Idén június 10-én magyar kezdeményezésre már ötödszörre ünneplik világszerte a szecessziót. Az életörömmel telített stílus ma is töretlen népszerűségnek örvend és ez nem is csoda, hiszen az akadémizmus és a historizmus ellen fellépő, összművészeti törekvésű irányzat a mindennapi tárgyak és életterek funkcióval összehangolt, igényes, színes és természetközeli kialakítását tűzte ki célul. A szecessziós mozgalom hatással volt a képző- és az iparművészetre, valamint az építészetre is. Az építészeben az új anyagok, a vas és a vasbeton szabadabb formaalakítást tett lehetővé, a homlokzat díszítésére használt majolika pedig színpompás növényi, organikus vagy geometrikus formákat eredményezett.
A szecesszió világnapja alkalmából rendezett programsorozat idén az építészettel foglalkozik. Június 9-én és 10-én számos városi séta várja az érdeklődőket, magyar és angol nyelven. A sétákon a szecessziós építészet remekeit ismerhetik meg a résztvevők, Lechner és tanítványai munkáit, a Wekerle-telep vagy éppen a Városmajor épületeit. A séták ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
A programsorozat kiemelt eseménye egy, a FUGÁBAN nyíló tablókiállítás, amelynek témája a Duna menti szecesszió építőművészete. A tárlat rendezésében a Transznacionális Duna Együttműködési Program tagvárosai (Belgrád, Bécs, Budapest, Bukarest, Ljubljana, Nagyvárad, Szabadka, Szeged, Szófia és Zágráb) vesznek részt. A szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, Otto Wagner osztrák építész száz éve hunyt el. Élete során maga mögött hagyta a historizmust, hogy a bécsi szecesszióhoz csatlakozzon. Az ő nevéhez fűződik a bécsi városi vasút, a Stadtbahn állomásépületeinek tervezése, a színpompás, virágmotívumokkal díszített Majolikaház, valamint a Postatakarékpénztár épülete is. Utóbbi a mester egyik legtöbbre tartott munkája, a tér logikus kialakítása és a letisztult anyaghasználat miatt. A homlokzatot a márvány, az üveg, az alumínium és az acél tökéletes harmóniája alkotja.
A kiállítás másik, számunkra különösen fontos alakja a nemzeti formanyelvet kutató építész-géniusz, Lechner Ödön, akinek többek között olyan épületeket köszönhetünk, mint az Iparművészeti Múzeum, a Hold utcai Postatakarékpénztár és a Földtani Intézet.
A Földtani Intézet építésére kiírt pályázatra Lechner Versenyezve haladunk címmel nyújtott be pályamunkát. Az épületet kevésbé díszesre tervezte, mint az Iparművészeti Múzeumot, ugyanakkor ragaszkodott a Zsolnay gyárban készített majolikaelemekhez. A Stefánia úti épületen már messziről is szembetűnő a kék szín dominanciája. A kék ragyogó árnyalatai jelennek meg a vakolt homlokzaton lévő magyaros tulipánmotívumokban és geológiát jelképező kagylókban, de a szín igazán hangsúlyossá a mázas kerámiatetőnél válik. A kék tető kúpcserepeit csipkeszerű kerámiaelemek díszítik. A csúcson ülő három ősmagyar atlasz-alak földgömböt tart a feje fölé. Az egész intézet ékes példája annak, amikor egy építész mind a téralakítás, mind a díszítés tekintetében figyelembe veszi az épületben folyó munka jellegét.
150 éve született Lechner követője, Komor Marcell. A Jakab Dezsővel közösen épített bérház, amely a Csengery utcában található (76-os szám), valamint a Szabadkán szintén közösen épített zsinagógájuk a magyaros szecesszió kiemelkedő példái. A zsinagóga üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.
A nemzeti formanyelv keresése a többi országban is fontos kérdés volt. A kiállítás rámutat a szecessziós mozgalom sokféleségére, a látogatóknak lehetőségük lesz összevetni a régió hol különböző, hol hasonló építészeti törekvéseit. A tárlat május 30-ától június 18-áig látogatható, június 10-én kurátori vezetéssel is megtekinthető (a vezetés regisztrációhoz kötött).
A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió (ERDF, IPA, ENI) és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt a szecessziós örökség védelme és népszerűsítése aDuna-menti régióban című pályázathoz kapcsolódó kutatási program része.
A programokról további információ itt.
Szerző: műtárgy.com