A fotográfia egyre kedveltebb célpont a műgyűjtők körében. Ennek több oka is van, az első helyen talán a megfizethetőség szerepel. Az ismert fotóművészek felvételei még mindig olcsóbbak, mint a képzőművészeti alkotások általában. De az anyagi megfontolásokon túl is vonzó lehet a fotó sokak számára. A fotográfia nemcsak műtárgy, hanem kordokumentum, és mint ilyen, a múlt iránt érdeklődők kiemelt figyelmére tarthat számot. Történelmi eseményeknek, híres vagy épp hétköznapi személyeknek, mára már átalakított utcáknak, tereknek, természeti jelenségeknek állít emléket. Így amikor kézbevesszük, kicsit olyan, mintha a múlt egy darabkáját fognánk. A gyűjtemény kialakítása során érdemes arra törekednünk, hogy a számunkra érdekes témák, korszakok szerepeljenek a kollekciónkban. Ami pedig az alkotók személyét illeti: a világszerte híres fotográfusok (például André Kertész vagy Moholy-Nagy László) munkáihoz nehezebb hozzájutni, érdemes tehát a szintén kvalitásos, jegyzett, de valamivel kevésbé közismert alkotók elérhető művei között is nézelődni. Az alábbiakban egy most futó online aukció fotóművészeti kínálatából válogattunk. Az itteni művészek régi, nagy mesterei a szakmának.
Az egyik legfontosabb kérdés, ami rendre előjön, ha fotográfiákról van szó, az az eredetiség. A vintage fotó az egyik legértékesebb, mivel az eredeti negatívról készült másolat, amely a felvétellel nagyjából egy időben készült. Előnyt jelent, ha a művész szignójával is ellátta a példányt, mint ahogyan ezt a fotográfiát is. A Ballspieler Kinszki Imre (1901-1945) hagyatékából került elő. Kinszki amatőr fényképész volt ugyan, de ma már kora egyik kiemelkedő fotóművészeként tartjuk számon, a külföldi szakirodalom is jegyzi. Eredetileg orvosnak készült, de az egyetemet abba kellett hagynia, hogy el tudja tartani a családját. Fotózni fia születésekor kezdett, egész életműve kevesebb mint húsz év alatt keletkezett, karrierjét a holokauszt félbetörte. Fotográfiáin sajátos formanyelv látszik.
Biztosan sokan fel tudják idézni az Ady Endréről készült leghíresebb portrékat. A fényképész megnevezése valószínűleg egy fokkal már nehezebb feladat lenne, habár ismert alkotóról van szó. Székely Aladár (1870-1940) a századfordulón – már – budapesti fényképészként a kulturális élet nagyjait örökítette meg fényképezőgépével. Többek között a Nyugat írói, Rippl Rónai, Bartók Béla és Eötvös Loránd is modellt álltak neki. A felvétel, amelyre licitálni lehet, már csak azért is érdekes, mert modellje, tehát Ady édesanyja mögött a falon a költő fotója függ, amely szintén Székely Aladár munkája. A dokumentumot Ady Lőrincné Pásztor Mária dedikálta: „Papp Jenő kedves öcsémnek szeretettel Ady néni”.
Pécsi József (1889-1956) fotóművész, szakíró, szaktanár és műgyűjtő is volt egyben. Ráadásul mindegyik területen jeleskedett. Amatőr fotósként kezdte, majd 1909-1911 között a müncheni fényképészeti akadémián tanult, ahol kitüntetéssel végzett (élete során számos díjat, címet elnyert). Budapesti, Dorottya u. 8. alatti műteremlakását Kozma Lajos tervezte, rengeteg, később neves művésszé érő tanítványa fordult meg itt. Pályája elején a festőies stílus volt rá jellemző, majd az 1920-as évek környékén az avantgárd felé kacsintgatott, ebben a szellemben készített aktfotókat is. Ő volt az első, aki aktmappát adott ki.
Beszédes Sándor (1831-1889) Esztergom fotósa, a városi képviselőtestület tagja és az Esztergom és vidéke című lap munkatársa volt. Kidolgozott egy kőnyomatos sokszorosítási eljárást, amelyet „fényvetésnek” nevezett. Erre szabadalmat is kapott, amely az Osztrák-Magyar Monarchia területén volt érvényes. Ezzel a találmánnyal elnyerte az 1873-as bécsi világkiállítás érmét is. 1875 év 1876 tele rendkívül csapadékos volt, 1876. februárban és márciusban a dunai árvíz Esztergomban is nagy károkat okozott. Beszédes Sándor az utcákat járva örökítette meg a történéseket, majd az árvízkárosultak megsegítésére árvízi albumot adott ki. A fotók alatti kartonokon a következő szerepel: „Az esztergomi árvízkárosultak javára fényképezte s az egész teljes jövedelmet ugyanazok segélyezésére felajánlotta Beszédes Sándor fényképész.”
Kerny István fiatal korától fényképezett, egyes gépeit is saját maga készítette. Műveinek témája a hazai táj és a nép élete, szokásai. A magyaros stílus jelentős alkotója. A népi életképeken kívül számos témában kipróbálta magát, trükk-képei is fennmaradtak. Nemzetközi szinten jegyzett fotóművész, egyike a hazai klasszikusoknak.
Szerző: műtárgy.com
