Az Iparterv hallatán a legtöbben talán az 1968-ban és 1969-ben kiállító neoavantgárd képzőművészeti csoportra asszociálnak, pedig ezen a néven ismert a második világháború utáni modern építészet egyik legfontosabb hazai szakmai műhelye, az Ipari Épülettervező Vállalat is. Helytállónak tűnik tehát a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) Műhelytér elnevezésű, újonnan megnyílt pop-up kiállítóterében rendezett tárlat címe, amely „ismeretlenként” aposztrofálja a vállalatot.
Itt az ideje, hogy (újra) felfedezzük, már csak azért is, mert a kiállítás frappáns válaszokat, megközelítési lehetőségeket kínál arra az időről időre felmerülő kérdésre, hogy miként jeleníthető meg egyszerre érvényes és izgalmas módon az építészet négy fal, vagyis múzeumi keretek között. A végeredmény egy témájában és gondolatiságában, kivitelezésében egyaránt hiánypótló bemutató, ami távolról sem csak az építészet iránt érdeklődőknek javasolt. Érdemes sietni, az Ismeretlen IPARTERV július 16-ig látogatható – mellesleg ingyenesen.
A Bajza utca 10. szám alatt álló, felújított Walter Rózsi-villa 2022 tavaszán nyitotta meg kapuit a magyar építészet új otthonaként, az MMA intézményeként is ismert MÉM MDK első állandó kiállítóhelyeként. A Fischer József és Pécsi Eszter tervei alapján épült ház az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon – tehát önmagában is érdekes úti cél, azonban a kérdéses tárlat nem itt, hanem a villa mögötti egykori BM Kórház 6. számú épületének földszintjén kialakított pop-up jellegű kiállítótérben, az úgynevezett Műhelytérben található, és kifejezetten jól áll neki a már-már indusztriálisba hajló, kísérletezésre felettébb alkalmas tér. A Műhelytér 2023 júniusától várja a látogatókat, amelynek első tárlata a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkurátor képzésében résztvevő hallgatók Ismeretlen IPARTERV – Egy tervezővállalat hőskora 1948–1970 című kiállítása.
A 20. század második felének hazai építészettörténetéről meglehetősen kevés szó esik, az állami törekvések miatt különösen nagy lendületet kapó ipari építészetről pedig még kevesebb. Az Ipari Épülettervező Vállalat, vagyis az IPARTERV legendás szakmai műhelyként, kiváló szakembereket foglalkoztatva működött. Üzemi csarnokok, monumentális erőművek születtek a tevékenysége nyomán, és míg a korszakban ünnepelték a munkáit, ma már korántsem szerepelnek a köztudatban. Ennek egyik lehetséges oka, hogy habár az IPARTERV ipari létesítményeit magas szintű funkcionális, műszaki és esztétikai minőség jellemezte, a fennmaradt épületek, a rendszerváltás után jórészt elhagyatott gyárak egy része lepusztult, a másik részüket pedig tisztán a praktikumot szem előtt tartva, az építészeti értéktől eltekintve korszerűsítették. Tekintsünk egy kicsit előre: a kiállítás záróegységét képező, átfogó kutatás alapján készült gráf-installáció (Lamm Lenke, BIVAK Studio) a vállalat által tervezett épített örökség sorsával, jelenlegi helyzetével foglalkozik, amit száztizenhárom, 1948 és 1970 között Magyarországon megépült ipari létesítmény felmérésével reprezentál. A kutatásból kiderül, hogy az épületek 58 százaléka tölt be ma is valamiféle ipari funkciót, ám az állapotuk igencsak vegyes: tizenhat százalékuk elhagyatott, pusztuló, tizenöt százalékuk pedig lebontásra került vagy éppen bontás alatt áll, tíz százalék funkcióváltáson ment keresztül, ami nem tekinthető előnyös megoldásnak. Azt is vizsgálták, hogy van-e olyan létesítmény, amely az eredeti funkciója után értékmegőrző újrahasznosítással nyert új életet – két folyamatban lévő projektet találtak.
Amennyiben ezen a ponton bárki megrémülne, hogy a tárlat gyárak, üzemek és erőművek bemutatására szorítkozik, el kell oszlatnunk az aggályokat: a kurátorok eltekintettek a hagyományos építészettörténeti megközelítéstől, társadalmi és kulturális összefüggéseket, a Rákosi- és a Kádár-korszak sajátosságait is körüljárva foglalkoztak az IPARTERV kérdésével. Bár természetesen megismerhetjük a vállalat történetét, legkiemelkedőbb mestereit és tanítványait, emblematikus alkotásait, a kiállítás különböző egységei olyan témákat is boncolgatnak, mint hogy milyen volt építésznek lenni a vállalatban, abban az inspiráló szellemi műhelyben, ahol a „zárórát senki sem figyelte” (Szendrői Jenő, 1988), milyen volt a nők helyzete, hogyan érvényesülhettek a tervezőkollektívában, vagy hogy milyen sikerpropaganda övezte az IPARTERV munkásságát.
Fotó: MÉM MDK
Külön szekciót kapott egy ízelítő a vállalat több mint huszonegyezer fekete-fehér felvételt számláló fényképarchívumából, amely a második világháború utáni magyar építészeti és ipari fotográfia fontos emléke. A tárlat két különösen érdekes – vagy inkább rendhagyó – egysége az ipari termelésben, Dunaújvárosban, Kazincbarcikán és Ózdon dolgozó munkások helyzetével, valamint az élelmiszeripari reformok és az ezzel párhuzamosan gombamód szaporodó konzervgyárak társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozik.
Az egyes témakörök feldolgozása is sokszínű és ötletes, túllép a maketteket és tablókat felvonultató építészeti tárlatok szokásos keretein. A kiállított tárgyak között szerepel egyebek mellett Mátrai Gyula körzőkészlete, a divat iránt is szenvedélyesen érdeklődő, 2020-ban elhunyt Cs. Juhász Sára blúza, amelyben 1966-ban átvette az Ybl-díjat, sőt még az a Horváth Ilona-féle szakácskönyv is, ami korábban egy háztartásból sem hiányozhatott. A munkások életét bemutató részlegen öltözőszekrény is helyet kapott, benne többek között egy Kiváló dolgozó oklevél. Az objektumok a tárlat szerves részeiként funkcionálnak, mind-mind gazdagítják a kontextust.
Az Ismeretlen IPARTERV című tárlat az építészet és a társadalomtudományok iránt érdeklődők számára is tartogat érdekességeket, bátran ajánljuk mindenkinek, aki rendhagyó kiállításélményre vágyik.
Ismeretlen IPARTERV – Egy tervezővállalat hőskora 1948–1970
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Műhelytér
Megtekinthető 2023. július 16-ig, ingyenes regisztrációs jegy átvételét követően.
A kurzust vezető tanárok: dr. Haba Péter és dr. Zwickl András
A kurzus hallgatói: Agócs Gyöngyvirág, Bálint Júlia, Bényi Lilla, Domokos Kázmér, Gallai Renáta, Gollob Lilla, Gulyás Janka Eszter, Horváth Franciska, Kardos Orsolya, Kató Emese, Meszelics Júlia, Muszka Sára, Pokker Lili
Szerző: műtárgy.com
Címlapkép: A pasaréti Vasas Teniszcsarnok eredeti makettje. Tervezők: Menyhárd István, Papp Béla, Semsey Lajos, 1955–1960. Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (A Modern Ipari Építészetért Alapítvány adománya)
