Tatár Dóra és Ónodi Béla, Podmaniczky díjas iparművészek beszámolója a munkálatokról
A budapesti szecesszió egyik építészeti remekműve a Gresham Palota, amely Sir Thomas Gresham-ről, építtetőjéről kapta a nevét. Ő volt az angol nagyvállalkozó aki megalapította a rotterdami árutőzsdét és Európa akkori legnagyobb biztosító társaságát.
Mint a biztosító egyik központi épülete került megépítésre a Duna parti palota. Korát megelőző modernséggel, mert bizony már központi porszívó működött az épületben és a két oldalsó pávás kapu gombnyomásra lesüllyedt a behajtani kívánó hintók előtt. (mindez az 1900-as évek elején, mindössze két dolgot kiragadva)
Ennek a korszerűségnek megfelelően igényesen és magas színvonalon valósították meg a szecesszió jegyében az épület elegáns külső-belső szecessziós dekorációját is. A festett üvegeken kívül a rézkorlátok, majolika díszítések, csodálatos padlózat, elegáns aranyozások, tükrök, egyszóval fényűzés, pompa, ragyogás, de mind hallatlan ízléssel összehangolva.
A belső teret három utcára nyíló kapu, három lépcsőház határozza meg és ezeket egy belső téri luxfer-prizmával, egy speciális üveggel fedett passzázs egyesíti, amely olyan fénytöréseket alkot, hogy bármely szögből eső fény segítségével képes bevilágítani a teljes teret.
Az ólmozott, festett ablakok rekonstrukciója: erősen romlott állapotból
A szinte romossá vált házat a For Seasons szállodalánc megvásárolta és felújította. A helyreállítás során volt alkalmunk az ólmozott, festett ablakok rekonstrukciójában és restaurálásában részt venni.
Az ólmozott, festett ablakok rekonstrukciója: Kossuth lépcsőház
A három díszlépcsőház, a Kossuth, az Andrássy, és a Gresham lépcsőház, melyek főemeletén egy-egy portréval lettek megörökítve ezek az örökbecsű személyek. Legjobb állapotban a Kossuth lépcsőház üvegei maradtak fent, szinte hiánytalanul. Az Andrássy lépcsőház ablakai részlegesen maradtak meg, míg a Gresham lépcsőházat bombatalálat érte, így itt egyetlen ablak sem maradt meg az utókor számára.
A mi feladatunk a passzázsok valamint a három lépcsőházból, az Andrássy és a Gresham lépcsőház volt. A munka volumenének átérzéséhez képzeljünk el egy billiárd asztalt. Na nem akármilyet, snooker asztalt. Méghozzá ebből is 43 kell, hogy a felülete megegyezzen munkánk méretével. A maga 130 négyzetméterével közel ennek megfelelő méretű üvegfelület felújítása, tervezése és kivitelezése volt tehát a feladatunk.
Az ólmozott, festett ablakok rekonstrukciója: Gresham lépcsőház
Itt mivel nem maradt fenn sem ablak, sem tervrajz, új motívumokat kellett megterveznünk. A tervezés során, a tökéletes illeszkedéshez bele kell magát az embernek gondolni abba a korszellembe, a nemes elegáns belső térbe, hogy aki az ablakok előtt elhalad egészen természetesnek, odaillőnek érezhesse, ne rombolja azt a komfortérzést amit az épület esztétikuma minden tekintetben sugároz, de benne legyünk mi is minden tolakodás nélkül az elkövetkezendő néhány száz évben.
Az ólmozott, festett ablakok rekonstrukciója : Andrássy lépcsőház – Andrássy ablak és portré
Feladatunk az Andrássy lépcsőház hiányzó elemeinek (melyekről semmilyen dokumentáció nem maradt fent) autentikus kiegészítése volt, a teljes felület felújítása mellett, valamint a korábban eltűnt Andrássy Gyulát ábrázoló portré megalkotása. (KATT az alábbi képre a részletekhez) Ugyanitt feladatunk volt a lépcsőház földszinti liftjénél található felülvilágító mennyezeti üveg és az emeleti nagyobb, 15 négyzetméteres mennyezeti díszüveg megtervezése, ami felülről lépésbíró, így padlóként is funkcionál.
