Idén márciusban jelent meg a világ műtárgypiacának talán legfontosabb éves elemzése, a TEFAF 2017 Global Art Market Report, és a műtárgy.com most ennek a legfontosabb meglátásait mutatja be a magyar olvasóknak.
Az elemzést szokás szerint Európa egyik legnagyobb művészeti vásárán, a maastrichti TEFAF-on mutatták be a közönségnek. A riport, amit Professor Rachel A. J. Pownall, a Maastichti Egyetem tanára állított össze számos forrásból épít. Ilyenek a műtárgypiaci adatbázisok, a partnerek beszámolói (mintegy 350 ilyet készítettek), a műkereskedőkkel készült adatfelvételek, vagy az export-import adatok elemzése.
Pownall egy új számítási módszert is bevezetett a műtárgypiac éves forgalmának mérésére, és ez azzal járt, hogy a tavalyi riportban 64 milliárd dollár forgalmú műtárgypiac idénre 45 milliárdos lett. Azonban azt az egyharmados visszaesést nem a műtárgypiac eredményeinek kell betudni, hanem tisztán az új módszertannak, mivel ha a Pownall-féle számítási módszert visszavetítjük a korábbi évekre is, akkor kiderül, hogy az utolsó évben a globális műtárgypiac valójában 1,7%-os növekedést produkált.
Az elemzés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy egy hangsúlyeltolódás figyelhető meg a piacon belül. Míg korábban az aukciósházak voltak a piac legerősebben növekvő, és a legnagyobb publicitást kapó szereplői, addig az elmúlt évben a magán- és galériás eladások erősödtek meg, a nyilvános aukciók forgalma pedig a 2015-ös 20.8 milliárd dollárról 16.9 milliárd dollárra esett 2016-ban. Ezen belül a legnagyobb, 41%-is visszaesés az USA-ban volt, míg Európában az aukciós eladások 13%-kal estek. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a bizonytalan gazdasági körülmények miatt sokan úgy döntöttek, hogy nem most dobják a piacra a sztárműveiket, így a leghíresebb alkotóktól, mint Andy Warhol, Francis Bacon vagy Pablo Picasso, viszonylag kevés alkotás szerepelt a 2016-os aukciókon. Sőt az év egyik legnagyobb összegű tranzakciója, egy Gustav Klimt kép 150 millió dolláros eladása sem az aukciós piacon történt.
Az aukciós piac gyengélkedésében pedig az is szerepet játszhat, hogy manapság a művészeti vásárok azok az alkalmak, ahol a legkisebb a belépési küszöb az érdeklődők számára, és ahol így a legkönnyebb új vásárlókat szerezni, ez pedig evidensen inkább a galériáknak és a műkereskedőknek kedvez. A TEFAF riport szerint 2016-ban műkereskedők és galériák részesedése 20%-kal növekedett, ami ellensúlyozni tudta az aukciós piac csökkenését is.
A műtárgypiacnak a különböző részei máshogy és máshogy teljesítettek 2016-ban. Míg az antik és a modern művészeti piacon egy árcsökkenés volt tapasztalható, addig a kortárs művészeti szegmensben mintegy 4%-kal emelkedtek az árak. Nem meglepő módon az aukciós piacnak az ázsiai része az, ami a legjobban teljesített, még ha itt is egy 1,6%-os visszaesés volt látható. Azonban ma már Ázsia a globális aukciós piac 40%-át teszi ki, míg 2015-ben még csak 31% volt a részesedése. Ezen belül pedig Kína a domináns, ők adják az ázsiai aukciós piac forgalmának a 90%-át.
Nem meglepő módon a műkereskedők nagy része az online műtárgypiacban látja a jövőt, ezt említik a leggyakrabban, mint a piaci növekedésük következő útját. A megkérdezett kereskedők kétharmada 2017-re növekedést vár mind a mások által üzemeltetett online műtárgyhirdetési oldalakon, mind pedig a saját honlapján keresztül is.
Nagy Kristóf, műtárgy.com
…
