Minden művész életében kulcsfontosságú szereppel bír az a személy, aki ihletet ad és erőt biztosít az alkotáshoz, aki a művészélet viharaiban átmenetileg vagy tartósan támaszt tud nyújtani. A múzsa témája kimeríthetetlen, a művész, aki műveiben saját életére is reflektál, hol aprólékosan, hol néhány jellemző mozdulattal, a legkülönbözőbb anyagokkal dolgozva állít emléket szerelmének, ezáltal a halhatatlanságot biztosítva neki. Az alábbiakban öt múzsát, öt kapcsolatot mutatunk be.
Márffy Ödön és Csinszka
Márffy Ödön 1920-ban, Ady halála után másfél évvel vette el Boncza Bertát, ismertebb nevén Csinszkát, a költő özvegyét. Amint 1928-ra felépült közös otthonuk, a Szamóca utcai villa, Márffy képei lecsendesedtek, oldottabbá váltak. Ebben az időszakban, egészen a felesége haláláig, legkedveltebb témája Csinszka és az otthoni környezet volt. Csinszka kék szemei őt is – csakúgy, mint Ady-t – rabul ejtették.
Pablo Picasso és Marie-Thérèse Walter
Picasso legalább annyira híres szeretőként, mint művészként. Számtalan társának mindegyike lenyomatot hagyott a műveiben. Kapcsolata Marie-Thérése Walterrel 1927-ben kezdődött, ekkor a lány még csak 17 éves volt, a festő pedig még az első feleségével, Olga Khokhlovával élt. A szerelemből közös gyermekük is született, Maya Widmaier-Picasso.
A Le Réve (Az álom) című, 1932-es portré napsütötte, derűs színekkel ábrázolja a mindentudó mosollyal az arcán alvó nőt.
Nan Goldin és Brian
Közel egy évtizeden át Nan Goldin privát életének apró mozzanatait örökítette meg a kamerájával. A New York-i kép egy vetítés (Ballad of Sexual Dependency – A szexuális függőség balladája) része volt, amely több mint 700 képet tartalmazott, a vetítés alatt pedig zene szólt.
A fotó dokumentálja a nő bonyolult, fizikálisan is abúzív kapcsolatát a párjával. A férfi a kamerának háttal ülve dohányzik, míg a nő védekezően összegömbölyödve fekszik az ágyon és próbálja elkapni szeretője tekintetét.
Rembrandt van Rijn és Hedrickje Stoffels
Vajon ki lehet ez a folyóba lépő, ruháját egészen comb tövig felhúzó, világos bőrű nő? Valószínűleg Hedrickje Stoffels, Rembrandt élettársa, akivel a festő felesége, Saskia halálát követően egészen a nő haláláig együtt élt. Saskia végrendelete miatt nem házasodhattak össze, azonban két közös gyermekük is született, Cornelia és Titus. A nő Rembrandt kereskedője is lett, fiával egy kis üzletben árulták a festő képeit.
A kép személyes hangvételű, talán tanulmányként vagy saját maga számára készítette a művész. A kép elkészültének évében Hedrickje várandós lett a lányukkal, Corneliával, és a házasságon kívül fogant gyermek miatt számos megaláztatás érte, ám ő mégis élete végéig hűségesen kitartott Rembrandt mellett.
Ámos Imre és Anna Margit
Anna Margit még csak 17 éves volt, amikor a rajziskolában megismerte a nála hat évvel idősebb Ámos Imrét. Mindössze pár nap elég volt nekik ahhoz, hogy összeköltözzenek, nem törődve az anyagi nélkülözéssel. 1935-ben házasodtak össze, Anna Margit tanítványa is lett a férfinak. Együtt utaztak Párizsba, ahol megismerkedtek Chagall művészetével, valamint saját munkáikat is megmutatták a francia mesternek.
Ámos Imrét 1940-től többször is elvitték munkaszolgálatra, 1944-ben halt meg Németországban, halálának pontos időpontja nem ismert. Anna Margit barátoknál rejtőzve élte túl a háborút. Kettőjük kapcsolata fennmaradt levelezésük tanúsága szerint is kifejezetten erős és bensőséges volt.
Szerző: Járfás Eszter, műtárgy.com
