Az üveg egy igazán varázslatos anyag, aminek hazánkban mindig is nagy tehetségű művelői voltak, gondoljunk csak a templomok és a reprezentatív épületek színes üvegablakaira. Róth Miksa nevét is mindenki ismeri. Méltán elismert a századforduló üvegművészete, ám a világ halad, szép lassan a klasszikus felől a kortárs irányába fordul az érdeklődés, aminek tanúi lehettünk az elmúlt években a képzőművészet minden ágában. Modern lakásokba modern műtárgyakat szeretnek betenni. Így van ez az üveg műtárgyak esetében is.
Felnőtt egy olyan korosztály, amely akár dekorációs célra, akár befeketésként (mert már ilyen is van) modern üveget keres. És Magyarországon beérett egy olyan üvegművész-generáció, amely képzőművész igénnyel és gondolatisággal alkot, technikai tudása világszínvonalú, hozzáállása pedig professzionális. Jelentős nemzetközi díjakkal ismerik el e generáció munkáit, az üvegművészettel foglalkozó nagy múzeumok (például a Victoria & Albert, Corning Museum of Glass, Kunstpalast Düsseldorf) érdeklődését is felkeltették. E művek a világ vezető galériáiban is jelen vannak Európán kívül is, többek között Japánban és az Egyesült Államokban is.
Kortárs üvegben bőven van miből válogatnunk, ezért a magyar üvegművészeket egy sorozat keretében mutatjuk be.
Bohus Zoltán (1941-2017)
A Nemzet Művésze, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, üvegtervező és tanár. A kortárs magyar üvegművészet iskolateremtő alkotója, nemzetközi jelentőségű üvegszobrász, az utána következő nemzedékek mentora, nemzetközi üvegművészeti szimpozionok mestere, állandó meghívott előadója és oktatója volt. Tanított a MOME-n, és egész pályája során kulcsfontosságú szerepet töltött be a hazai üvegművészet alakulásában. Hidegen megmunkált, ragasztott és csiszolt üvegtárgyakat készített, amelyeknél kihangsúlyozta az anyag áttetszőségét.
Sarki fény (1995) / Northern Light
29,5x43x16.5cm
hideg üveg technika, ragasztott, csiszolt, polírozott sík üveglapok
Lugossy Mária (1950-2012)
Lugossy Mária művei a születés, az élet és a halál kérdéseit boncolgatják női nézőpontból. A laminált üveg technika harmóniában van a gondolattal, az emlékekkel, amelyek a műveket éltetik. Az üveg rétegei a geológiai eróziót idézik, a felhasznált anyagok – a kő, az acél, a bronz, az üveg -, a szobrászi kifejezést segítik. Műveiben egyszerre jelenik meg az üveg kettős természete, törékenysége és időtállósága. A dualizmus egész életművére jellemző, erőszak és szeretet, szenvedés és remény, emlék és feledés, élet és halál egyszerre jelennek meg. Szobrai tele vannak érzelmekkel, szenvedésekkel, mégis reményt adnak. A legtöbb nemzetközi díjat elnyert kortárs magyar üvegszobrász-művész, akinek a világ legjelentősebb közgyűjteményei őrzik alkotásait (válogatás): Musée du Louvre, British Museum, Victoria & Albert Museum, Corning Museum of Glass, Kunstpalast Düsseldorf, Suntory Museum Tokyo, Rijksmuseum Amsterdam, Kunstsammlungen der Veste Coburg, Museum of Art Toyamura, MUDAC – Svájc.
Meditáció II. (2006)
25x40x20 cm
bronzöntvény az alkotó, Lugossy Mária fejéről, sík üveglapok összeragasztva
Lukácsi László (1961-)
Üvegszobrász, közel 40 éve a pályán. Tükrökből, színes síküvegekből,
hallatlan precizitással építi fel műveit. Természet ihlette szobraival Japántól Európán
át az USA-ig a legnagyobb szakmai díjakat nyerte sorra, független zsűrik és a közönség által megítélve. Alkotásai megtalálhatók a nemzetközi magán- és publikus gyűjteményekben is a V&A Múzeumtól a Corning Museum of Glass-ig (New York). Az MMA egyik legfiatalabb rendes tagja.
Legyező (2020)
Borbás Dorka (1967-)
30 éve aktív, szabadúszó üvegművész-designer. Munkássága az exkluzív üvegdíjaktól az építészeti megbízásokon át a köztéri szobrok kivitelezéséig terjed.
Innovatív, számtalan technológiát alkalmazó művész. Egyik legutóbbi köztéri szobra az ORIGO, mely a piliscsabai, Makovecz-féle Avicenna parkjában áll.
Borbás Dorka: OrigO, Iosephinum, Avicenna park, Piliscsaba, 2019
Borkovics Péter (1971-)
Munkáit idén nyáron Bullás József festményeivel együtt, Fényrétegek címmel a Veszprémi Művészetek Házában lehetett látni.
1971-ben született Salgótarjánban, 1995-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, mestere volt többek között Bohus Zoltán. Azért kezdett üveggel foglalkozni, mert lenyűgözte a folyékony üveg és az, hogy mennyi technikai tudás, trükk kell egy tárgy elkészüléséhez. Genezis című alkotása a teremtésről szól, a sötétség és a világosság, a föld és a víz elkülönüléséről, a belső forgás pedig az időt jelképezi. Ő maga így vall a Genezis sorozatról: „A doktori témám és a mestermunka -sorozat egyik darabja. Egyesíti azt a világképet, amit magamban felépítettem, azzal a 3 évtizedes szakmai tapasztalattal, ami a közelébe vitt. Egy általam kifejlesztett technika a fizikai alapja az üvegmunkámnak. A gondolati háttere pedig az, ahogyan a körülöttem kavargó világot gyermekként felfedeztem, és alkotóként szisztematikusan vizsgálok. Az alkotás folyamata egy speciális eljárás, ahogyan az üvegalakítás körülményeit megteremtem, és egy adott pillanatban, tevőlegesen is beavatkozok a rendszerbe. Ez az irányított esetlegesség, üvegbe zárt gesztus.”
Borkovics Péter: Genezis-Chaos
Forrás: műtárgy.com, Jankó Judit
