Közel öt évtizede fedezték fel először azt a szobát, amelyet Michelangelo Buonarotti 1530-ban rejtekhelyként használhatott. A 10 méter hosszú, 3 méter széles és 2,50 méter magas kompakt tér itt tartózkodása alatt vászonként szolgált a művész számára, aki tucatnyi rajzot vázolt a falakra. A pincehelységet a Medici-kápolnák Múzeuma november 15-én a nagyközönség számára is megnyitotta.
1975 novemberében Paolo Dal Poggetto, a Medici-kápolnák Múzeumának akkori igazgatója felkérte Sabino Giovannoni restaurátort, hogy egy előzetes vizsgálat részeként végezzen tisztítási kísérleteket az Új sekrestye apszisa alatti szűk átjáróban. Az alap felmérés célja az volt, hogy megfelelő területet találjanak egy új múzeumi kijárat számára. A vizsgálati folyamatok alkalmával fedezték fel a kivételes helyiséget.
A San Lorenzo bazilikában működő múzeumban található kis kamra 1955-ig faszénraktárként szolgált. Ezt követően évtizedekig kihasználatlanul és elfeledve maradt, halomnyi szekrény, bútor és berendezési tárgy rejtette a bejáratát képző csapóajtót. A restaurátorok a falak vizsgálata során a vakolatrétegek alatt különböző alakokat ábrázoló rajzok sorozatára bukkantak. A két réteg gipsz mögül előkerült, elszenesedett, gyakran egymást fedő, fapálcikákkal felvázolt alakok többségét Poggetto Michelangelónak tulajdonították.
A firenzei San Lorenzo templomban található Michelangelonak tulajdonított falfestmény részlete
Forrása: Francesco Fantani/Musei del Bargello
Dal Poggetto elmélete szerint Michelangelo 1530-ban ebben a szobában keresett menedéket VII. Kelemen pápa és a Medici család haragja (korábbi pártfogói) haragja elől. A befolyásos családot 1527-ben száműzték Firenzéből egy népfelkelés során. Michelangelo a város erődítéseinek felügyelőjeként tevékenykedett a rövid életű (1527-1530) köztársasági kormány ideje alatt.
A Mediciek azonban később visszatértek Firenzébe, és VII. Kelemen pápa, aki a családhoz tartozott, sértettsége okán elrendelte Michelangelo kivégzését. Végül Giovanni Battista Figiovanni, a San Lorenzo-bazilika házfőnöke segített a mesternek találni egy biztonságos rejtekhelyet. Körülbelül két hónapot tölthetett a kamrában, mígnem 1530 június és október vége között elnyerte a család bocsánatát. Ezt követően visszatérhetett firenzei feladataihoz, mielőtt 1534-ben elhagyta a várost és Rómába távozott.
A falon többek között Laokoón feje is látható
Forrás: Francesco Fantani/Musei del Bargello
A falakon lévő rajzokról, Dal Poggetto úgy véli, hogy Michelangelo önbebörtönzésének ideje alatt készültek. A vázlatok között szerepel néhány, amely a Sixtus-kápolnára festett meztelen alakokat idézi, van amelyik a Dávid szoborra hasonlít, más vázlatai pedig a Medici család sírját díszítő figurákat ábrázolják. Láthatjuk például Giuliano de’ Medicicinek (Nemours hercegének) lábát, a klasszikus ókorra való utalásként pedig megjelenik Laokoón feje is.
A helyiség egyetlen fényforrása egy apró ablak volt, ahonnan Michelangelo ráláthatott a fölötte lévő utcára.
Forrás: Francesco Fantani/Musei del Bargello
A titkos szoba kizárólag foglalással hozzáférhető, csoportonként legfeljebb négy személy léphet a térbe. A múzeum biztonsági személyzetének kíséretében maximum 15 percig lehet a helységben tartózkodni. A bejutáshoz egy keskeny lépcsőn kell lemenni, így a mozgássérültek számára egyelőre sajnos nem hozzáférhető.
Forrás: Designboom
Szerző: műtárgy.com
Címlapkép: A firenzei San Lorenzo templomban található Michelangelonak tulajdonított falfestmény részlete
Címlapkép forrása: Francesco Fantani/Musei del Bargello jóvoltából