Március 8. – nemzetközi nőnap. Ez alkalomból bemutatunk hat magyar származású női művészt, akik alkotásaikkal napjainkban egyaránt nagy hatást keltenek, munkásságuk által meghatározó szerepet töltenek be a művészeti világ történetében, alakulásában.
A válogatásunkban felsorakoztatott alkotók hazai viszonylatban vezető aukciós eredményekkel rendelkeznek. A műtárgy.com ezzel kapcsolatosan átfogó rangsort és további elemzéseket szemléltet A magyar művészek aukciós piaca című kiadványában.
Keserü Ilona
Több, mint 70 éves pályafutásával Keserü Ilona Magyarország egyik vezető absztrakt művésze, a háború utáni éveket tekintve. 1933-ban született Pécsett, jelenleg Budapesten él és dolgozik. A politikai és kulturális viszontagságokkal szemben organikus, absztrakt stílusa az 1956-os forradalmat követő szovjet uralommal dacolva alakult ki. Művein jellegzetes módon ötvözi a modern elemeket a magyar népi kultúra és a történelmi Európa képeivel, utalásaival. Erős elkötelezettsége a színekkel ma is gyakorlatának középpontjában áll, kutatja a meghatározott pigmentek egymással való kombinálásának optikai hatásait. Ívelt formahasználatát szabálytalan, áramló ecsetvonásokkal kíséri. Életpályája során számos díjjal ismerték el munkásságát, 2000-ben Kossuth-díjat kapott, 2014-ben a Nemzet Művésze lett.
Az elmúlt két évben több lényeges eladása volt. Az előző év novemberében a Sírkövek 2. című, 1967-es festménye 110 millióért kelt el a Kieselbach Galéria kortárs árverésén. Ezzel túlszárnyalta az élő magyar festők eddigi árverési csúcsát, amelyet szintén egy Keserü-kép (Marilyn és a tenger, 1987) tartott 55 millió forint leütéssel. A művész a nemzetközi piacon szintén elismert. Sikerét többek között alátámasztja, hogy 2021-ben a Rekonstrukció című alkotása bekerült a párizsi Musée National d'Art Moderne – Centre Pompidou, Európa legnagyobb és legrangosabb modern és kortárs gyűjteményébe.
Keserü Ilona festőművész budapesti műtermében 2015. március 19-én. Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Vera Molnar
Az 1924-es budapesti születésű Vera Molnar festő, grafikus, vizuális művész 1947 óta Franciaországban él. A számítógépes művészet egyik úttörője, alapítója volt a Groupe de Recherche d’art Visuel párizsi művészcsoportnak 1960-ban. 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni, és az általa „machine imaginaire”- nak nevezett módszerrel matematikai törvényszerűségeket modellezni, már 1968-ban lehetőséget kapott arra valódi számítógéppel dolgozzon. Műveiben kulcsszerep jut a számítógép algoritmikus véletlenjének, művészetének fontos fogalmai a rend és a rendetlenség, a struktúra és a szabadság.
Műveivel hazai kiállítóterekben is gyakran találkozhatunk. A 2022-es Velencei Biennálén magyar származású művészként, a New York-i Agnes Denes (Dénes Ágnes) mellett az ő munkái is szerepeltek.
Vera Molnar műtermében. Fotó: Bertrand Hugues, a Galerie Berthet-Aittouarès jóvoltából. Forrás: La Gazette Drouot
Ackermann Rita
Listánk legfiatalabb alkotója, Ackermann Rita 1968-ban született Budapesten, jelenleg New Yorkban él és dolgozik. Művészete festményekben és papírmunkákban nyilvánul meg, amelyeket a reprezentáció és az absztrakció közötti folyamatos áthallások jellemeznek. Különböző médiumokat, például olaj- és akrilfestéket, pasztellt, viaszceruzát és nyers pigmentet használ, kifejezésmódja pedig az automatikus gesztusokon, a teremtés és a pusztítás ellentétes impulzusain alapul.
