A Pesti Műhely tagjainak alkotásai Kínában – Interjú Váradi Mátyással, a Fajó Alapítvány elnökével

2023. augusztus 19 – szeptember 17. között volt látogatható a Fajó Alapítvány és az MNB Arts and Culture által szervezett Az Út – Fajó János és a Pesti Műhely címet viselő vándorkiállításának első bemutatója a sanghaji Liu Haisu Művészeti Múzeumban. Zachar Veronika a műtárgy.com munkatársa Váradi Mátyást, az alapítvány kuratóriumi elnökét kérdezte a tárlat létrejöttéről, céljáról, fogadtatásáról, illetve a jövőt érintő lépéseiről.

Műtárgy.com: Hogyan alakult ki a Fajó Alapítvány és MNB Arts and Culture együttműködése?

Váradi Mátyás: A kínai tárlat szervezését alapvetően az alapítvány kezdeményezte, az előkészületi folyamat során formálódott meg az ötlet, hogy a kiállítás koncepcióját kibővítenénk a Pesti Műhely teljes alkotógárdájának munkásságával. Ezen a ponton kezdtünk komolyabb együttműködést az MNB-vel az esemény sikeres megvalósításának érdekében. Mivel a Magyar Nemzeti Bank számos alkotást vásárolt és vásárol az egykor alkotóközösségként működő Műhely tagjaitól, így viszonylag kézenfekvő volt az Arts and Culture osztállyal való együttműködés megteremtése. A bank örömmel fogadta a javaslatunkat, közös célunknak tekintjük, hogy a gyűjteményeinkben szereplő műveket minél több helyszínen bemutassuk. Elkezdtünk együtt dolgozni, mindeközben pedig kiderült, hogy a közösen összeállított anyagunkra Kínában is jelentős igény mutatkozik. Több helyről kaptunk érdeklődő visszajelzést.

Műtárgy.com: Miért a sanghaji intézményre esett a választás? Milyen úton vették fel a kapcsolatot a múzeummal?

V. M.: A sanghaji Liu Haisu Művészeti Múzeum volt az első helyszín, amelyet felkerestünk. Tudtuk, hogy korábban a KOGART gyűjteménye is kiállításra került az intézményben, ezáltal lényegében adott volt számunkra egy magyar kontakt. A Fajó Alapítvány vette fel a kapcsolatot a múzeummal, aztán szép lassan, ahogy alakult a kiállítás anyaga, úgy kapcsolódott be Hamvai Kinga az MNB részéről, aki a bank gyűjteményének gondozását, illetve az Arts and Culture divíziót vezeti.

Meglehetősen hosszú procedúra keretében valósulhatott meg a múzeummal közös tárlat, melynek részleteit két éve kezdtük el egyeztetni. Kínában rengeteg dokumentáció és engedélyezés szükséges ahhoz, hogy létrejöhessen egy efféle kiállítás. Nyilván a Nemzeti Bank belépése hatalmas segítséget nyújtott a számunkra. A protokolláris és államközi feladatokat az alapítvány sokkal nehezebben, körülményesebb munkával tudta volna megoldani. Mondhatni, hogy a kiállítás az MNB közreműködése nélkül valószínűleg nem is jött volna létre ebben a formában.

Műtárgy.com: Milyen céllal szervezték meg a kiállítást?

V. M.: Az Alapítvány fő célja, hogy Fajó János hagyatéka minél több helyszínen bemutatásra kerülhessen. A kereskedelmi színtéren erre számos lehetőség adódik, hiszen a piacon kimagasló kereslet mutatkozik műalkotási iránt. Az értékesítés a kanonizáció szempontjából azonban másodlagos helyen áll, arra törekszünk, hogy szélesebb körben meg tudjuk mutatni a Fajó életművet és azt a gondolatot, ami mögötte van. Mindenképpen szeretnénk, hogy munkássága intézményi keretek között is többször megjelenjen.

Műtárgy.com: Kik a tárlat fő koncepciójának megálmodói?

V. M.: A kiállítás kurátora Sárvári Zita, ő találta ki a koncepciót, válogatta össze a műalkotásokat. Fontos megjegyezni, hogy a tárlaton nem csupán a két szervezetnek az anyagai voltak láthatóak, több művet, szitaanyagot kölcsönöztünk hazai kereskedelmi galériáktól, mint a Kisterem, az acb vagy Neon és Keserü Ilona vagy Mengyán András is személyesen járultak hozzá a kiállítás sorozathoz.

Műtárgy.com: Pontosan milyen részekből épült fel a kiállítás?

V. M.: A kiállítás bár Az Út – Fajó János és a Pesti Műhely címet viseli, teljes életutakat ez alkalommal nem volt lehetőségünk bemutatni. A tárlat két 400 négyzetméteres térre lett felosztva: az egyik teremben csak Fajó alkotások voltak láthatóak, a másikba pedig a Pesti Műhely további tagjainak – Keserü Ilona, Nádler István, Mengyán András, Hencze Tamás, Bak Imre (a szerk.) – munkái kerültek. Mindkét terem olyan minőséget képviselt, ami nem csak szerintem, hanem a kinti közönség szerint is rettentően értékes.

Műtárgy.com: Melyek voltak a tárlat legmeghatározóbb műalkotásai?

V. M.: Fajótól a Mozgás II. című (1989-es festmény – a szerk.) alkotást emelném ki, ez az alapítvány egyik legfontosabb műve. A banknál lévő anyag talán legkiemelkedőbb tétele a Háromszögek (1969-es festmény – a szerk.),  amely szintén kiállításra került. Én nyilván a Fajó által készített munkákat helyezem előtérbe, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy a többi művésztől is igen nívós műveket válogatott be a kurátor az MNB gyűjteményből.

