Egy papírfecni, igaz az Apple történetének első hivatalos dokumentuma, 2,4 millió dollárért kelt el a társaság félévszázados jubileumának szentelt aukción. Az RR Auction többségében Steve Jobs személyéhez kapcsolódó relikviákat dobott piacra. A kütyüknél nagyobb izgalmat okoztak az írott vagy nyomtatott emlékek, egy plakátért például többet adtak, mint egy működőképes számítógépért.
A Steve Jobs és az informatika forradalma című árverés keretében több mint 140 tétel került az RR Auction virtuális kalapácsa alá. Az alku mintegy két héten át online folyt, végül a január végi zárómérleg 8 millió 153 ezer dolláros bevételt jelzett.
Csekkek, banki kivonatok
Még nem létezett hivatalosan az Apple Computer, amikor az 500 dollárról szóló csekket kiállították Howard Cantin nevére, aki megtervezte a cég számára az első nyomtatott áramkört. A dátum 1976. március 16., az aláírók Steve Jobs és Steve Wozniak. A banki dokumentumok szerint aznap tették a számlára az 500 dollárt, amelyet azonnal felvett a jogosult. A csekket két héttel az Apple Computert hivatalosan megalapító, 1976. április 1-jei, partnerségi megállapodás előtt állították ki. Most az árverező jutalékával együtt pontosan 2.409.886 dollárt fizetett be a licit győztese.
Ugyancsak elkelt az Apple első tranzakcióit rögzítő Wells Fargo banki kivonata, amelyen látszik az 500 dollár befizetése is, dátuma 1976. március 31, az eredetileg 10.000 dollárra tartott papírért 663 ezer dollárig folyt az alku, így a ház nem kis jutalékával együtt 828.569 dollárt ért meg valakinek.
Arányaiban hasonló léptekkel srófolták fel az árát annak a névjegykártyának, az 1981-85 közötti időszakból, amelyen apját megnyugtatandó Steve Jobs, akkortájt az Apple elnöke, firkája látható: „Hi, I’m back”, ha úgy tetszik „hazaértem”. Ez 97.439 dollárt ért.
Egy másik névjegykártya, már pixaros 1990-ből, 67.000 dollárért ment el. A névjegyeknek nagy volt a keletje, egy NeXT -es zsugáért, amelyen Steve Jobs egy bizonyos Danielnek üzent, „Your generation will change the world using computers” (A generációd a számítógép használatával megváltoztatja a világot) 52 és fél ezer dollárt fizettek.
Kacatok az Apple Garage-ból
A családi ház, vagy ahogy a köztudatba bevonult, az Apple Garage kacatjai között elkelt egy maréknyi, dobozban őrzött alkatrész dobozostul, amelyen látszik, hogy a Ewing-Foley nevű kereskedő küldeményéről van szó – 20.000 dollárt adtak értük. Egy tucatnyi csokornyakkendő 2 ezertől 113 ezer dollárig menetelt, és egy unalmas bútordarab, Steve Jobs hajdani otthoni íróasztala, fiókjában viszont izgalmas Reed College, Atari és HP dokumentumokkal, 82 ezer dolláron zárt.
Steve Job privát emlékei közül egy 1979-es Apple-plakátot, amely az íróasztala felett volt kirakva hajdan, 5000 dolláros becsértékkel dobták piacra, végül 660.000 dollárt adtak érte. Ugyancsak 5000 dollárra tartották az Apple 1-hez készült fadobozt, amely gyűjtői körben Byte Shop-házként híresült el. A Byte Shop volt az első személyi számítógépeket árusító szaküzletlánc, amely az Apple 1976-os megalakulása után kulcsszerepet játszott a termékek terítésében. Paul Terrell, a Byte Shop alapítója rendelte meg az első 50 darab, előre összeszerelt gépet. Terrell kérésére a gépekhez készítettek egy fából készült borítást is, amelyek közül a most eladott Steve Jobs személyes tulajdona volt. Ez nagyot lendített a vásárlókedven, végül 254.375 dollárral lett könnyebb a vevő pénztárcája.
Felemás mérleg a kütyüknél
Ami az Apple hőskori fizikai termékeit illeti, ott felemás volt a siker.
- Egy első generációs igazán ritkaságszámba menő iPhone 4GB például nem érte el az 50 ezres becsértéket, 5 ezer dollárral adtak kevesebbet érte.
- Egy 1982-es Apple Macintosh 128K „ajándék” számítógép, amit a cégtől távozó termékmenedzsernek, Taylor Pohlmannak szántak, mellette Jobs kézírásával a búcsúszavak, ugyancsak épphogy meghaladta a 30 ezer dolláros előzetes reményeket.
- A legendás sorozatból egy működőképes Apple Lisa-1 számítógép teljes felszereléssel, a remélt 60 ezer helyett mindössze 30 ezer dollárért talált vevőt.
- Egy 23 gyári iPod-ot tartalmazó gyűjtemény, 1-től a 7. generációig épphogy átlépte a 40 ezer dolláros becsértékét,
- de például a kuriózumnak tartott meghekkelt iPhone, amiért 50 ezer dollárt reméltek 10 ezer dollár alatt ment el. 2023-ban egy első generációs iPhone 55.000 dollárt ért ugyancsak az RR Auction-nál.
- A gyémántdíszítésű, a szaúdi király által Bush amerikai elnöknek ajándékozott iPad 2 hozta a kötelezőt 20 ezer dolláros árral.
Az árverési rekordot azért végül is egy technikai különlegesség, stílszerűen a „Celebration” (ünneplés) nevet viselő alaplap prototípusa mellé jegyezték fel:
az Apple1-hez készült, „nulladik számú”, üvegszálból készült példányt 2.750.000 dollárért sikerült eladni.
Korábbi aukciók
Az RR Auction több alkalommal is elkalapált Apple relikviákat, így 2021-ben náluk kelt el 560 ezer dollárért az Apple valójában második, 1976 és 1998 között élő logója, a Rob Janoff által tervezett szivárványos alma.
2011-ben pedig megfordult náluk az Apple eredeti alapító okirata, a partneri megállapodás, amelyet 1976. április 1-én írt alá Steve Jobs, Steve Wozniak és Ron Wayne. A dokumentumért akkor 1,6 millió dollárt fizetett egy gyűjtő. Most a Christie’s-nél ismét felbukkant a szerződés, pontosan nem tudni, hogy ugyanaz, vagy egy másik példány került kalapács alá a napokban. A Christie’s információja szerint Ron Wayne példányát értékesítették az USA megalapításának 250. évfordulójára emlékező New York-i aukciós sorozaton, és a dokumentumért folyó licit 2,5 millió dollárnál állt meg. Az már csak szórakoztató adalék, hogy Wayne, aki a cég szinte csak napokig élő, első almafás logóját készítette, 12 nappal az aláírást követően kilépett a társulásból, ha igaz 800 dollárt kapott részesedéséért, majd valamivel később még 1500-at. Nem bízott a cég pénzügyi jövőjében, a pakk most mintegy 2 milliárd dollárt érne.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
