Az Art Basel és a UBS műkincspiaci elemzése külön hangsúlyt helyez a globális vagyon és a gyűjtői nézőpont bemutatására a tavalyi év kihívásai közepette. A műtárgy.com ezúttal a felmérés egyik legizgalmasabb fejezetét részletezi.
Elsőként a globális vagyoni helyzet alakulását érdemes jobban megismerni, hiszen ez egyértelműen kulcsfontosságú tényezőnek számít a műgyűjtés szempontjából is. 2020-ban a világ GDP-je 3,5%-kal esett vissza, a koronavírus járvány következtében életbe lépő korlátozó intézkedések a gazdasági tevékenység egészére és így a műkincspiaci eladásokra is jelentős hatással voltak – különösen az év első felében; az aukciós piacon és a galériák esetében például 30-40%-os veszteség volt tapasztalható. Azonban az elmúlt évek gazdasági növekedésének és a kormányok által nyújtott támogatások hatására az év végére stabilizálódni látszódott a helyzet, a pénzügyi piacok erős teljesítménye a korábbi vagyon megőrzéséhez, illetve – több tehetős magánszemély esetében – annak növekedéséhez vezetett, ők pedig kulcsfontosságú gyűjtői réteget alkotnak. A régiók tekintetében a gazdaságilag folyamatosan növekvő USA-ban és Kínában él a vagyonos magánszemélyek 66%-a, míg a tavalyi év legnagyobb vesztesei e téren az Egyesült Királyság és Brazília voltak. A milliárdosok helyzete is hasonlóképpen érinti a művészeti eladások alakulását, összességében elmondható, hogy a múlt évben vagyonuk 32%-kal nőtt, ellentétben a 2009-es válsággal, ahol 45%-os csökkenés volt megfigyelhető.
A vagyonos magánszemélyek gyűjtési szokásait összesítő felmérés 2569 gyűjtő válaszát vizsgálva jelenleg a legnagyobb tanulmánynak számít a maga nemében. A részvételi arány (Y-generáció: 52%, X-generáció: 32%) összhangban áll a napjainkban látható műkincspiaci aktivitással. Az átlagosan 39 éves, 1 millió dollárt meghaladó vagyonnal rendelkező válaszadók nagy része, bár fiatalnak számít, több éve gyűjt műtárgyakat, csupán 1%-uk volt „új belépő”. Néhány gyűjtő portfóliójának számottevő hányadát teszi ki a műtárgyakba fektetett vagyon, a fiatalabbak körében ez különösen népszerű lehetőségnek bizonyult.
A műgyűjtők többségének kevesebb, mint 50 alkotás volt a tulajdonában; a vagyoni helyzet és a birtokolt műtárgyak száma nem meglepő módon egyenes arányosságban növekedett, az 50 millió dollár feletti vagyonnal rendelkezők átlagosan háromszor annyi (59 darab) művet nevezhettek sajátjuknak, mint 1-5 millió dollárt kereső társaik (19 darab). A legnagyobb gyűjtemények az USA-ban találhatóak, a felmérésben résztvevők 31%-a jelezte, hogy több, mint 100 műtárgya van.
A magas nettó jövedelmű gyűjtők 86%-a vásárolt művészeti alkotást, az egyéb gyűjtői tárgyakhoz (pl. ékszerek, régiségek, iparművészeti tárgyak, autók) viszonyítva a képzőművészet volt legnépszerűbb választás globális szinten és az egyes régiók piacain is, Kínát leszámítva, ahol a dekoratív műalkotások kategória megelőzte azt. Az Y- és X-generáció tagjai nagyjából ugyanannyi műtárgyat vásároltak, mint 2019-ben, a baby boom nemzedék esetében azonban enyhe visszaesés volt érzékelhető. A legaktívabb korcsoportnak az Y-generáció mutatkozott, átlagosan 228 000 millió dollár összegű éves kiadással, amely jóval meghaladja a többi nemzedék művészeti vásárlásainak költségeit. A koronavírus okozta gazdasági nehézségek ellenére a vagyonos gyűjtők negyede nyilatkozta, hogy 1 millió dollárnál is többet költött a művészetre.
