Esztétikum és tudományos eredmények egy kötetben
Az első kötet után megjelent a második rész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének kutatócsoportja több éven át tartó munka keretében készítette el a magyarországi barokk freskófestészet emlékeinek korpuszát. Ennek segítségével a korszak hazánkban található teljes katalógusát csodálhatjuk meg. Egy évvel ezelőtt, 2019. decemberben mutatták be az első kötetet, amely Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye kincseit tárta az olvasó elé, ebben a műben pedig Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye mutatkozik be. Az albumokat Jernyei Kiss János, a PPKE Művészettörténeti Tanszékének egyetemi docense szerkesztette és az MMA Kiadó, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közösen adta ki.
Az első kötet után megjelent a második rész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének kutatócsoportja több éven át tartó munka keretében készítette el a magyarországi barokk freskófestészet emlékeinek korpuszát. Ennek segítségével a korszak hazánkban található teljes katalógusát csodálhatjuk meg. Egy évvel ezelőtt, 2019. decemberben mutatták be az első kötetet, amely Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye kincseit tárta az olvasó elé, ebben a műben pedig Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye mutatkozik be. Az albumokat Jernyei Kiss János, a PPKE Művészettörténeti Tanszékének egyetemi docense szerkesztette és az MMA Kiadó, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közösen adta ki.
Barokk mennyezeti freskó, Nova, Nagyboldogasszony-plébániatemplom (Dorffmaister István munkája)
A topográfiai rendszerben található leírások bemutatják a műveket magukba foglaló épületeket, azok történetét, megtudhatunk mindent a falképek festőjéről és megrendelőjéről, megismerjük a freskók keletkezéstörténetét és állapotát, illetve a restaurálására vonatkozó adatokat.
Európai mértékkel is fantasztikus a szigetvári templom mennyezetképe, amely Zrínyi Miklós hőstettét ábrázolja. A Baranya megyei római katolikus plébánia freskója csak egy abból a több tucatból, amelyet a vaskos albumban megtalálhatunk. A templom egykoron Ali pasa dzsámijaként épült. A török kiűzése után lőporraktárnak használták, majd templommá alakították át. A Festetics család újíttatta fel, majd megbízták idősebb Dorffmaister Istvánt a főoltárkép megfestésével. A mesternek nem ez volt az első munkája, amelyen történelmi tárgyú kompozíciót alkotott. Évekkel korábban a szentgotthárdi cisztercita templom falára is egy török elleni győztes csatát festett. Beleborzongunk, amint tüzetesen megvizsgáljuk a jelenetet a színes, egész oldalas képen.
Fantasztikus munkát végeztek a kutatással megbízott szakemberek. Egészen gazdag, közeli felvételeket készítettek, amelyek új lehetőséget nyújtanak a művek technikai sajátosságainak, kivitelezéseinek megismeréséhez. A pompás album nemcsak művészeti értékkel bír, de komoly történelmi, néprajzi és vallástudományi gondolatokat is tartalmaz. Megszédülünk, amint belelapozunk egyszer, átfutjuk még egyszer, majd templomról templomra, freskóról freskóra haladva hosszan elidézünk a képeknél. Nem hiába említettük már Dorffmaister nevét. Az idősebb művész és az ifjabb Dorffmeister képei gyakran feltűnnek a kötetben, mivel számos megrendelést teljesítettek a Dunántúlon, elsősorban Nyugat-Magyarországon.
A barokk művészet Rómában alakult ki és a jezsuiták segítségével került Magyarországra. Ezzel függ össze, hogy először a nyugati országrészekben tűnt fel, különösen a 17. században érseki központként számon tartott Nagyszombaton és a kiemelt stratégiájú szereppel bíró Győrben. A barokk az egész emberre hatott, hatalmas tereket használt, művei „felfutottak az égig. Azt ígérte, hogy az emberek eljuthatnak a mennyországba.
Magyarországi elterjedésében nagy szerepet játszottak a művészetpártoló magyar főurak, és nekik köszönhető, hogy a nyugati országrész megyéinek több templomában is mind a mai napig megtekinthetők ezek a freskók. A török kiűzése során visszafoglalt területek templomainak helyreállítása főleg barokk stílusban történt, ezekre találhatunk gyönyörű példákat a kötetben.
Európai mértékkel is fantasztikus a szigetvári templom mennyezetképe, amely Zrínyi Miklós hőstettét ábrázolja. A Baranya megyei római katolikus plébánia freskója csak egy abból a több tucatból, amelyet a vaskos albumban megtalálhatunk. A templom egykoron Ali pasa dzsámijaként épült. A török kiűzése után lőporraktárnak használták, majd templommá alakították át. A Festetics család újíttatta fel, majd megbízták idősebb Dorffmaister Istvánt a főoltárkép megfestésével. A mesternek nem ez volt az első munkája, amelyen történelmi tárgyú kompozíciót alkotott. Évekkel korábban a szentgotthárdi cisztercita templom falára is egy török elleni győztes csatát festett. Beleborzongunk, amint tüzetesen megvizsgáljuk a jelenetet a színes, egész oldalas képen.