Műtárgy.com: Akadt bármiféle nehézség a szervezés és az installálás során?

V. M.: Ahogyan már említettem az adminisztrációs és dokumentációs folyamat nagyon hosszú, komplikált és összetett feladat volt. Azonban a múzeum személyzete és az installációt vezető munkatársak is végtelen profizmussal kezelték a műveket, amint azok megérkeztek a helyszínre. Élmény volt velük dolgozni, minden eszközzel fel voltak szerelve, bármit kértünk, azonnal megkaptuk. Rendkívül professzionális környezetben tudtuk elhelyezni az alkotásokat, olyan csapat segített nekünk, amilyennel ritkán találkozunk.

Műtárgy.com: Melyek lesznek a vándorkiállítás további helyszínei? Magyarországon is megtekinthető lesz majd a tárlat?

V. M.: Egyelőre nem tudok konkrétumot mondani, még nem kezdtük el felvenni a kapcsolatot a hazai intézményekkel. Természetesen itthon is folyamatosan keresem a leendő partnereket. Nem titkolt célunk, hogy hazahozzuk az elsőként Kínában kiállításra került anyagot és méltó helyszínt találjunk számára.

Műtárgy.com: Összességében mi a véleménye a kiállítás végkifejletét érintően? Az elképzeltek szerint zajlott le?

V. M.: Sokkal több lett ez a kiállítás, mint előzetesen gondoltam. Alapvetően már az, hogy létrejöhetett hatalmas teljesítménynek számít. Rengeteg munka áll mögötte, de rettentően izgalmas volt látni, hogy ilyen sikeres és ennyire szereti a közönség. Illetve azt is, hogy milyen egyszerűen megértik a látogatók, milyen könnyen átadható a képek által az az üzenet, amit a ’Fajói eszme’ alapvetően tartalmaz.

A kiállítás megnyitója után sok galériás és múzeumi megkeresést is kaptunk. Már a jövő évre szervezünk újabb kínai kiállításokat, melyekben valószínűleg más műveket helyezünk előtérbe. Annyi szerteágazó lehetőség adódott most, hogy én magam is izgatottan várom azt, hogy milyen lehetőségeket tartogat a többi helyszín.

Műtárgy.com: Körülbelül mennyi érdeklődőt vonzott a rendezvény? Milyen pozitív visszajelzések érkeztek vele kapcsolatban?

V. M.: A pontos számról egyelőre nincsenek információim, még csak most lett vége az első kiállításnak és nagy erővel készítjük elő a következőt. A megnyitón és az első pár napon tudtunk ott lenni személyesen Sanghajban, akkor sokan érdeklődtek.

Műtárgy.com: Korábban is szerveztek – közösen vagy külön – hasonló nemzetközi tárlatot?

V. M.: Nemzetközileg ez az első, amit az alapítvány első 4 évében szervezhetett. Itthon kereskedelmi galériákban szokott lenni Fajó kiállítás, de volt már például az YBL Házban is korábban.

Műtárgy.com: Mesélne röviden a Fajó Alapítvány tevékenységeiről, jövőbeni céljairól?

V. M.: Az Alapítványt Fajó János 2018-as halála után egy évvel, a művész özvegye Fajóné Hajós Ágnes alapította, aki az én nagynéném. Célja, hogy Fajó János teljes életműve és szellemisége a megfelelő keretek között öröklődjön, kerüljön bemutatásra. Az alapítónak köszönhetően igen nagy tőkével tudtunk elindulni, tehát biztosítva van a hosszútávú működésünk, hogy ezt a tervet meg is valósítsuk. Én mindenképpen azt szeretném, hogy az intézményi kiállításokból sokkal- sokkal több legyen, vagy legalább generációnként egyszer létrehozzunk efféle eseményeket. Utoljára 1990-ben volt Fajónak intézményi kiállítása Magyarországon, szeretném, ha ez sűrűbben megtörténhetne. Azt gondolom, hogy a művésznek és az alkotásainak alapvetően az itthoni intézményekben lenne a helyük. Látva a piaci igényt, az elsöprő érdeklődést a kiállító művészek iránt, kétségkívül pozitív lenne, hogyha a hazai közönség szintén megtapasztalhatná ezt az élményt múzeumi keretek között, nem csupán galériákban.

Ettől függetlenül abszolút tervezek galériás megjelenésekkel. Ennek érdekében korábban (két évvel ezelőtt – a szerk.) kiírtunk egy pályázatot, melyet végül hét ösztöndíjas nyert meg. A Fajó életmű kutatására fókuszáló nevezők a tervek szerint galériatárlatok keretein belül prezentálják az életmű különböző szakaszait, érdekesebb pontjait.  Ezáltal szeretnénk felhívni a közönség figyelmét a Fajó hagyaték színességére és változatosságára. Ennek a programsorozatnak az egyik része lesz majd áprilisban a HAB-ban – Hungarian Art & Business, a Magyar Bankholding májusban létrehozott művészeti központja (a szerk.)  – megvalósuló Victor Vasarely és Fajó János együttműködéséről szóló kiállítás. Jelenleg ezeknek a tárlatoknak a megvalósítása – már hármon túl is vagyunk – zajlik a kínai vándorkiállítások szervezése mellett. Amennyiben bíztató visszajelzések érkeznek mindennek kapcsán, később újraindítjuk az ösztöndíjat, hogy az életműnek minél több részét tudjuk bemutatni, újabb kurátorok és művészettörténészek bevonásával.

Szerző: Zachar Veronika, műtárgy.com

Képek forrása: Fajó Alapítvány

Címlapkép: Váradi Mátyás megnyitja Az Út című kiállítást Sanghajban

Címlapkép forrása: Fajó Alapítvány