Az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum október elején nyíló kiállítása. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlat több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi. A nagyszabású tárlat Magyarországon az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról.
Lépő oroszlán a babilóni Felvonulási útról. © KHM-Museumsverband. Forrás: Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum és az MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport által közösen szervezett időszaki kiállítás magját alkotó tárgyak a XIX. században és a XX. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származnak. Több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közül néhány művet korábban még sosem adtak kölcsön. A tárlaton látható másfélszáz mű 12 magyar és külföldi gyűjteményből érkezett a budapesti kiállításra, köztük fontos európai gyűjtemények, a berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Musée du Louvre és a Bibliothèque nationale de France, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a National Museum of Denmark, a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a drezdai Staatlichen Kunstsammlungen Dresden kölcsönöztek a február elejéig nyitva tartó tárlatra.
A budapesti kiállítás a Kr. e. I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezet el bennünket. A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megcsodálhatják az asszír palotákból származó, a nagyközönség számára esztétikailag is kiemelten hívogató palotadomborműveket, valamint a Babilónban feltárt, ragyogó lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját és a felvonulási utat díszítő oroszlánját ábrázoló mázastégla-díszeket. A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. Emellett a démonvilág emblematikus alakjait, köztük a Pazuzu és Lamastu démonokat megjelenítő kisszobrok, illetve amulettek, valamint asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotások is bemutatásra kerülnek. A tárgyi és képi források mellett a látogatók megismerhetik az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a Babilóni teremtéseposz I. tábláját és a Bibliából is ismert asszír és babilóni királyok történeti szövegeit.
Rekonstruált reliefes mázastégla panel egymással szembeforduló szfinxekkel. © RMN-Grand Palais (musée du Louvre) / image RMN-GP. Forrás: Szépművészeti Múzeum
A tárlat lezáró szakasza bemutatja a jól ismert bibliai Bábel tornya Babilón városához kötődő motívumát és a történetét a gyűjteményünkben őrzött németalföldi festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, tovább szélesítve a tárlat horizontját, amelyet egészen napjainkig egészíti ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális adaptációját bemutató utolsó kiállítási szekció.
A Szépművészeti Múzeum új kiállításához mérhető léptékű bemutatót az ókori Mezopotámia kultúrájáról tágabb régiónkban utoljára több mint 25 évvel ezelőtt, a bécsi Kunsthistorisches Museumban láthatott a közönség.
A kiállítást reprezentatív és a témát átfogó, a téma legkiválóbb hazai és nemzetközi szakértői által jegyzett katalógus kíséri.
Forrás: Szépművészeti Múzeum
Címlapkép: Sárkánykígyót (mušḫuššu) ábrázoló mázastégla dombormű a babilóni Ištar-kapuról. © Ny Carlsberg Glyptotek, Koppenhága | © Fotó: Riccardo Buccarella. Forrás: Szépművészeti Múzeum
