A lépés azt követően történt, hogy egy NFT Michelangelo-művet 240 000 euróért adtak el, amelynek nyereségéből az Uffizi is részesedést kapott.
Az olasz kormány azt tervezi, hogy leállítja a leghíresebb olasz múzeumokból származó, olyan művészek, mint Leonardo da Vinci vagy Michelangelo remekműveinek digitális másolatainak értékesítését. A lépést az előzte meg, hogy Michelangelo Doni Tondo (1505-06) című művéről készült digitális fakszimile tavaly 240 000 euróért kelt el, és a firenzei Uffizi Képtár 70 000 eurót keresett vele, amint azt a múzeum nemrégiben nyilvánosságra hozta.
A művet egy ötéves megállapodás keretében a Cinello nevű milánói székhelyű cég adta ki. A szerződés feltételei azonban aggodalomra adtak okot, különösen az, hogy 100 000 eurót költöttek „gyártási költségekre”. A Cinellóval kötött szerződés szerint
a kép reprodukálásából származó bevétel fele-fele arányban oszlik meg a cég és a múzeum között; a Cinello másolata körülbelül 140 000 eurót hozott (a 240 000 eurós eladásból), így az Uffizi 70 000 eurót kapott
– állítja az Uffizi szóvivője.
A történet aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a jelentős művek „eladósorba” kerültek-e. A La Repubblica című olasz napilap májusi cikkében feltette a kérdést:
Kié Michelangelo Doni Tondo című műve? Ki rendelkezik a műhöz kapcsolódó jogokkal? Ha a vevő úgy dönt, hogy kiállítja, megteheti-e az Uffizi engedélye nélkül? Alapvetően nem kockáztatjuk-e, hogy elveszítjük az örökségünk feletti ellenőrzést egy olyan korban, amikor egyre inkább a metaversum felé haladunk?
Massimo Osanna, az olaszországi múzeumok főigazgatójának szóvivője a The Art Newspaper-nek nyilatkozott:
Tekintettel arra, hogy az ügy összetett és szabályozatlan, a minisztérium ideiglenesen arra kérte intézményeit, hogy tartózkodjanak az NFT-kkel kapcsolatos szerződések aláírásától. Az alapvető szándék a tisztességtelen szerződések elkerülése.
Hozzátette, hogy hamarosan irányelveket adnak ki az intézmények számára ezen a területen.
A Cinello szóvivője szerint az Uffizivel kötött megállapodás alapja a nettó bevételek felezése. „Az eladási árból levonják: az áfát, az értékesítési jutalékot, a keret előállításának költségét és a Cinello működési költségeinek 20%-át. A partnermúzeumot minden költségről tájékoztatják” – mondja. A szóvivő hangsúlyozza, hogy a Cinello digitálisan titkosított műveket (DAW) készít, nem pedig NFT-ket, bár egyes művek esetében NFT tokent hoznak létre a blokkláncon.
Osanna kiemelte, hogy a vállalat nem rendelkezik kizárólagos jogokkal a közmúzeumokkal szemben. „A művekhez fűződő minden jog az eredeti képet birtokló múzeumnál marad. Mi egy új képet hozunk létre, amely a szabadalmunkhoz, azaz a DAW-hoz kapcsolódik. Az a gyűjtő, aki megvásárolja a DAW-t, a szerződés értelmében nem állíthatja ki nyilvános kiállításokon; a mű kizárólag magáncélú felhasználásra szolgál. A DAW-ket pontosan azért hozzuk létre, hogy megőrizzük az ellenőrzést – amely a Cinello és a partnermúzeumok kezében marad –, és ne szórjuk szét az olasz örökséget a digitális világban.” A vásárlók a Cinello platformján továbbértékesíthetik a műveket; az érintett múzeumok ezt követően minden további értékesítés után jogdíjat kapnának.
„A kulturális minisztérium nem a meglévő szerződéseinket blokkolta; a múzeumok számára a digitális képekre vonatkozó új üzletek megkötésének lehetőségét akadályozta meg. Nagyon örülünk, hogy a minisztérium iránymutatásokat adott ki a digitális művekre vonatkozóan. Reméljük, hogy a jogszabály is gyorsan hatályba léphet ennek a piacnak a szabályozására – mondta a szóvivő. A Cinello tíz másik olasz állami múzeummal, például a Museo di Palazzo Pretorioval és a milánói Pinacoteca di Brera di Milanóval dolgozik együtt a digitális reprodukciók elkészítésén.
Gian Luca Comandini blokklánc-szakértő úgy véli, hogy az Uffizi „nem a megfelelő módon dolgozott”, amikor a Cinellótól megrendelte a műveket.
Remélem, hogy az olasz kulturális minisztérium hamarosan képes lesz létrehozni egy munkabizottságot, és közös szabályozást vezet be az NFT-kre, a metaversumra vonatkozóan
– mondja.
Az Uffizi szóvivője szerint:
A múzeum nem adott el semmit, csak a kép használatát engedélyezte – a digitális műalkotás értékesítése kizárólag a Cinellón múlik. Hamis az az állítás, hogy a múzeum eladta a Tondo másolatát. A múzeum és a Cinello partnersége öt évig tartott, és 2021 decemberében járt le
– teszi hozzá a szóvivő. A szerződés értelmében 40 digitális művet kellett volna elkészíteni.
Ez idő alatt a Cinellónak joga volt NFT-ket készíteni a szerződésben szereplő művekről, azonban csak a Tondót adták el
– mondja a szóvivő.
Az Uffizi közleménye hozzáteszi, hogy „az 1990-es évek óta az Uffizi Képtár engedélyezési szolgálata a hatályos jogszabályok szerint és mindig nem kizárólagos jelleggel engedélyezte a művekről kért képek tucatjainak használatát; a múzeum sok éven át digitális képeket adott ki, amelyekre ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a papíron vagy más adathordozón készültekre”.
Forrás: The Art Newspaper
Címlapkép: Michelangelo Buonarotti: Doni Tondo, 1507 körül. Forrás: Galleria degli Uffizi
