A brit Art Fund egy olyan projektet indított, amely valós időben vizualizálja az agyhullámok aktivitását, hogy mérje a különböző műalkotásokra adott reakcióinkat. A kezdeményezést e hónap elején a londoni Courtauld Galériában tesztelték. A technológia 2024-ben több kiválasztott brit múzeumba is eljut majd, így a látogatók újfajta betekintést nyerhetnek, hogyan reagál az agyuk arra, amit látnak.
A londoni Galériában tartott kísérleti projekt során a látogatók egy elektroencefalogram (EEG) monitorhoz csatlakoztatott fejhallgatót vettek fel. Ezt követően agyhullám-adataik valós idejű vizualizációja jelent meg a szoba közepén elhelyezett képernyőn, amelyet egy szakértő kezelt. Így az érdeklődők szemügyre vehették, hogy az egyes műalkotások mit is váltottak ki belőlük.

A technológia egy kis vezeték nélküli fejhallgatón keresztül működik, amely a viselője homlokához nyomja az érzékelőket, és a füle mögött hurkot húz – írja Jo Lawson-Tancred, az Artnet munkatársa, aki nemrég tesztelte az eszközt.
A képernyőn látott alakzatok egyszerűsített, 3D-s vizualizációk, amelynek célja, hogy a nyers adatokat érthetővé, olvashatóvá tegye azok számára is, akiknek nincs idegtudományi hátterük. Miután az elektroencefalogram fejhallgatók összegyűjtik az adatokat, a rendszer elkülöníti az agyhullám-aktivitás egy bizonyos frekvenciáját, amelyet béta-tartománynak neveznek. Vannak más frekvenciák, amelyek inkább a tudattalan gondolkodással kapcsolatosak, de a béta-hullámok a tudatos gondolkodásról szólnak – mondta Will MacNeil, a vizualizációt készítő The Mill designügynökség kreatív igazgatója, aki Seph Li kínai művésszel közösen készítette a vizualizációt.
A kijelzőn megjelenő képek a néző élményét tükrözik. Amikor például a felhasználók különösen éberek voltak a monitoron megjelenő szalagok szélesebbé váltak. Ha megpróbáltak valami zavaros dolgot értelmezni, a szalagok spirálozni és szövődni kezdtek. Amikor pedig valami számukra ismerőset láttak világosabb aranyszálak jelentek meg a monitoron.

Forrás: U.K.’s Art Fund/Hydar Dewachi
Dr. Ahmad Beyh idegtudós a Rutgers Egyetemről szintén részt vett a kísérletben. Tisztázta, hogy a galériákban használt könnyű, vezeték nélküli EEG-fejhallgatók messze elmaradnak a laboratóriumi, tudományos elemzésekben használt módszerektől. Mindazonáltal az adatok valós idejű rögzítésére szolgáló képességük zseniális módja annak, hogy hidat képezzünk a tudományos és a művészeti világ között, és lássuk, hogyan hat a művészet az agyra.
Beyh egyik fő kutatási területe az, hogy az agyunk hogyan fogja fel a szépséget.Tudjuk, hogy amikor egy ember olyasmit lát, amit szépnek talál, például egy arcot vagy egy absztrakt művészeti festményt, az agyának örömközpontjai felgyulladnak, és a vizuális érzékelő központja intenzívebben bekapcsolódik – áll közleményében. A tanulmányok szerint ez a dopamin felszabadulásával jár együtt, amelyet a jó közérzetet kiváltó neurotranszmitterként is ismerünk.
A művészet ugyanazokat a jutalom- és örömközpontokat aktiválja, amelyeket egyes depressziókezelések is megcéloznak – mondja Beyh a Sky Newsnak. Bár további kutatásokra van szükség, szerinte a művészet szemlélése hosszú távú egészségügyi előnyökkel járhat.
A projektet az Art Fund, egy brit székhelyű jótékonysági szervezet kezdeményezte, melynek célja a múzeumlátogatásra való ösztönzés. A csoport kutatásaiból kiderült, hogy bár az Egyesült Királyságban a felnőttek 95 százaléka egyetért azzal, hogy a múzeumok és galériák látogatása hasznos, a szervezet közleménye szerint 40 százalékuk évente kevesebb, mint egyszer látogat el oda. Továbbá a megkérdezettek közül minden hatodik ember azt állította, hogy a művészet nincs rá hatással. A szervezet reméli, hogy az agyhullámok adatainak bemutatása szórakoztató, interaktív módon szemlélteti, hogy a művészet hogyan hat az emberek elméjére és érzelmeire, így segít újabb közönséget bevonzani.
Ezzel a kísérlettel azt próbáljuk megmutatni, hogy milyen fantasztikus a múzeumi élmény, és arra akarjuk ösztönözni az embereket, hogy visszatérjenek. – mondta Jenny Waldman, az Art Fund igazgatója.
Az új fejhallgatók jövőre válnak elérhetővé az Egyesült Királyság kiválasztott múzeumaiban.
Forrás: Artnet, Smithsonian magazin
Címlapkép: A headsetet viselő látogató Van Gogh festményét nézi a londoni Courtauld Galériában
Címlapkép forrása: Forrás: U.K.’s Art Fund/Hydar Dewachi