Nagybánya és a városban alkotó, sok esetben ott letelepedő művészek neve örökre összefonódott a modern magyar festészettel, amelynek születésében kulcsfontosságú szerepet játszott. Fél évszázadon át töltött be vezető szerepet a művészeti életben. A Szatmár megyei középkori bányászvárosban dolgozó, a művésztelephez sokféle szállal kapcsolódó festők munkássága jogosan tart számot a gyűjtők kiemelt érdeklődésére. Az ősz egyik legszínesebb aukcióján többek között ilyen értékes és ritka grafikákból, festményekből lehet válogatni.
A Nagybányai művésztelep létrejötte Hollósy Simon müncheni magániskolájának 1896-os nyári gyakorlatához köthető. 1901-ig szabadiskola működött a városban, májustól szeptemberig gyűltek össze a művészek, köztük szép számmal akadtak külföldi tanítványok is. A telep működése, szerkezeti felépítése az évek során számos változáson ment keresztül. Az alapítótagok között szerepelt például Ferenczy Károly, Thorma János, Réti István, Csók István és Iványi Grünwald Béla is. Utóbbitól egy naplementei hangulatot, alkonyati fényeket érzékletesen megragadó alkotás szerepel az árverésen, ami valószínűleg a mester későbbi, alföldi-kecskeméti korszakából származik.
Nagybánya fontos újításokat hozott a magyar festészetbe: a szabadban való, azaz a plein air festés, valamint az impresszionista látásmód megjelenése is hozzá köthető. Bár az első években több bibliai és történelmi ábrázolás is született, a művészek érdeklődésének középpontjában a táj, esetleg a természet és az ember kapcsolata állt. A festő és grafikus Patkó Károly, akitől a Nagybányai táj című rézkarcra licitálhatnak az érdeklődők, az 1920-as évek közepén, rövid ideig dolgozott Nagybányán, illetve a szomszédos Felsőbányán, többek között Aba-Novák Vilmos és Nagy Oszkár társaságában.
Nagy Oszkár Napsütéses felsőbányai utcarészlet című, 1935-ös festménye eddig még sosem szerepelt aukción. A művész legjobb korszakából származik, érezhetően merít a nagybányai neósok festészetéből, ám egyedi és összetéveszthetetlen stílusa is megmutatkozik benne. Munkáira jellemzőek az erőteljes kontrasztok, a fényes, ragyogó és az árnyékos, sötétebb tónusú részek váltakozása. A nagybányai és felsőbányai utcák, házcsoportok a festő legkedveseb témái közé tartoztak.
Iván Szilárd akvarellje nagybányai építkezést ábrázol. A kép már csak azért is érdekes, mert készülésének évében, 1942-ben a művész a festőiskola egyik alapítójával, egyben volt mesterével, Réti Istvánnal levelezett a vízfestéssel kapcsolatos, valamint a festőkolóniát érintő kérdésekről.
Az aukció anyagát a nagybányai művészet harmadik generációját képviselő Agricola Lídia vidám színekben pompázó virágcsendélete egészíti ki. Külön említésre méltó Mund Hugó rézkarcának felbukkanása, amely még a művészről és a feleségéről, Dömötör Gizelláról 1996-ban megjelent monográfiában sem szerepelt.
Az árverés tételeire online lehet licitálni november 7-én 18:00 óráig. A Nagybányán dolgozó művészek munkáin túl is érdemes körülnézni, hiszen további ritkaságokra bukkanhatnak az érdeklődők, a festészeti anyagban egy Czóbel-tájkép is megtalálható, a különlegességek sorát pedig egy Ady-kézirat gazdagítja.
Szerző: műtárgy.com
