A Deloitte november végén tette közzé nyolcadik Art&Finance jelentését, amelyet az ArtTactic adatelemző céggel közösen készített. A kétévente publikálásra kerülő kutatás 2023-as kiadásának célja továbbra is, hogy rávilágítson a művészet pénzügyi vonatkozásaira és ezek alakulására. Foglalkozik többek között a gyűjtők következő generációjával, a művészeti gyűjtemények vagyonkezelésben betöltött szerepével. Mindemellett a pozitív és negatív aspektusokat és időszakokat, az aktuális trendeket elemezve támpontokat biztosít az olvasók számára a művészetet, a kulturális és pénzügyi ökoszisztémát érintő témakörökben.
Az elemzés nyolc különböző részre tagolódik, többek között a globális művészeti piacról, a vagyonkezelésről, a hagyatéktervezésről, a művészeti befektetésekről és a művészet és technológia kapcsolatáról is olvashatunk. A műtárgy.com két cikkben összegzi a kutatás fontosabb megállapításait.
Művészeti gyűjtemény a vagyonkezelésben
Az idén megkérdezett vagyonkezelők 89%-a – a gyűjtők és művészeti szakemberek mellett – úgy véli, hogy a művészeti és gyűjteményi vagyonnak a vagyonkezelési kínálat részét kell képeznie. A 2011-es Art & Finance felmérésben a válaszadók 65%-a nyilatkozott hasonlóan. A 24 százalékos növekedés magyarázható az ügyfelek új termékek és szolgáltatások iránti vágyával, a holisztikus vagyonkezelési kínálat felé való elmozdulással, a technológiai és szabályozási fejleményekkel, valamint a képzőművészeti alkotások pénzügyi jellemzőire irányuló figyelemmel.
A globális vagyon és a művészeti piac
2022-ben az úgynevezett UHNWI-k (ultra high net worth individuals – a legalább 30 millió dollár nettó vagyonnal rendelkező személyek) művészethez és gyűjteményi darabokhoz fűződő vagyona a becslések szerint 2,174 billió dollár volt. Az idei jelentés előrejelzése szerint ez a szám 2026-ra 2,861 billió dollárra is megnőhet.
Forrás: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report
A Top 100 művész aukciós eladásai az összes aukciós bevétel több mint háromnegyedét, 36,2 millió dollárt generáltak, ami a 2015 és 2023 első féléve közötti összes eladás 76%-át teszi ki (szemben a 2020-as 32%-kal). Ez szemlélteti, hogy a művészvilágban az említett kis csoport, mely alig teszi ki a teljes művészpopuláció 1%-át, mekkora jelentőséggel bírt az általános piaci hangulat és az aukciós eladások 2022-es alakulása szempontjából.
Ez rávilágít az elmúlt 10 év lassú növekedésére, melynek eredményeként csak néhány művész került be a szélesebb művészeti ökoszisztémába. Ha azt szeretnénk, hogy a művészeti piac tovább növekedjen és több forrást csoportosítson az alkotók támogatására, akkor elengedhetetlenül fontos megvizsgálni a művészeti piac jelenlegi, eredendően egyenlőtlen állapotát, és keresni azokat a lehetőségeket, amelyek révén a vagyont egyenletesebben lehetne elosztani.
Forrás: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report
A fenti ábra a műtárgypiac felső kategóriájára összpontosít: 2022-ben a Christie's, a Sotheby's és a Phillips aukcióin értékesített impresszionista, modern, háború utáni és kortárs művészeti alkotások 87,4%-a 500 000 dollár feletti áron kelt el. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a drágább tételek mindössze 11,4%-át teszik ki az eladott műveknek. Az aukción értékesített műtárgyak többsége (88,6%) inkább az alacsonyabb árkategóriába sorolható és nagyrészt kívül esik ezen az elemzésen.
Forrás: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report
Nehéz időszakokban általában észlelhető, hogy a magánértékesítések dinamikája ellentétes a nyilvános árverési piacon tapasztalható trendekkel. Az eladók gyakran tartózkodnak a nyilvános árverésektől, mivel aggodalmaik vannak afelől, hogy műtárgyaik nem találnak gazdára, így inkább alternatív utakat választanak az üzleteik lebonyolítására. Az Art Basel és az UBS Global Art Market 2023-as jelentése szerint a világjárvány hatására a nyilvános árveréseken történt eladások 2020-ban 29%-kal csökkentek, míg az aukciós házak magáneladásai meghaladták a 40%-os növekedést, ami az összes eladás 15%-át tette ki.