Ahogy az elmúlt három évben, a gyűjtők zöme (81%) 2020-ban is vásárolt galériáktól műtárgyat a helyszínen (55%) vagy az online felületeken (47%). A másik preferált értékesítési csatorna az aukciók voltak, a gyűjtők fele vásárolt műalkotást árverésen régiós szinten Franciaországban, Németországban és Hongkongban, korcsoport szerint a baby boom generáció körében örvendett kiemelkedő érdeklődésnek. Csak a gyűjtők 30%-a vásárolt közvetlenül a művésztől, ez az értékesítési forma főként Kínában – ahol megszokottabb, hogy a művészek a galériák hálózatán kívül adják el munkáikat -, valamint a már sok éve gyűjtők esetén volt megfigyelhető. Látható az alábbi ábrán, hogy a tanácsadási szolgáltatás bizonyult a legkevésbé használt csatornának, a vagyonos műgyűjtők ugyanakkor nagyobb arányban vették igénybe művészeti tanácsadó segítségét, mint társaik.
A részletesebb felmérés a galériákkal való interakciók kapcsán megmutatta, hogy a magas nettó jövedelmű gyűjtők átlagosan 13 különböző galériából vásároltak 2020 során, hasonló arányban választva hazai és nemzetközi galériákat. Kínában, Franciaországban és Hongkongban jobban érzékelhető volt a helyi galériák térnyerése, míg az USA és Szingapúr esetében többen fordultak a nemzetközi galériák felé. A már régebb óta, kiépült kapcsolati hálóval rendelkező gyűjtők előnyben részesítették (52%) a helyi galériákat. A koronavírus járvánnyal együtt járó (részben utazási) korlátozások következményeképpen még nem egyértelmű, hogy ennek hatására milyen mértékben kerülnek majd előtérbe a helyi galériák; 2021-re vonatkozóan a válaszadók 43%-a az előbbieket preferálta, 36%-a pedig a nemzetközi galériák mellett döntött egy esetleges vásárlás esetén. Jelentős számú gyűjtő (41%) kizárólag olyan galériákra fókuszált, ahonnan már korábban is vásárolt vagy ismerős volt számára, csupán 20%-uk keresett aktívan új galériákat. Megközelítőleg a gyűjtők fele az általuk ismert művészek munkáit választotta, új „felfedezések” terén a baby boom nemzedék gyűjtői jártak az élen (10%).
A műgyűjtőket motiváló számos tényező legtöbbször együttesen befolyásolja a vásárlás kimenetelét, ahogy a lenti ábrán látható, az esztétikai megfontolás, valamint a művészet iránti szenvedély és a személyiség kifejezése érvényesül a legnagyobb arányban, viszont csak pár százalékos „hátrányban” vannak a pénzbeli megtérüléshez kapcsolódó faktorok. A felmérésben résztvevő gyűjtők 86%-a válaszolta, hogy átgondolt tervvel rendelkezik mielőtt műtárgy vételére kerülne a sor, és köztük egyenlően oszlik el az elsőként a művész elérhetőségét, illetve a pénzügyi szempontokat figyelembe vevők száma. Utóbbi hatása kevésbé érezhető a vagyonos gyűjtők közt, ők legfőképp a művész munkáinak hozzáférhetőségére koncentráltak.
A viszonteladások gyakorisága szintén arra enged következtetni, hogy a műtárgyak esztétikai értékén felül a pénzbeli megtérülés sokak számára sarkalatos pont, és bár természetesen a motiváló tényezők igazán egyedi módon alakulnak mindenki esetében, elmondható, hogy az eladások 50%-át különböző pénzügyi bevétellel kapcsolatos várakozások, az esetek másik felében ezt a kiállítóhely hiánya és a gyűjtemény tartalmi alakítása ösztönözte.
Annak ellenére, hogy az elmúlt időszak számos nehézséget és lehetőséget rejtett – amelyek hatása a műkincspiacon is erősen érezhető volt -, a magas nettó jövedelmű gyűjtők 66%-a jelezte a felmérésben, hogy a COVID-19 járvány alatt megnőtt az érdeklődése a műgyűjtés iránt. A műkincspiaci helyzet alakulásának szempontjából különösen pozitívnak tekinthető a fiatalabb, a művészetre nagyobb összegeket áldozó gyűjtői kör figyelmének erősödése, amelyre az online tér adta, az otthon kényelméből is kihasználható lehetőségek is nagy hatást gyakoroltak. A jövő évet tekintve a gyűjtők 57%-a műtárgy vásárlását, egyharmada azok eladását tervezi.
Forrás: The Art Market 2021, https://www.artbasel.com/about/initiatives/the-art-market
Szerző: műtárgy.com
