A Ludwig Múzeum ismertette a 2023-as eredményeket és kiállítás terveit 2024-re. Az intézmény éves programját és tevékenységét évek óta egy-egy olyan kerettéma köré szervezi, ami reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására. Ez 2023-ban a gondoskodás, mint társadalmi felelősség, a bizalom, a humanitás és az altruizmus témakörét foglalta magában. A múzeum 2024-ben olyan kiállításokkal jelentkezik, amelyek a kortárs képzőművészet kapcsolódási pontjait tárják fel más művészeti ágakkal és diszciplínákkal, valamint továbbra is komoly hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására és a látogatók bevonására új, interaktív eszközökkel.
Cikkünkben most bemutatjuk a múzeum 2024-es programtervének legkiemelkedőbb pontjait:
1. À la recherche de Vera Molnár. Vera Molnár művei és kortárs reflexiók
2024. február 10. – április 14.
Az év első prominens eseménye a 2023. december 7-én elhunyt világhíres magyar származású francia médiaművész emlékére szervezett tárlat. A két részből álló kiállítás áttekintést nyújt a Molnar (1924-2023) pályájának meghatározó fejezeteiből, egyúttal nemzetközileg elismert művészek alkotásaival, egyedi reflexióival tiszteleg az életmű előtt.
A cím a művész À la recherche de Paul Klee című sorozatára utal, felidézve Molnár kísérleteit, hogy saját alkotói módszerei és eszköztára segítségével vizsgálja a számára meghatározó művészettörténeti előképeket. A tárlaton szereplő egyedi és sokszorosított grafikai sorozatok, festmények a hatvanas évek végétől napjainkig mutatják be e különleges életmű legfontosabb témáit, műcsoportjait, végigkísérve Molnar vonal- és formarendszereinek alakváltozásait.
Vera Molnar: A kör négyszögesítése, 1962-1964
Forrás: Ludwig Múzeum
Az 1924-es budapesti születésű Molnár 1947 óta élt Franciaországban. A világ első női komputerművésze, illetve a számítógépes művészet egyik nemzetközileg elismert úttörőjeként emlékezhetünk rá. 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni és matematikai törvényszerűségeket modellezni az általa „machine imaginaire”- nak nevezett módszerrel. Már 1968-ban lehetőséget kapott arra, hogy valódi számítógéppel dolgozzon. Művészetében kulcsszerepet tulajdonított a gép algoritmikus véletlenjeinek, műveit meghatározza a rend és a rendetlenség, illetve a struktúra és a szabadság fogalma.
2. Identitás – Európai tájkép. Till Brönner jazz zenész és fotográfus kiállítása
2024. április 14. – augusztus 25
Áprilisban a Bartók Tavasz keretében lesz látható a kivételesen sokoldalú német Till Brönner (1971- ) legfrissebb fotóprojektje, amellyel először a Ludwig Múzeumban találkozhat a közönség.
Az 1971-ben Viersenben született Till Brönner Németország leghíresebb jazz-zenésze, aki már 2010-ben elkezdett fotózni. Első portréit egy Leica fényképezőgéppel készítette, többek között színészekről és közismert személyiségekről.
Till Brönner: Önarckép
Forrás: Ludwig Múzeum
Brönner személyes látásmódja az emberekről és identitásokról, az iparról és az építészetről, de a természeti és kulturális tájakról is olyan motívumokban tükröződik, amelyek a mindennapi élet sokféleségben az egység különleges jellegét találják meg. Kiemelkedő portréi – akár véletlenszerűek, akár tudatosan kiválasztott pillanatról van szó – a különböző nemzetek és vallások színes együttélését mutatják be Németország legnagyobb metropoliszában.
3. Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban
2024. május 3. – augusztus 18.
A mindannyiunk számára ismerős, jellegzetes kockaházakat állítja középpontba a Kis magyar kockológia, amely változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a háztípus eredetét, alakulását, hatásást a magyarországi vizualitás történetében.
Birkás Ákos: Új ház, 1973
Forrás: Ludwig Múzeum
4. Fordított tárgyak
2024. szeptember 6. – 2025. január 12.
Szeptemberben nyílik a Fordított tárgyak című nemzetközi válogatás. A kiállítás az utóbbi másfél évtizedben a kortárs művészetben megfigyelhető tendenciára reflektál, amely lényege, hogy egyre több hagyományos kézműves technikával készült mű jelenik meg a kiálltásokon.
Puklus Péter: A kisgyermek álma (csendélet friss vízzel és gyümölcsökkel), 2023, részlet
Forrás: Ludwig Múzeum
Amikor a képzőművészek ezekhez a technikákhoz és módszerekhez nyúlnak, akkor közel sem minden esetben a bevett kanonikus rendszer felszámolására törekszenek, sokkal inkább a meglévő fogalmak és gyakorlatok újraértelmezésére és mai használhatóságuk vizsgálatára. A kiállítás ezért egymással párhuzamosan mutat be képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti kontextusban keletkezett tárgyakat és ezek alapján kínálja fel megvitatásra a fenti kérdéseket.
5. A Vihar előtt. Tajvan, múlt és jövő határán
október 18. – 2025. február 16.
A kiállítás különös hangsúlyt fektet az aktuális tendenciákra és azokra a művekre, amelyek bemutatják Tajvan tudományos és technológiai fejlődését, valamint azt a történelmi és társadalmipolitikai hátteret, amely Tajvan sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát formálta.
HSU Chia Wei
Forrás: Ludwig Múzeum
A kiállítás 20 meghívott művész munkáin keresztül vet fel aktuális témákat, ezek közé tartozik például az őslakosok öröksége, a természet, a hagyományok és a környezetvédelem; a gyarmatosítások kulturális hatásai; a 19-20. század viharos történelme és traumái a modern demokrácia és a tajvani identitás kialakulása, a modern társadalom értékei és kultúrája, illetve modernizáció, gazdasági fejlődés és az új technológiák.
Mindenképpen említésre méltó a Gyakran ismételt kérdések – GY.Í.K./FAQ – Múzeumpedagógiai kiállítás is. Ötletét a kortárs művészettel kapcsolatban megfogalmazott gyakran ismétlődő kérdések adták. A módszertani tárlat célja, hogy elősegítse és támogassa a művészet befogadását.
Az idei Velencei Biennále Magyar Pavilonjában Nemes Márton: Techno zen című multimédiás, több érzékszervünkre egyszerre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotása lesz látható, mely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épít. A hagyományoknak megfelelően a velencei kiállítás anyaga a biennálét követően Budapesten is látható lesz, ezúttal bővített formában.
Az év végéig meghosszabbított Időgép című gyűjteményi kiállítás adja az alapját annak a digitális fejlesztésnek, melyet a Magyar Telekom támogatott. A múzeumi szakemberek, digitális élményfejlesztők és kortárs képzőművészek együttműködésén keresztül arra tett kísérletet, hogy kibővítse a kortárs művészet befogadásának eszköztárát a személyre szabott múzeumi látogatói élménnyel: ennek eredményeképp mobiltelefonról elérhető interaktív kiállítási mikroszájt, adatvizualizáció és mesterséges intelligencián alapuló chatbot várja márciustól a látogatókat.
Forrás: Ludwig Múzeum
Címlapkép: Vera Molnár, Electra, 1983
Címlapkép forrása: Ludwig múzeum
