangó alkotást sikerült újra felfedezni. Harmadrészt a gyűjtők is rákényszerültek vadászmezejük bővítésére, arra, hogy jobban odafigyeljenek kevésbé felkapott mesterekre és vásárlásaiknál ne a név, hanem a kvalitás legyen a döntő. Néhány éve aligha fordulhatott volna még elő, hogy pl. Félegyházi László festményéért 15 millió, Barzó Endre városképért 13 millió vagy Szücsy Lilli szénrajzáért 5,5 millió forintot adjanak. A téli szezonra aztán, ami idehaza továbbra is a legerősebbnek számít, néhány festőtől főművek is előkerültek, s ezúttal is igazolódott, hogy a gyűjtők és befektetők ilyenkor hajlandók igen mélyen a zsebükbe nyúlni. Különösen igaz ez a magyar vadak egyik főművére, Tihanyi Lajos párizsi, Szajna-parti városképére, ami az utóbbi négy esztendő legmagasabb árán, 170 millió (jutalékkal együtt 204 millió) forintért váltott tulajdonost a Kieselbach Galéria téli árverésén. Tihanyi – Munkácsy, Csontváry, Gulácsy és Bortnyik után – az ötödik magyar festő, aki hazai aukción átlépte a százmilliós küszöböt, ami minden bizonnyal komoly hatással lesz a modernista festészet magyar csúcsműveinek további áraira. Tihanyi eddig is ott volt, Boromisza Tibor azonban csak most robbant be az aukciós piac legnagyobb sztárjai közé, ugyancsak erőteljes fauve-os hatást tükröző Rőzsehordók a ligetben című nagybányai munkájával, ami 87 millió forinttal a Virág Judit Galériánál ért el új életműrekordot. Az aukciós piac régi sztárjai közül Rippl-Rónai József teljesített a legmegbízhatóbban: három festménye is 50 millió forint feletti áron kelt el, Stilizált virágok özöne című munkája 95 milliós rekordárával az év második legdrágább festménye lett.
A két nagy ház vezető pozíciója a festménypiacon megingathatatlannak tűnik – decemberben jutalékkal együtt mindkettejük összforgalma meghaladta az egymilliárd forintot -, de figyelemre méltó eredmények másutt is szép számmal születtek. Mindenképpen indokolt kiemelni a BÁV idei teljesítményét: miközben több más területen megőrizte vezető pozícióját, festménykínálatának színvonala is sokat javult, amit egy-egy Rippl-Rónai és Czóbel-mű 52, illetve 36 milliós leütési ára is igazolt. A régi külföldi mesterek között a Nagyházi Galéria több művet is nyolcszámjegyű összegért tudott értékesíteni. Pontos statisztikák hiányában is valószínűsíthető, hogy kortárs művészek alkotásai is minden eddiginél több pénzért keltek el az idei aukciókon, ami főként az újra rendszeresen árverező Blitz Galériának köszönhető.
A tételek többsége persze továbbra sem a több tízmilliós sávban cserél gazdát; jó gyűjteményeket lehet építeni és akár komoly hasznot is lehet realizálni a néhány százezer forintért elérhető munkákból is. Idén például nagyobb mennyiségben kerültek piacra az egyik legismertebb cigány festő, Balázs János munkái, melyek szinte kivétel nélkül jelentős licitemelkedés után, akár a milliós küszöböt is átlépve leltek gazdára. A grafika továbbra sem élvez akkora megbecsülést, mint ami megilletné, de azért idén feltűnt, hogy nőtt az érdeklődés a legkeresettebb festők egyedi és sokszorosított grafikái iránt. Munkácsy nagy festményeihez készült vázlatai a korábbi néhány százezer forint helyett 1,1 – 2,4 millió forintért keltek el, Vaszary János litográfiájáért 120 ezerről indulva egymillió forintot adtak.
-20161221.jpg' "'Jó")
A szobrok piaca ebben az évben sem élénkült meg és ugyanez mondható el a fotókról is. Az ékszerpiac ugyanakkor dübörög, a piacvezető BÁV történetének legnagyobb forgalmát bonyolította, de jól szerepelt ebben a szektorban a Nagyházi és a Biksady Galéria is. Némi javulás tapasztalható a bútorok, lakberendezési tárgyak piacán; kiemelkedő eredmény egy XVIII. századi kandeláber pár 14 milliós leütési ára a Nagyházi Galériánál.
Lássuk ezek után a 2016-ban legmagasabb áron elkelt festményeket – külön felsorolva az élő és a külföldi művészek legjobb árait – és néhány egyéb műtárgykategória 2016. évi listavezetőit. Az árak forintban értendők és nem tartalmazzák az árverőházak – rendszerint 20%-os – jutalékát:
szerző: műtárgy.com
…