Fantasztikus munkát végeztek a kutatással megbízott szakemberek. Egészen gazdag, közeli felvételeket készítettek, amelyek új lehetőséget nyújtanak a művek technikai sajátosságainak, kivitelezéseinek megismeréséhez. A pompás album nemcsak művészeti értékkel bír, de komoly történelmi, néprajzi és vallástudományi gondolatokat is tartalmaz. Megszédülünk, amint belelapozunk egyszer, átfutjuk még egyszer, majd templomról templomra, freskóról freskóra haladva hosszan elidézünk a képeknél. Nem hiába említettük már Dorffmaister nevét. Az idősebb művész és az ifjabb Dorffmeister képei gyakran feltűnnek a kötetben, mivel számos megrendelést teljesítettek a Dunántúlon, elsősorban Nyugat-Magyarországon.
A barokk művészet Rómában alakult ki és a jezsuiták segítségével került Magyarországra. Ezzel függ össze, hogy először a nyugati országrészekben tűnt fel, különösen a 17. században érseki központként számon tartott Nagyszombaton és a kiemelt stratégiájú szereppel bíró Győrben. A barokk az egész emberre hatott, hatalmas tereket használt, művei „felfutottak az égig. Azt ígérte, hogy az emberek eljuthatnak a mennyországba.
Magyarországi elterjedésében nagy szerepet játszottak a művészetpártoló magyar főurak, és nekik köszönhető, hogy a nyugati országrész megyéinek több templomában is mind a mai napig megtekinthetők ezek a freskók. A török kiűzése során visszafoglalt területek templomainak helyreállítása főleg barokk stílusban történt, ezekre találhatunk gyönyörű példákat a kötetben.
Egyik ilyen a könyv címlapján található másik Dorffmaister alkotás, amely 1793-ban készült, a Zalakomár-Kiskomárom plébániatemplom falát díszíti és a címe: I. András király visszaállítja a kereszténységet. Bár a kép keletkezéstörténete nem ismert, mégis fontos és kimerítő ismereteket szerezhetünk a freskó megrendelőjéről, a restaurálásról, olvashatunk az építészeti térről, külön a képmezőkről és még egy 1941-ben készült archív felvételt is csatoltak a kutatók a templombelsőről. I. András alakja lenyűgöző, profilból látható, aranyzsinóros kék dolmányt és aranybrokát palástot visel, fejét a Szent Korona ékesíti. Csípőre tett bal kezében jogart tart, jobbjával iratot ad át, bal lábával előre lép. Körülötte püspökök, pogányok, a képmezőben pedig Szent Gellért legendája. Bal felől kivont karddal érkezik egy keresztény vitéz, aki az életben maradottakat megmentő András herceg felmentő csapatát szimbolizálja. Dorffmeister festői erényei leginkább a technikában, a mészfesték alkalmazásában, a részletek megfestésében és az alakok karakterizálásában mutatkoznak meg. A mester talán legszínesebb, legelevenebb alkotása ez a kompozíció. Technikája frissességét sok helyen megőrizte a freskó, és a műfajhoz illő grandiózus alakokat láthatunk mindenfelé.
Szintén figyelemreméltóak azok a fotók, amelyek az egyes megyéket elválasztó oldalakon találhatóak. Így a már említett szigetvári mellett megcsodálhatjuk Franz Xaver Bucher, a zirci vagy Johann Ignaz Cimbal, a zalaegerszegi plébániatemplom mennyezetképeit.
Szintén figyelemreméltóak azok a fotók, amelyek az egyes megyéket elválasztó oldalakon találhatóak. Így a már említett szigetvári mellett megcsodálhatjuk Franz Xaver Bucher, a zirci vagy Johann Ignaz Cimbal, a zalaegerszegi plébániatemplom mennyezetképeit.
Öröm az albumot lapozni, különösen annak fényében, mert hasonló nagy ívű kutatás ebben a tárgykörben még nem készült. Ráadásul a freskók egy része az elmúlt évszázadok során megsérült, gyakran újítják fel azokat, így elképzelhető, hogy bár a helyszínen járunk, mégsem láthatjuk a képeket. A kutatók a digitális fotózás legújabb technikai újításait használták fel a munka során. Eltűnődhetünk azon is, hogy 2019-ig kellett arra várni, hogy a munka, könyv alakban elérhetővé váljon. 1990 előtt még gondolni sem lehetett arra, hogy hasonló album lásson napvilágot. Most viszont rövid időn belül több hasonlóban is gyönyörködhetünk.
A művészettörténeti jelentőségű kutatás eredményeit ugyanis 2019–2022 között a szerkesztők négy kötetben jelentetik meg, legközelebb Vas megye és Győr-Moson-Sopron emlékeivel folytatva a sort. Bónuszként pedig terveznek egy olyan albumot is, amely az erdélyi és kárpátaljai barokk festőművészetet összegzi. A könyvsorozat minden kötetéhez a magyarországi barokk díszítő festészetet bemutató rövidfilmek is készülnek a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére.
(Barokk freskóművészet Magyarországon II. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye. [szerk.: Jernyei Kiss János] Bp., 2020, MMA Kiadó, 560 oldal)
