Kilenc évvel a nagy sikerű Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítást követően újabb Cezanne-hoz kapcsolódó kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum: a most nyíló tárlat ezúttal a francia mester életműve és az európai avantgárd művészet 1906 és 1930 közötti kapcsolatait vizsgálja. A Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállításon több mint százhúsz műalkotást láthat a nagyközönség. A február közepéig látható tárlatra a múzeum saját anyaga mellé a világ mintegy negyven jelentős gyűjteményéből kölcsönözött remekműveket.
Paul Cezanne: A nagy fenyő, 1887–1889
Forrás: Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum kiállítása új szempontból közelíti meg Paul Cezanne életművét: a tárlat a francia mester és több jelentős, klasszikus avantgárd művész kapcsolódási pontjait vizsgálja. Míg a 2012-2013-as bemutató a nagy elődök (például Michelangelo, Giovanni Lorenzo Bernini, Nicolas Poussin) és Paul Cezanne ecsettel, agyaggal, vésővel, vízfestékkel és ceruzával megformált találkozási pontjait kísérte végig, az új tárlat a 20. század első felében megjelenő konstruktív művészeti irányzatokat vizsgálja.
Cezanne életműve az első, 1895-ös párizsi kiállítása, majd a halálát követő 1907-es, a párizsi Őszi Szalonon megrendezett monografikus bemutató óta a kortárs képzőművészek, írók, költők, filozófusok, művészettörténészek érdeklődésének középpontjában állt. A kiállítás arra igyekszik választ adni, miért és mennyiben fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára is. Cezanne életműve a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos munkássága 1885 után az avantgárd törekvések kiindulópontja lett. A Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című kiállítás – amely hangsúlyozottan nem hatástörténeti bemutató – a nagy aixi mester és az orosz, holland, német, magyar konstruktív/konkrét irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának tükrében.
Cezanne munkái mellett a De Stijl mestereinek (Piet Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos), az orosz avantgárd művészeinek (Kazimir Malevics, Alekszandr Rodcsenko, Antoine Pevsner, Mihail Larionov) és a Bauhausban is dolgozó alkotóknak (Paul Klee, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) a munkáival találkozhat a közönség.
Huszár Vilmos: Bakkarajáték, 1928–1929 körül
Forrás: Szépművészeti Múzeum
A mintegy százhúsz festményt, szobrot, rajzot, vízfestményt, sokszorosított grafikát bemutató kiállítás a múzeum saját anyaga mellé a világ jelentős múzeumaiból és magángyűjteményeiből kölcsönzött remekműveket. A tárlat anyagát olyan múzeumok műalkotásai gazdagítják, mint a párizsi Musée d’Orsay és a Musée de l’Orangerie, a New York-i The Metropolitan Museum of Art és a Museum of Modern Art, a washingtoni National Gallery of Art, a londoni The National Gallery, a madridi Museo Thyssen-Bornemisza, a berlini Alte Nationalgalerie, a hágai Gemeentemuseum, az amszterdami Stedelijk Museum, a frankfurti Städel Museum, a bécsi Albertina, a bázeli Kunstmuseum és a Fondation Beyeler, a moszkvai Puskin Múzeum és a Tretyjakov-képtár.
A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket. A látogatók elsőként Cezanne szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét (Zola, Pissarro, Monet, Guillaumin, Renoir). Az Utak elválnak című kiállításrész Cezanne életművének a mester halála utáni különböző értelmezéseit vizsgálja. A látogatók képet kaphatnak a különböző tájértelmezésekről, valamint a kubizmus (Picasso, Léger, Braque) és Cezanne viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, és az életmű orosz avantgárddal való kapcsolódásáról. A tárlat tematikus részei bemutatják azokat a szellemi és formai kapcsolódási pontokat, amelyek Cezanne halálát követően az ő munkái és a holland De Stijl mozgalom, az orosz konstruktivizmus és szuprematizmus, valamint a Bauhaus mestereinek alkotásai között létrejöttek.
Kazimir Malevics: Misztikus szuprematizmus (Vörös kereszt fekete körön), 1920–1922
Forrás: Szépművészeti Múzeum
A kiállításon egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cezanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a múzeum több évtizedes tudományos munkájára támaszkodva kijelölheti azt az irányt is, amellyel az intézmény nemrég elkészült korszerű raktározási- és restaurátorközpontja (OMRRK), kutatóintézete (KEMKI)és a tervezett Új Nemzeti Galéria programjai folytathatják a több mint 110 éves hagyományt a tudományos és muzeológiai munka területén.
A tárlat megnyitására megjelenő, magyar és angol nyelvű katalógus szerzői között a múzeum munkatársai mellett amerikai, angol, francia, orosz, svájci és német szaktekintélyek szerepelnek.
A kiállítás kurátora Geskó Judit.
Forrás: Szépművészeti Múzeum
