Négy évtized munkásságát mutatja be a Pesti Vigadóban megrendezett, Lélekjelenlét – Rudolf Mihály és útitársai című kiállítás. Negyven év prezentálása mindenképpen nagy vállalás, de különösen akkor, ha egy olyan gazdag és tevékeny életútról van szó, mint amilyet Rudolf Mihály DLA Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjas építész tudhat a magáénak. A műemlékeink iránt érdeklődőknek minden bizonnyal ismerősen cseng az alkotó neve, hiszen olyan épületek megújulása köthető a nevéhez, mint a miskolci Avasi Református Templom, a szintén miskolci Deszkatemplom, a Füzéri vár vagy az Egri Bazilika.
Két teremben száz tabló, ötven makett és megannyi, az épületekhez kapcsolódó képző- és iparművészeti alkotás várja a látogatókat. A tablókon Rudolf Mihály gondolatait olvasva tekinthetjük át negyven év projektjeit, ismerkedhetünk a műemlékek történetével, a rekonstrukciókkal, bővítésekkel, a tervezés és a megvalósítás folyamatával. A felújítások és megvalósult épületek mellett papíron és makett formájában maradt pályaműveket is megtekinthetünk.
Az első teremben többek között a már említett nagy munkákkal találkozhatunk, hangsúlyos szerep jut itt a szakralitásnak. A tablókon alaprajzokat, látványterveket, fotókat böngészhetünk, és külön öröm, hogy részletgazdag makettek is segítenek az egyes helyszínek megismerésében. A makettek ráadásul az ifjabb látogatók figyelmét is minden bizonnyal felkeltik. Kisplasztikák és más tárgyak színesítik a bemutatót, a Deszkatemplomnál például az építész tulajdonában lévő kopjafa makett faragvány a leégett templom eredeti faanyagából. De korántsem csak templomok bukkannak fel az első szekcióban: itt szerepel egyebek mellett az ózdi Munkás és Altiszti Olvasó Egylet Színházának rekonstrukciója, amelyet az ICOMOS Pro Restauro Monumenti díjjal ismert el, és a budapesti Nemzeti Színház épületének tervezésére 1997-ben készült pályamű, amely rendhagyó módon öt épületet és belső udvarokat vonultatott fel. Hasonlóan érdekes felfedezni, hogy milyen múzeumi negyedet képzelt el 2013-ban az építész iroda a Városliget területén, vagy hogy milyen lenne a magyar építészet múzeuma (Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) Rudolf Mihály és a munkatársai elgondolásai szerint. Az alagsori, második teremben többek között magánházakat, a tolcsvai Szirmay-Waldblott kastély rekonstrukcióját, a tokaji Kopasz-hegyi kabinos felvonót, valamint a miskolci Hermann Ottó Múzeum Pannon Tenger Múzeumát és Képtárát bemutató tablók sorakoznak. A repertoár tehát igen széles, és ettől válik igazán izgalmassá a kiállítás.
Részlet a Lélekjelenlét kiállításból. Fotó: Nyirkos Zsófia. Forrás: MMA
Rudolf Mihály munkásságára nem az aktuális trendekhez való igazodás jellemző, ezt az építész maga is kiemeli, és a mostani tárlat is alátámasztja. Sokkal inkább a múlthoz, a hagyományokhoz és a közösséghez való ragaszkodás érhető tetten. A címben is szereplő útitársak, a mesterek, tanárok és kollégák a kiállítás bevezető tablóin jelennek meg, de hatásukban, vagy a projektekben betöltött tevékeny szerepük folytán tulajdonképpen ott vannak mindenhol. A szakralitást, az építész világnézetét hangsúlyozza a földszinti terem templomi alaprajzot formázó installációja, és kapcsolódik hozzá a Lélekjelenlét cím is, ami nem „pusztán” a lelkiségre utal, hanem a tervezéshez, építéshez szükséges bátorságra, hozzáállásra is.
A tárlat az építészet rajongóinak kötelező, de nem csak nekik ajánlott: mivel a hazai épített örökség jelentős szeletébe kap bepillantást a látogató, így biztosan mindenki talál olyan részletet a kiállításon, amihez valamiképpen kapcsolódni tud, és ami előtt hosszasabban elidőzik majd.
A tárlat október 29-ig tekinthető meg a Pesti Vigadóban.
Kísérőprogramok:
- 2023.10.06. 17:00 – Kurátori tárlatvezetés
- 2023.10.27. 17:00 – Templomépítészet – Reformáció
A kiállítás kurátora Sulyok Miklós, az MMA rendes tagja. Szervező: Égerszög-Művésztelep Közhasznú Alapítvány.
Szerző: műtárgy.com
Címlapkép: Részlet a Lélekjelenlét kiállításból. Fotó: Nyirkos Zsófia. Forrás: MMA
