A Cambridge Egyetem kutatásai alapján a reneszánsz festő, Albrecht Dürer egy kifizetéssel kapcsolatos vita okán úgy állt bosszút vagyonos patrónusán, hogy saját önarcképét is a neki szánt alkotás központjába helyezte. A nürnbergi mestert egy gazdag német kereskedő, Jacob Heller bízta meg a Mária mennybemenetelét és megkoronázást ábrázoló Heller-oltár középső részének elkészítésével az 1500-as évek elején. A patrícius a frankfurti domonkos kolostor temploma számára rendelte az alkotást. Kettejük fennmaradt levelezéséből derült ki, hogy Dürer hiába küzdött az őt megillető, tisztességes díjazásért.
Albrecht Dürer és Matthias Grünewald által 1507 és 1511 között készült A Heller-oltár (Mária mennybemenetele) középső paneljének egyetlen fennmaradt másolata, Jobst Harrich alkotása
Forrás: Staedel Museum
Dürer balra középen, Mária és Jézus alakja alatt található:
Maga Dürer a középső oltáron: az általa tartott táblán „AD” monogramja is olvasható.
Forrás: L’Art & L’ecriture
Ulinka Rublack, az egyetem professzora elmondta, hogy az alkotó más festményeken diszkrét módon a művek sarkában, illetve azok szélén jelenítette meg önmagát. A Hellernek szánt alkotás az egyetlen kép, ahol ilyen kiemelten és egyértelmű módon művészként azonosítja magát.
Dürer Heller iránti haragját kilenc darab (1508-ból és 1509-ből származó) levél tükrözi, melyekben alulfizetéssel vádolja megrendelőjét. Írásaiban kifejti, hogy az oltárképhez használt anyagok a vártnál drágábbak voltak, illetve külön kellett gondoskodnia a festmény oldalszárnyainak létrehozásában segédkező alkalmazottakról. Dürer és Heller kezdetben 130 florinban állapodott meg. Mivel azonban a művész a tervezettnél sokkal ambiciózusabb kompozíciót hozott létre, a kereskedőnek – csak a felhasznált festék árát nézve is – legalább 100 florinttal többet kellet volna fizetnie. Dürer történelmi csatát vívott, hogy érvényesítse a művészet értékét, Heller mégis erősebbnek bizonyult. A feldühödött alkotó az eset után kerülte a bonyolult oltárképek készítését: 1528-as halálig csupán egy, a Heller-oltárhoz hasonló stílusú képet festett.
Dürer egyik önarcképe 1500-ból
Forrás: L’Art & L’ecriture
A heves vita ellenére Dürer ezen festménye kevésbé vált ismertté, a művész életrajzaiban szintén ritkán és röviden tárgyalják. A remekmű végül egy 1729-es müncheni tűzvészben semmisült meg. Értékeit ma a nürnbergi festő, Jobst Harrich 17. század elején készült másolata őrzi, amely jelenleg a Frankfurti Történeti Múzeumban található. (A Heller-oltár eredetileg egy triptichon, másolatának három része egymástól elválasztva tekinthető meg különböző német intézményekben. Az eredetileg Dürer nevéhez fűződő középső egység található a jelzett frankfurti múzeumban.)
Ironikus módon a gyűjtők körülbelül az 1580-as évektől kezdődően hatalmas összegeket ajánlanak Dürer alkotásainak beszervezéséért. Az oltárkép értékét ma 50 millió dollárra becsülik.
Ulinka Rublack kutatásának további részletei idén augusztusban megjelenő könyvében lesznek olvashatóak. A Dürer’s Lost Masterpiece: Art and Society at the Dawn of a Global World címet viselő kiadvány az Oxford University Press gondozásában jelenik majd meg.
Forrás: The Guardian
Címlapkép: Albrecht Dürer és Matthias Grünewald triptichonja: A Heller-oltár (Mária mennybemenetele és megkoronázása); 1507 és 1511 között
Címlapkép forrása: Arthive
