A Műcsarnokban, a Magyar Művészeti Akadémia intézményében 2025. január 19-ig látható Jovián György festőművész, az MMA rendes tagja kiállítása, ami alkotómunkája harminc évére tekint vissza. „Nem egyszerűen megfesti a rombolás-valóságot, hanem roppant szakmai tudással új dimenziót teremt – mondta a tárlat napokban tartott ünnepélyes megnyitóján Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója Jovián György művészetéről.
A szép rettenete | Jovián György kiállítása. Forrás: MMA
Zuh Deodath, a kiállítás kurátora köszöntő soraiban kifejtette: A kiállítás legnagyobb része a környezetünkben rejlő, egyszerűen nem várt, vagy sokszor nem is kívánt, de mégis ott rejtőző szakralitás megjelenítésével foglalkozik.
„Nem várjuk, de mégis hatalmas erővel hathat ránk az ég felhőinek ábrázolása. Nem akarjuk, de mégis látjuk, hogy a mindent elárasztó vörösiszap költészettől, filozófiától, mérnöki stúdiumoktól, jogtól és politikától is független, de arra nagyon is képes visszahatni.”
Ennek érzékeltetése érdekében az alkotó a hagyományos festői erényekhez vagy a hétköznapi motívumok ábrázolásához nyúl. A fenséges fény, a hátborzongató elmúlás általában csak akkor tűnik fenségesnek vagy hátborzongatónak, ha nem akarjuk ellágyítóan spirituálisra, ordítóan rémisztőre stilizálni. Zuh Deodath továbbá elmondta: „Napi alkotómunkájában Jovián György valóságpéldák élményanyagából merít: a harci cselekmények nyomai, a természeti katasztrófák, a tudatos város- és épületrombolás utáni állapotok „szépsége foglalkoztatja. Jártában-keltében rendre készíti a rettenet fotóvázlatait, majd ezek újra komponálásával képes ezt a negatív élményt esztétikai dimenziókba szublimálni – a kiállításon szinte mottóként megidézett Rilke-vers, az Első Duinói elégia nyomán.
A szép rettenete | Jovián György kiállítása. Forrás: MMA
Szegő György építész, belsőépítész iparművész, látványtervező, művészeti író, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja a kiállítás megnyitóján kiemelte: Napi alkotómunkájában Jovián szélesebb ívű valóságpéldák élményanyagából merít: a harci cselekmények nyomai, a természeti katasztrófák, a tudatos város- és épületrombolás utáni állapotok „szépsége foglalkoztatja.
A művész kapcsán hangsúlyozta, hogy „megértette, hogy a természeti törvényként megtapasztalt entrópiát az ember ma tudattalanul, ám őrült tempóban, megszállott módon műveli. A festőművész számára ez a felismerés is fontos alkotói erőforrás. Nem egyszerűen megfesti a rombolás-valóságot, hanem roppant szakmai tudással új dimenziót teremt. Úgy gondolom, hogy amikor vásznaira a digitális fegyverek célkeresztjeire rímelő ponthálót „feszít ki, az egy további, mélyebb filozófiát is takar. Ő maga ezt így interpretálja: érzékeltetni szeretné, hogy a hálóval távolság teremthető egy virtuális réteg valósága és a kép között. A befogadót képes így arra figyelmeztetni: ez kép.
A szép rettenete | Jovián György kiállítása. Forrás: MMA
Jovián György tárlatáról véleményét így összegezte: „… a Műcsarnokban bemutatott „pragmatikus művészetelmélete, egy új valóság- és szépség-dimenzió. Eszerint pedig: a rettenet szép.
Szöveg és kép forrása: MMA
