A műtárgy.com eheti ajánlója olyan különleges műalkotásokat mutat be, melyek minden szempontból határátlépőnek számítanak. A műalkotások és a háztartási gépek közötti határvonalat lépik át, mégpedig egy egészen különleges módon, úgy, hogy a létrejövő tárgyak egyszerre használati tárgyak és műalkotások: a két funkció összefonódik, és végül egyik sem válik dominánssá.
A Kossuth-díjas Harasztÿ István, illetve Barabás Márton és Matzon Ákos (mindketten Munkácsy-díjas művészek) a Validart projekt keretében vállalkoztak arra, hogy a maguk eszközeivel és művészi látásmódjukkal keressék a magas művészet és a mindennapok tárgyilagosságának érvényes metszetét.
Az újszerű kísérlet nem minden előzmény nélküli, a művészet korábban is kacérkodott a gépekkel, több olyan művészeti irányzat is létezett, amely így vagy úgy az iparral való viszonya alapján határozta meg magát. Az 1880-as években kialakult és a 20. század elejéig virágzó angol Arts and Crafts mozgalom az ipari technológiák elutasítására helyezte a hangsúlyt. A William Morris és John Ruskin fémjelezte irányzat a 19. század ipari forradalmaira és a tömegtermelésére adott ellenmozgás volt, amely a kézműves termeléshez való visszanyúlásra törekedett. Úgy érezték, hogy az ipari termelés megszünteti az ember és a tárgyak között létező egyensúlyt; ezért egyszerre szerettek volna művészeti és társadalmi változásokat is elérni.
Az 1920-as években a szovjet produktivista mozgalom egy egészen más utat választott. A produktivisták, akiket sokszor a konstruktivizmus egyik mellékágaként azonosítanak, úgy gondolták, hogy a művész szerepe a mérnökéhez és a munkáséhoz hasonló, akiknek a feladata a megváltozott mindennapi élethez megfelelő tárgyak tervezése. A világhírű Alekszandr Rodcsenko vezette mozgalom úgy képzelte az új idők tárgyait, hogy azok nem egy ipari és elidegenedett, hanem egy új, bensőséges viszonyt tudnak kialakítani a használóikkal. Ennek elérésére a művészeti tevékenységet áthelyezték a gyárak és a mindennapi termelés szintjére, miközben ki is terjesztették azt új területekre, mint a tipográfia vagy a divattervezés.
A gépek a kortárs művészetben is fontos szerepet kapnak. A svájci Jean Tinguely élete során számos komplex, mozgó gépezetet készített, melyek közül a leghíresebb az 1960-as Homage to New York című gépszobra, mely működése közben sikeresen teljesítette célját: megsemmisítette önmagát.
A gépek és a műalkotások találkozásának Közép-Európában is nagy múltja van. A legtöbb művészettörténész a cseh Zdenek Pesaneket tartja számon a világ első kinetikus szobrászaként, aki az 1920-évektől kezdve alkotott mozgást, fényt és elektromosságot kombináló szobrokat.
A hazai művészetben Harasztÿ István az, aki az 1960-as évek óta hoz létre gépi alapon nyugvó mobil szobrokat, mint a zenegép alapra épült Vurslitzer (1973), vagy a páncélszekrényből készült Acélmosoly (1972).
Az itt bemutatott műalkotások nem az elhasznált gépek (művészeti) alapanyagként való újraértelmezései, és nem is a műalkotás gépesítésére törekednek, hanem két egymástól távol eső terület közelítésére. Hogyan kerül a konyhába, a nappaliba vagy a tárgyalóba egy szobor? Mit keres a kiállítóteremben egy hűtőgép? A projekt ötletgazdái és a közreműködő művészek szerint van érvényes válasz ezekre a kérdésekre.
A következőkben három olyan műalkotást mutatunk be, amelyek az eddigi tendenciákhoz képest egészen új módon kombinálják a háztartási gépek és a szobrok funkcióit, úgy, hogy a létrejövő tárgyaknak mind a két képessége megmarad. A bemutatott műtárgyak mindegyike elérhető a műtárgy.com kínálatában.
1. A Léhűtő című szobor egy Liebherr T1710 típusú hűtőszekrényre épült. A megmunkálás során nem történt olyan beavatkozás, mely a gép eredeti funkcióját befolyásolná. Az elkészült műalkotás továbbra is tökéletesen működik hűtőszekrényként is. A mű az 1972-es Acélmosoly újragondolása. A 2012-es verzió mosolya – ha lehet – még keményebb, de a két mű keletkezése között eltelt negyven év, és az új szobor funkcionális elkötelezettsége okán mindenképpen hűvösebb.
Harasztÿ István: Léhűtő (2012), 85×56×72 cm. Ár: 800.000 Ft
2. A Hanghűtő című szobor szintén egy Liebherr hűtőszekrényre épült. Az elkészült műalkotás továbbra is tökéletesen működik hűtőszekrényként is. A művész jelen alkotói szakaszában előszeretettel használt zongora-tematikába illeszkedő megfogalmazás avatja műtárggyá a gépet. A dallam csodás íve és a szögletes, nehéz praktikum kontrasztja több síkon is dinamikus kölcsönhatásba lép egymással. A zene tűzbe hozó futamai és a mindennapi használati tárgy hűvös valósága: a líra és az epika. Egymásba fonódásuk feszültségekkel teli körforgásként teremt megbonthatatlan harmóniát. A Hanghűtő is egyedi, egyszeri megfogalmazás: hasonló műtárgy nem készül több Barabás Márton műtermében.
Barabás Márton: Hanghűtő (2013), 170×110×72 cm. Ár: 1.200.000 Ft
3. A Kötelezett olvasmányok című alkotás egy Whirlpool ARZ005 típusú beépíthető hűtőszekrényre épült, az elkészült műalkotás továbbra is tökéletesen működik hűtőszekrényként is. A Matzon Ákos könyv-tematikába tartozó műveinél megismert hasábok uralják a műalkotás látványát, finom játékra invitálva a teret, a fényt és a nézőt.
Matzon Ákos: Kötelezett olvasmányok (2012), 86×60×60 cm. Ár: 700.000 Ft