A szecessziós motívumok pótlásáról, melyeket már nem tudtak megkülönböztetni.
Egy ilyen kiegészítéshez nem elég a kutató munka, meg kell találni, rá kell érezni arra a hangulatra, amibe a hiányzó ablakszárnyak motívumai olyan módon illeszkednek a meglévőkhöz , hogy azt a szemlélő a kiegészítéssel együtt láthassa teljesnek és egésznek, mind a felhasználásra kerülő üvegek, mind a motívumrendszer ,stílusjegyek és apró manírok illeszkedésével. Remélem ezt úgy sikerült megvalósítani, hogy a szemlélő semmiféle hiányt, vagy utólagosságot nem tud felfedezni, csak a dokumentációt ismerők lehetnek tisztában ezekkel a részekkel.
Tervezési fázisban a prominens személyekből álló zsűri sem tudta elkülöníteni a pótlásokat, és így remélem rajtunk kívül más sem tudja mely elemek ezek (a jövő korok művészettörténészei esetleg majd kutatgathatják). Mint ahogy a tervezett mennyezeti üvegek is illeszkednek a szecessziós egységhez a portréval és azt körülvevő kompozícióval együtt.
Andrássy lépcsőház, IV. emelet – a tervezés folyamata
Ahhoz, hogy a tervezés során ezeket a bennünk megfogalmazódó gondolatokat az ember papírra tudja vetni és azután üvegbe tudja foglalni, egy hosszú elmélyülés egy képekben gondolkodó tervezési időszak előzi meg amit saját tervezési élményeimből tudok elmondani. Egyszerűen nevezhetjük ezt az alkotás előkészítő folyamatának de van ebben nagyon sok vergődés, belső vita, a csend hallgatása a beleélés, vagy amikor az embert elnyeli a pánik de felülemelkedik a szakmai kurázsi… szóval nagyon nehéz, és nagyon jó amikor úgy érezheti valaki a munka befejezése után, hátradőlve, hogy elkészült. KATT a képre – a terv és a kivitel képei
Andrássy lépcsőház IV. emelet belső ablak. És csak szaladt a ceruzám – az alkotás rejtett oldala…
Adomaként mondom el ,hogy férjem és kollégám soha nem sürgetett ezzel a munkával kapcsolatban (sem) amikor a tervezésre került sor, mindössze tapintatosan és figyelmesen kikészítette a ceruzáimat az ecseteimet és a festékeket amikor a bemutatás határideje közeledett. Ezt ma úgy mondanánk, hogy ráutaló magatartást mutatott, de nem szólt egy szót sem… Néhány nap után reggel leültem és egyetlen nap alatt papírra vetettem a négy emelet összes ablakát az egyéb , korábban említett tervezési feladattal együtt.
Ez az a katharzis amit minden alkotó embernek kívánok megtapasztalni. Azt amit most visszagondolva is kegyelmi állapotnak éltem meg és csak lerajzoltam amit a jó Isten láttatni akart általam. Az alkotás közbenső eleme voltam , megszűnt létezni a körülöttem lévő világ, szaladt a ceruzám és repesett a lelkem. Ezt a csodálatos érzést azóta is volt alkalmam átélni több munka alkalmával. Lehet, hogy a művész ember valójában nagyon önző amikor alkot, mert ez az amire ismételten vágyik? Olyasmi lehet ez mint a sárkányrepülőnek az adrenalin-fröccs. (bár azt még nem próbáltam).
tervezte Tatár Dóra, tervezte és kivitelezte Tatár Dóra és Ónodi Béla
tervezte Tatár Dóra, tervezte és kivitelezte Tatár Dóra és Ónodi Béla
szerző: Tatár Dóra
