A jelenlegi helyzetben kihívás lehet olyan kikapcsolódást találni, amely közelebb hozza a művészetet; ezért szeretnénk most mindenki figyelmébe ajánlani három nagyszerű filmet, melyekkel otthonról, a kanapéról is elmerülhetünk ebben a világban.
Loving Vincent
A napjainkban töretlen népszerűségű festő, Vincent Van Gogh életének utolsó, Auvers-sur-Oise-ben töltött napjait jeleníti meg a 2017-ben bemutatott Loving Vincent, amely a világ első, teljes mértékben festett animációja.
Van Gogh öngyilkosságát követően Joseph Roulin postás megkéri fiát, Armandot, hogy juttassa el a festő utolsó levelét bátyjának, Theo-nak. Mikor Armand értesül Theo haláláról, Auvers felé veszi az irányt Dr. Gachet-t keresve, de mivel az orvos akkortájt nem tartózkodik otthon, őt várva eltölt egy kis időt a francia kisvárosban és megpróbálja felderíteni a festő halálának rejtélyes körülményeit.
A festő életének utolsó mozzanatai és kulcsfontosságú szereplői több ezer, Van Gogh jellegzetes stílusával készült „mozgó” olajfestményen elevenednek meg, egyedülálló képi világot teremtve, a szemfüles nézők pedig néhány eredeti festmény másolatát is felfedezhetik a jelenetekben.
Forrás: http://lovingvincent.com/
Mű szerző nélkül
Az Oscar díjas német rendező, Florian Henckel von Donnersmarck filmje Gerhard Richter kortárs festő életének néhány darabját alapul véve mutatja be egy művész útkeresését több évtizeden keresztül, a 20. századi Németország különböző politikai rendszereiben.
Legelőször a náci Németországban találkozunk az akkor még gyermek Kurt-tal, aki egy tárlatvezetés alkalmával ismerkedik meg először a hatalom művészetről alkotott véleményével. Gyerekkorának színhelye a háború sújtotta Drezda, ahol kiskorának meghatározó szereplői, imádott nagynénjének elvesztése, a Harmadik Birodalom politikája már a film első perceitől kezdve súlyos kérdéseket fogalmaz meg a nézőben. Egy nagyobb időbeni ugrást követően már az NDK-ban látjuk viszont az ifjú művészt, aki a drezdai egyetemen folytatja művészeti tanulmányait, kizárólagosan a szocialista realizmus stílusában alkotva. Itt ismerkedik meg későbbi feleségével, Ellie-vel, akivel később nyugatra, Düsseldorfba szöknek, ahol Kurt azzal találja szembe magát, hogy a „festészet halott, valami újat akarnak”. Ebben a nagy szabadságban igyekszik megtalálni saját stílusát és megfejteni, „elég jó-e, amit csinál”.
A három órás film igazán elgondolkodtató módon szemlélteti a művészi identitás keresését, ezzel párhuzamosan pedig elénk tárja Kurt életének meghatározó pillanatait, kapcsolatait, próbálkozását és a múlt visszatérő traumáit.
Forrás: Nagy szemek
A Tim Burton rendezte életrajzi dráma-vígjáték az 50-es és 60-évek Amerikájába kalauzol minket, ahol Margaret Keane festőnő nagy szemekkel ábrázolt portréi népszerűbbé válnak – mint férje, Walter Keane alkotásai.
Margaret Ulbrich megromlott házasságából menekülve, kislányával San Franciscoba költözik, ahol megismerkedik leendő férjével, a magát szintén művésznek beállító Walter Kenae-nel. A történet kezdetén mindketten negatív kritikával és meg nem értéssel szembesülnek; azonban míg Margaret elfogadja helyzetét, Walter – aki kiváló üzleti érzékkel van megáldva – folyamatosan újabb érvényesülési lehetőségeket keres. Egy San Francisco-i klubban kibérel pár falat műveik kiállítására, ahol egy kis idő elteltével Margaret intenzív érzelmeket sugárzó festményei felkeltik a figyelmet, Walter pedig onnantól kezdve sajátjaként adja el felesége munkáit. Bár Margaret eleinte elfogadja a helyzetet, az évek előrehaladtával – és férje gyarapodó sikerével – fájdalma és magánya egyre csak nő. Miután elhagyva férjét Hawaiira költözik, egy helyi rádióműsorban bevallja az igazságot és felvállalja művészetét.
A film igaz történet alapján készült.
Forrás: 