Ackermann a 8-ik helyen áll A magyar művészek aukciós piaca – legdrágább élő művészek rangsorában. Ez év februárjában nyílt meg első nyugati parti kiállítása Vertical Vanish címmel a Hauser & Wirth Los Angeles-i galériájában, melyről bővebben korábbi cikkünkben írtunk.
Ackermann Rita. Forrás: Hauser & Wirth
Maurer Dóra
Maurer Dóra 1937-ben született Budapesten. 1955–1961 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő-, illetve képgrafika szakán tanult. Grafikákat, rézkarcokat, festményeket alkot, de fotózással, filmmel szintén foglalkozik. 1967-től kettős állampolgárként Budapesten és Bécsben él. Több, mint öt évtizedet felölelő életműve igen sokrétű: az elmozdulás és az eltolódás vizsgálatának központi gondolata köré szerveződik. Képein jellemzően alkalmazza a konceptuális geometria, illetve színelmélettel összefüggésben álló módszereit.
Itthon és nemzetközileg egyaránt elismert alkotó, a kortárs képzőművészet megkerülhetetlen alakja. A hetvenes évektől kezdve rendszeresen állít ki jelentős nemzetközi tárlatokon. 2019-ben ő volt az első magyar alkotó, akinek pályáját bemutató tárlatot rendeztek a londoni Tate Modernben. Legújabb munkáit, egyéni retrospektív kiállításait láthattuk többek között Svájcban (2020) és Németországban (2021). 2022 decemberében 1985-ös Quasi-kép, perspektivikus, a 71. lépésből című műve 60 millió forintért kelt el.
Maurer Dóra budapesti otthonában 2018. szeptember 28-án. Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Anna Mark
Anna Mark (Márkus Anna) Budapesten született 1928-ban. 1950-ig Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd az Állami Bábszínház díszlet-és jelmeztervezője volt. 1956-tól Németországban, 1959-től Párizsban él. A 60-as években a Group Carré de Paris művészcsoport tagjaként dolgozott. Festészetét az absztrakt, geometrikus formák használata jellemzi. A nyolcvanas évektől kezdve a monokrómia felé fordul, főként fehér vagy fekete színekkel dolgozik.
2022-ben elsőként volt látható Magyarországon a teljes életművét bemutató kiállítás Árnyékok és jelek címmel a szentendrei Ferenczy Múzeumban. Ezzel a tárlattal egyidőben a budapesti Kisterem Galéria szintén válogatást mutatott be Anna Mark festőművész alkotásaiból.
Anna Mark képzőművész. Fotó: Fábián Évi. Forrás: Fidelio
Ladik Katalin
A vajdasági születésű (1942) nemzetközileg szintén elismert előadóművész munkássága meglehetősen széleskörű: egyaránt aktív az irodalom, a képzőművészet és a színház területén. Írott költeményei mellett hangkölteményeket, vizuális verseket, kísérleti zeneműveket, hangjátékokat, gesztuskölteményeket készít. Performanszaiban saját testét és hangját használja médiumként. A hetvenes években a számos akcióban vett részt, és bekapcsolódott a mail-art mozgalmába is. 1978-ban vizuális költeményeivel és kollázsaival szerepelt a Velencei Biennálén. 1991-ben Kassák Lajos-díjjal, 2001-ben József Attila-díjat kapott, 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon Ono Békedíjat. 2017-ben részt vett a kasseli Documentán.
Ladik Katalin. Fotó: Lucic N.
Március 3.-án nyílt nagyszabású egyéni kiállítása Ooooooooo-pus- címmel müncheni Haus der Kunstban (2024-ben a tárlat továbbmegy a stockholmi Moderna Museetbe is). A tárlat a művészt úgy mutatja be, mint az 1960-as évek újvidéki művészeti avantgárdjának kulcsfiguráját. Itthon csoportos kiállításokon láthatjuk alkotásait például a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban március 26-ig látható a Szabadság, egyenlőség, testvériség, érzékiség című kiállításon.
Forrás: Artportál, Ludwig Múzeum
Címlapkép: Maurer Dóra budapesti otthonában 2018. szeptember 28-án. Fotó: MTI/Czimbal Gyula
