A fotográfiával kapcsolatban már régóta hasonló kérdések izgatják a műértőket: a legobjektívebb, a valóságot leghűebben visszaadó művészeti ágról van szó, vagy naivitás azt hinni, hogy a művész személye, a fotó megkomponálásának körülményei, technikai kivitelezése, a téma kiválasztása nem tereli mégis szubjektív irányba a készülő alkotást? És mintha többnyire hasonló elgondolásokat, töprengéseket figyelhetne meg a szemlélő magukon a fotográfiákon is. Vannak, amelyek láthatóan arra törekednek, hogy tárgyuk lehető legpontosabb leképezései legyenek, de szép számmal akadnak olyanok is, amelyek ellenkező célkitűzésekről tanúskodnak. Horváth Péter fotóművész egész pályafutására jellemző ez a kettősség. „Akármit fényképezek, végül is mindig magamat mutatom. Meg persze a falakat, kerítéseket, amelyek elválasztanak és összezárnak bennünket. Az ajtókat, kapukat, amik most nyitva vannak, és valamiért mégsem lehet átmenni rajtuk” – mondja a művész, és e pár sor ars poeticának is beillik.

 

width=400Bán András: Horváth Péter. Szabad szemmel c. könyv borítója. Fotó: MMA

 

Az MMA Kiadó gondozásában könyv jelent meg Horváth Péter munkásságáról. A vaskos, jó minőségű reprodukciókban bővelkedő kötet szerzője, Bán András műkritikus megfogalmazza, hogy a könyv célja a „művész varázslatának bemutatása”, mint írja, „teljességről szó sem lehet”, hiszen az album fizikai korlátai értelemszerűen nem teszik lehetővé a fotográfus egész eddigi életművének maradéktalan bemutatását. Mégis, a tematikus fejezetekre, képgalériákra osztott, személyes megszólalásokkal gazdagított 320 oldal végigvezeti az olvasót az életpálya egyes állomásain, és így a szeme előtt bontakozhat ki a sokszínű és izgalmas alkotói út.

Horváth Péter Balázs Béla-díjas fotóművész 1945. június 29-én született Kiskunfélegyházán. Már az érettségi idején tudta, hogy a fotográfiával szeretne foglalkozni, a vizsgákat követően a bajai Vízügyi Igazgatóságnál helyezkedett el, mint fotós. Saját bevallása szerint a mesterség csínját-bínját szakkönyvek segítségével, illetve a gyakorlat során sajátította el. Szakfényképész vizsgát tett, fotói megjelentek a Bajai Hírlapban. Első önálló tárlatát a Duna Fotóklub támogatásával rendezte, amelynek vezető tagja is volt. Az 1971-es év több szempontból is fordulópontot jelent, ekkor vették fel a Magyar Fotóművészek Szövetségébe, illetve az MTI Fotó fotóriportere lett, öt évig dolgozott a hírügynökségnek.

 

width=400Horváth Péter fotóművész. Fotó: MMA

 

A ’70-es évek első felében a Bálint György Újságíró Iskola hallgatója volt. Különböző hetilapoknál, folyóiratoknál tevékenykedett, képei jelentek meg többek között a Magyar Ifjúság, a Népszava és az Európa lapjain. 1977-ben alapítótagja volt a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának. 1996-tól dolgozott az Axel Springer kiadónál, 2009-től szabadúszó fotográfus. Az oktatásból is kivette a részét, fotószakkört vezetett, vendégelőadóként a Kaposvári Egyetem Fotográfia tanszékén tanított. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Horváth Péter munkásságát nehéz lenne bekategorizálni. Nemzedékének törekvései, célkitűzései sorra jelennek meg művein. A fotóriporteri munka tényszerűsége, valamint az autonóm fotográfia igénye mind helyet kap az életműben, az alkotó nem kötelezte el magát egyik vagy másik irányzat mellett. A technikai újításokat, bonyolult képmódosító eljárásokat, speciálisan átalakított fényképezőgép használatát felvonultató, kísérletező képek éppen úgy megjelennek, mint a visszafogott, de rendkívül érzékeny szociofotók.

 

width=650Horváth Péter. Lakótelep (1977-2011). Forrás: MMA

 

A fekete-fehér felvételek mellett kikacsintás is van a színek felé – igaz, Horváth Péter maga is bevallja, a monokróm közelebb áll hozzá. „A valóság sokkal színesebb, sokrétűbb, mint amit bármi profi monitor tud mutatni” – állítja. A könyvet forgatva a budapesti munkásszállók mellett az újpalotai lakótelep világába is bepillant az olvasó, de utazást tesz Berlinbe és Moszkvába is. Beszédes, ismeretlen és ismerős arcok, sorsok néznek vissza a fél évszázadot átölelő lapokról.  

A gondos válogatást tükröző képanyag mellett Bán András bevezető fejezetei is izgalmas, informatív részét képezik a kiadványnak. A míves kötet a Horváth Péter munkássága, illetve a hazai fotótörténet iránt érdeklődők számára értékes csemege, amit öröm kézbe venni.

 

Forrás: Bán András: Horváth Péter. Szabad szemmel. MMA Kiadó, 2021.

Címlapkép: Horváth Péter. Várostáj (1980-2011). Forrás: MMA

 

Kapcsolódó cikkek

Egyéb

Súlyos gondokkal küzd a párizsi Louvre – Külön termet kap a Mona Lisa

A közgyűjteményeket általában sehol nem veti fel a pénz, ám az a most nyilvánosságra került,

Elolvasom

Egyéb

Február 6-9. között, 40 galéria részvételével rendezik meg az Art and Antique művészeti vásárt

Idén február 6. és 9. között rendezik meg Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs művészeti vásárát.

Elolvasom

Egyéb

Kihirdették a HAB Díj nyerteseit

Idén is ünnepélyes díjátadó keretében hirdették ki a HAB Díj nyerteseit a Hungarian Art &

Elolvasom

Egyéb

Ezek voltak 2024 legmeghatározóbb pillanatai és trendjei a nemzetközi művészeti színtéren

Bár a tavalyi év nem bizonyult könnyűnek a nemzetközi műtárgypiacon, számos eseménydús fordulatnak és népszerű

Elolvasom