Geometrikus absztrakció, négyszögek, letisztult formák, tiszta-élénk színek, fekete vonalas kompozíciók, De Stijl. Ezek a fogalmak juthatnak eszünkbe elsőként, ha a világhírű Piet Mondrian festészetére gondolunk. A holland alkotó munkássága 20. század eleje óta a mai napig nagy hatást gyakorol a különféle művészeti ágakra, és inspirálja a kreatív elméket. Születésének 150. évfordulója alkalmából neve még inkább előtérbe került.
Piet Mondrian. Forrás: Artland Magazine
Az elmúlt hetekben egy nem mindennapi megfigyelésnek köszönhetően került reflektorfénybe. Kiderült ugyanis, hogy az 1941-ben készült New York City 1 címet viselő munkáját már 75 éve rosszul állítják ki a különböző galériákban.
Október 30-án retrospektív kiállítás nyílt az avantgárd művész életművéből a düsseldorfi Kunstsammlung Múzeumban (Mondrian.Evolution). Susanne Meyer-Büser, a tárlat kurátora az esemény sajtótájékoztatóján hozta nyilvánosságra meghökkentő felfedezését.
Piet Mondrian:New York City 1, 1941 & Susanne Meyer-Büser. Forrás: Alamy
A képet függőleges és vízszintes irányban futó, egymást keresztező vörös, sárga, fekete és kék ragasztószalagok egymásba fonódó rácsa alkotja. Mondrian New York City sorozatának darabja. Először 1945-ben állították ki a New York-i MoMA-ban, 1980 óta azonban az észak-rajna-vesztfáliai tartományi gyűjteményéhez tartozik. Meyer-Büser rájött, hogy már a legelső installálásakor fejjel lefelé helyezték el, ami a későbbiek során ugyanúgy megmaradt.
Egy 1944-es fotón láttam, hogy a vászon fordítva van egy festőállványon. Ez felkeltette az érdeklődésemet – mondta a kurátor egy német napilapnak. Az említett fotó Mondrian stúdiójában készült, nem sokkal halála előtt.
Az állítást alátámasztja még, hogy az absztrakt műnek egy szinte azonos, olajfestékkel készült „testvérképe” látható a párizsi Pompidou központban (New York City, 1942), amelyhez mérten a New York City 1 szintén 180 fokos elfordítást kapott.
Meyer-Büser úgy gondolja, hogy a kép alján sűrűsödő rácsoknak éppen annak felső részén kéne lenniük (mint a franciaországi változatnál) egy sötét égboltot szimbolizálva.
A kurátor szerint a tájolási hiba mögött az állhat, hogy a művész halála előtt nem szignózta alkotását. Valószínűleg nem tekintett arra befejezettként. Mondrian nevét 1944-ben hagyatékának adminisztrátora írta fel a keret hátoldalára, feltehetően ezért is mutatják be a műalkotást évtizedek óta helytelen módon. A düsseldorfi múzeum azonban nem tervezi, hogy megfordítja a művet, márcsak azért sem, mert attól félnek, azzal esetleg sérülhetnek a már elöregedett ragasztószalagok.
Mondrian egy másik, szintén rácsos mintázatú festménye, a Composition No. II néhány napja 51 millió dollárért kelt a Sotheby’s aukcióján, ez pedig új rekordnak számít a holland művész aukciós eladásait tekintve; korábban a legdrágábban elkelt festménye 50,6 millió dollárt hozott 2015-ben.
Forrás: BBC, MTI, The New York Times
Címlapkép: Piet Mondrian, New York City 1,, 1941. Public domain, via Wikimedia Commons
