Frida Kahlo udvara után most az impresszionizmus atyjának, Claude Monet-nak a kertjével foglalkozunk. Monet létezésének központja négy évtizeden át a Givernyben található birtok volt, életművének kiemelkedő fontosságú művei születtek itt, például a vizililiomokat ábrázoló festményei, amelyek méltán szerepelnek a világ legismertebb alkotásai között.
Monet: Vizililiomok (Tavirózsák): A lemenő nap, 1915-26 k.
Monet 43 évesen költözött a Párizstól mintegy 70 kilométerre található Givernybe, ahol második feleségével házat és egy majdnem egy hektáron elterülő birtokot béreltek. Később, amikor a festő ügynöke, Paul Durand-Ruel egyre több festményt tudott eladni, és így Monet anyagi helyzete rendeződni látszott, meg tudták venni a házat, a körülötte álló épületeket és a telket is. Az 1890-es évek során Monet épített egy második stúdiót és egy üvegházat. A festő folyamatos átalakításokat eszközölt a kerten.
Monet a ház előtt Givernyben, 1921
A kertet virágágyak osztották fel, a leghétköznapibb virágok keveredtek a legegzotikusabbakkal. A központi sétány felett vasból készült íveket alakítottak ki, amelyekre rózsát futtattak.
Monet: A rózsaösvény, Giverny, 1920-1922 k.
1893-ban Monet megvásárolta a szomszédos telket is, amely a vasút túloldalán helyezkedett el. A telket egy kis patak szelte át, az Epte folyó egyik ága. A patakot kimélyítve a festő egy kisebb tavat alakított ki, amelynek a szomszédok nem örültek, féltek, hogy Monet egzotikus növényei megmérgezik a vizet. A vízikert kialakítását a japán kertek inspirálták, amelyeket a művész kedves nyomatgyűjteményéből jól ismert.
Monet-t rendkívüli módon inspirálta a vízikert, a tó tükröződő és áttetsző felülete, valamint a rajta átívelő japán híd, amelyet egy helyi mesteremberrel építtetett.
Monet: Híd a vizililiomok tava felett, 1899
Monet nem szerette a szigorúan rendezett kertet, a virágokat a színük alapján választotta, és hagyta, hadd nőjenek szabadon. Az évek alatt botanikus érdeklődése valódi szenvedéllyé nőtte ki magát, barátaival növényeket cserélt, sokszor megjegyezte, hogy az összes pénzét virágokra költi. Minden nap instrukciókat írt a kertésznek, ezzel akkor sem hagyott fel, amikor már hét kertész dolgozott neki.
Az évek előrehaladtával Monet egyre inkább a közvetlen környezetére, a Givernyben teremtett, általa irányított, nyugodt világra koncentrált. Ez a visszahúzódás több körülménnyel is magyarázható. Az időskor fizikai korlátozásai, a festő folyamatosan romló látása, valamint az anyagi helyzetének javulása, amely lehetővé tette az ambiciózus kertátalakítást, mind-mind oda vezettek, hogy bezárkózzon Givernybe. A külső körülmények megváltozásán túl a festő művészi látásmódja is megváltozott. A sors fintora, hogy akkor vált elismert művésszé, amikor Cézanne, majd Van Gogh, Seurat és Gauguin művei megkérdőjelezték az impresszionizmus irányzatát. A francia kultúra a századfordulón kevésbé szimpatizált az objektív naturalizmussal, a szubjektív szimbolizmust részesítette előnyben. Ez az egyik oka annak, hogy Monet késői képeiben az önkifejezés vágya is egyre hangsúlyosabban van jelen. Monet, a festő és Monet, a kertész is megmutatkozik a késői vásznakon. Ahogyan a fizikai világa összezsugorodott, úgy nőttek meg a vásznai. Ez a tendencia csúcspontját a vizet ábrázoló képeivel érte el, amelyek közel 1:1 arányban adták vissza a természet egy szeletét. Ezzel egyidőben a nézőpontja is emelkedett, az áttetsző és tükröződő felületekkel megosztott víztükör fölé emelve a megfigyelőt.
Monet: Vizililiomok (Tavirózsák), 1915 k.
Bizonyos szempontból Monet a hírnév és a háború elől vonult vissza Giverny falai közé, másrészt viszont a telek egy olyan menedékhelyet is jelentett a számára, amelyben megfogalmazhatta hitvallását a francia kultúráról, amely egész életét végigkísérte, illetve lehetőséget adott a számára egy olyan mikrokozmosz megteremtésére, amely haláláig nem szűnt megihletet adó forrásnak lenni.
Nickolas Muray: Claude Monet, 1926
Monet 1926-os halálát követően a fia, Michel örökölte a birtokot, de Monet mostohalánya, Blanche élt a házban és viselte gondját a hagyatéknak. A második világháború után a kertet és az ingatlant is elhanyagolták, közel tíz évet vett igénybe a helyreállítás. Napjainkban Monet kertje hét hónap alatt átlagosan 500.000 látogatót fogad.
Szerző: Járfás Eszter, műtárgy.com
Forrás: Giverny.org
JNW: Monet’s Years at Giverny. In: Bulletin (St. Louis Art Museum), New Series, Vol. 14, No. 3 (July-September 1978), pp. 46-49
