Az Abu-Dzabiban, az Etihad Modern Art Galériában 2022. november 14. és december 4. között bemutatott magyar művészeti kiállítás az írás és kép kapcsolatait elemzi a kortárs festészetben. Címe Picto/Graphy: Calligraphies, Signs, Gestures and Letter images (Kép-írás: kalligráfiák, jelek, gesztusok és betűképek). A kiállítás tizenkettő meghatározó magyar művészt mutat be, akik a magyar és a nemzetközi művészeti színtéren is ismert és elismert alkotók. Jelentős részük a magyar neoavantgárd (1960-as és 70-es évek) központi szereplői, köztük külföldön (Franciaországban, Németországban vagy Ázsiában) élt/élő magyar művészekkel, akik mintegy folytatói Hantaï Simon a Louvre Abu-Dhabi anyagát lezáró szürrealista-kalligrafikus festészetének.
Major Kamill: Asszír, 2010. Forrás: MNB Arts and Culture
A kiállításon szereplő alkotások a modern művészet absztrakt irányaiból, a nagy kultúrák különböző írás-tradícióiból és a mindenkori létérzés kifejezésének igényéből építkeznek. Képi értékeik közé tartozik a személyes és az egyetemes összekapcsolása; a térbeliség megteremtésének új (olykor a magyar modern művészetben kiemelkedően erős hagyománnyal rendelkező geometrikus-konstruktív rendszerekből, máskor a festői mozdulatból születő – napjainkban computeren is előállítható – vagy áttetsző festékrétegekkel, esetenként átrajzolással, illetve reliefszerűen képzett, a szerialitást is felfedező) módjai; a spiritualitás visszaszerzése az archaikus írásmódok alapján. Mindezek a festészet hitelét is megerősítik. A kiállítást látogató közönség párhuzamokat találhat köztük és a helyi művészet között, amint a magyarországi sajátosságok (a népművészet ősi díszítőrendszerei, a költészettel, zenével fenntartott kapcsolat) is feltűnhetnek előttük.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által életre hívott gyűjteményből Keserü Katalin művészettörténész, professor emeritus, a kollekció volt és a kiállítás jelenlegi kurátora (két kisebb, Delhiben, illetve Kairóban rendezett Kép/Írás kiállítás után) válogatott. Ismerve a kalligráfia jelentőségét az iszlám kultúrában, melyben az nemcsak művészi teljesítmény, hanem az inspiráció forrása is: a spirituális világ látható kifejeződése, a bank művészeti divízójának tanácsadója, egyben e projekt koordinátora, Bagyó Anna vetette fel az Írást mint a kiállítás lehetséges témáját.
Bak Imre: Ön-Arc_Kép II. Forrás: MNB Arts and Culture
A kiállítás témáját egészíti ki a többségében neves nemzetközi fesztiválokat is megjárt díjnyertes magyar animációs filmek válogatása. Az öt jeles animációs műterem (a Boddah, a Kecskemétfilm, a KEDD, a MOME és az egykori Pannónia) közreműködésének köszönhetően Orosz Anna Ida és Orosz Márton összeállításában vetített alkotások két szekcióban (14 gyerekfilm és 32 felnőtteknek szóló film) várják a közönséget. Az animációs film apró gesztusokból, jelekből, stilizált figurákból építkező eszköztára és a képek közötti asszociációk kapcsolatát megvilágító metaforái egyaránt teret adnak a filozofikus mondanivalójú és az elbeszélő jellegű történeteknek. A magyar rajzfilm mai legjelentősebb, nemzetközi koprodukciókban is foglalkoztatott műhelyében, a Kecskemétfilm Stúdióban készült 100 részes „Magyar népmesék” sorozatot az a Jankovics Marcell indította útjára, aki korábban 1970-es és 1980-as években a közép-európai animáció aranykorának meghatározó központját jelentő budapesti Pannónia Filmstúdióban együtt dolgozott a magyar rajzfilm atyjaként tekintett Macskássy Gyulával és az Oscar-díjas rendezővel, Rófusz Ferenccel.
TELJES MŰVÉSZLISTA:
Aatoth Franyo (1954)
Bak Imre (1939)
Csáji Attila (1939)
Frey Krisztián (1929-1997
Hencze Tamás (1938-2018)
Ilona Keserü Ilona (1933)
Konok Tamás (1930-2020)
Korniss Dezső (1908-1984)
Lakner László (1936)
Major Kamill (1948)
Mengyán András (1945)
Nádler István (1938)
Forrás: MNB Arts and Culture
Címlapkép: Korniss Dezső: Fehér-fekete kalligráfia, 1959. Forrás: MNB Arts and Culture
