A műtárgy.com kutatást indított a hazai online és offline műtárgyvásárlási szokásokról, döntési preferenciákról, amely elkészítésében és kiértékelésében a Deloitte Magyarország támogatta.
A műtárgy.com által közzétett hazai műtárgyvásárlási szokásokat felmérő kérdőív közel 200 kitöltést követően került lezárásra. A kérdőívet sikerült a célközönséghez eljuttatni, ugyanis a válaszadók 94%-a vagy műtárgyak iránt érdeklődőnek, gyűjtőnek, műtárgybefeketetőnek vagy műtárgyvásárlónak vallja magát. Legnagyobb százalékban a műtárgyak iránt érdeklődők csoportjába sorolták magukat a kitöltők. A kérdőív a középkorúak (45-54 -év között) és az idősebb korosztály (65-75 év) között volt a legnépszerűbb, de a 25 év alatti korosztálytól a 75 év feletti korosztályig minden korcsoport reprezentálva van.
A kérdőív válaszadóinak kétharmada férfi volt.
A kitöltők csupán 9%-a jelölte meg, hogy a kérdőív kitöltésekor nem volt a tulajdonában műtárgy. Az azonban, hogy egy egyénnek hány műtárgya van, már széles skálán mozog. A műtárgyat tulajdonló kitöltők 36%-a több mint 100 darab, míg 9%-a kevesebb, mint 5 műtárggyal rendelkezik. Átlagosan 3,4 millió Ft volt a legnagyobb összeg, amit a kitöltők valaha műtárgy vásárlásra költöttek. Érdemes kiemelni, hogy csupán a válaszadók 33%-a rendelkezik olyan felmenőkkel, akik szintén műtárgyakat gyűjtöttek.
A válaszadók 24%-a állította, hogy néhány alkalommal vett csak műtárgyat, 33%-a pár havonta, 2%-a hetente vásárol műalkotásokat. Egyénenként szintén eltérhet, hogy mennyi időbe telik meghozni a döntést műtárgyvásárláskor. Itt két jellemző csoportba sorolhatjuk a kitöltőket, vannak, akik azonnal döntenek (35%), míg vannak, akik változó időtartam alatt hoznak döntést (27%).
Hasonlóan feltettünk két kérdést a műtárgyak származási időszakára vonatkozóan. Itt már eltérő sorrend keletkezett a két esetben. Mind a korábban már megvásárolt műtárgyak és a jövőbeli vásárlási szándékra vonatkozóan a 20. század második felében készült műalkotások voltak a legnépszerűbbek. A már megvásárolt műtárgyak közül a második helyen a 20. század első feléből származó műalkotások voltak, míg harmadik helyen a 2000-es évek utániak. Azonban a válaszadók többsége 2000 után készült műtárgyat vásárolna szívesebben a jövőben.
Az is elemzésre került, hogy milyen tényezők motiválják a kitöltőket leginkább a műtárgyvásárláskor. A legmotiválóbb tényezőnek magasan az esztétikai és érzelmi értékek bizonyultak, míg a társadalmi státusz semleges volt a legtöbb kitöltő számára. A művészetpártolás, a gyűjtemény gyarapítása és a befektetési érték sem érte el a többségnél az „inkább motivál” kategóriát.
Az NFT-k (non-fungible tokens) tulajdonlása Magyarországon még nem elterjedt, a válaszadók csupán 2%-a vásárolt már műalkotást NFT formájában. Azonban említésre méltó, hogy a válaszadók 27% gondolkodik rajta, hogy a jövőben NFT formában vásároljon műalkotást.
A kutatásból készült kiadvány és ennek legfontosabb megállapításai először a november 10-ei Műtárgybefektetési Konferencián voltak bemutatva. A műtárgy.com negyedik alkalommal rendezte meg a Műtárgybefektetési Konferenciát, ahol a résztvevők a nemzetközi és a hazai műtárgypiacról, a műkereskedelem gyakorlati működéséről, a kortárs műgyűjtési stratégiákról és az NFT-jelenségről is tájékozódhattak.
A kiadvány elérhető online ide kattintva.
Forrás: Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról 2022. Műtárgy.com I Deloitte Magyarország