Az adatok azt mutatják, hogy a világjárvány okozta bizonytalanságok miatt a magánértékesítések aránya az értékesítésben kisebb lett (2021-ben 13%, 2022-ben pedig 12%). Ugyanakkor érdekes tendenciát mutat, hogy a magánértékesítések összértéke 2021-ben elérte a 4,1 milliárd USD-t, míg 2022-ben továbbra is jelentős, 3,8 milliárd dolláros értékű tranzakciókat generáltak. Ez azt sugallja, hogy bár a magánértékesítések aránya csökkent, azok értéke még mindig jelentős, és az eladók inkább ezt az utat választják egy bizonytalanabb időszakban.
Művészeti fedezetű hitelezés
A műtárgy fedezetű hitelezés piaca az elmúlt évtizedben fokozottan fejlődött: Idén a piac méretét 29,2 és 34,1 milliárd dollár közé becsültük. Ez körülbelül 11%-kal magasabb, mint 2022-ben. – fogalmaz Anders Petterson, az ArtTactic ügyvezető igazgatója. A jelentés szerint 2023-ban akár 2,2 milliárd USD bevétel is származhat a művészeti fedezetű hitelek piacáról, Ázsia és Európa pedig stratégiai piacokká válhatnak.
A legutóbbi, 2021-es felmérés óta a művészeti fedezetű hitelek teljes piacának növekedése évente 10,3%-kal emelkedett. A növekedés azonban várhatóan 2023-ban 7,5%-ra lassul, 2024-ben pedig enyhén 8%-ra emelkedik. A becslések szerint 2023-ban a magángyűjtőknek nyújtott műtárgy fedezetű hitelek értéke 26,3 és 30,7 milliárd dollár között lesz, a műkereskedelmi szereplőknek (galériák és kereskedők) nyújtott hitel pedig 2,9 és 3,4 milliárd dollár közötti összeget tesz ki. A bizonytalanabb és változékonyabb gazdasági környezetben jelentkező likviditási igény támogathatja a művészeti fedezetű hitelek piacának növekedését a következő két évben.
Ázsia és Európa a művészeti fedezetű hitelezés stratégiai piacává válik. A művészeti fedezetű hitelezők 39%-a mondta, hogy Ázsia (és különösen Hongkong) stratégiai jelentőségű piac lesz a növekedés szempontjából a következő két évben, míg 2021-ben ez az arány 10% volt.
A szigorodó gazdasági környezet várhatóan növeli majd az ilyen típusú finanszírozás iránti keresletet: A vagyonkezelők 63%-a úgy véli, hogy nőni fog azon esetek száma, amikor műtárgytulajdonosok felhasználják műgyűjteményeiket hitelfedezetként. A vagyonkezelők 46%-a szerint az ügyfelek ezen hiteleket arra fogják használni, hogy több műtárgyat szerezzenek be, kihasználva a gyengébb piac és az alacsonyabb árak adta előnyöket. A válaszadók 43%-a azt állította, hogy ügyfelei a művészeti fedezetű hiteleket más üzleti tevékenységek támogatására használnák, míg 41% azt mondta, hogy személyes projektekre és törekvésekre fordítanák.
Ez egybevág a felmérés azon eredményeivel, amelyeket a gyűjtők válaszoltak meg: 56%-uk használná a műtárgyakat hitelfedezetként, hogy további műtárgyakat vásároljon, és 54%-uk mondta, hogy a hiteleket más üzleti tevékenységekbe való befektetésre használná.
Művészet és befektetés
Az elemzés kitér arra is, hogy a művészetet gyakran befektetési lehetőségként reklámozzák többek között azért, mert a műtárgyak értéke nem mozog szinkronban a hagyományos pénzügyi eszközökkel, illetve mivel a művészeti piac teljesítménye viszonylag erős volt az olyan mérőszámokhoz viszonyítva, mint az S&P 500 (Standard and Poor's 500, az egyik leggyakrabban követett részvényindex).
Az infláció növekedése és a magasabb kamatlábak ellenére a műtárgyak árai kevésbé zuhantak, mint más eszközosztályoknak a gazdasági recesszió időszakában, ami azt mutatja, hogy a műtárgy részben hatékony fedezeti eszközként szolgálhat, különösen a blue-chip, magas minőségű képzőművészeti kategóriában – áll a kiadványban.
A művészet hosszú távú teljesítménye vegyes: az Artnet indexei szerint közép- és hosszú távon minden kategóriában szerény hozamokat mutatnak, és alulteljesítenek más hagyományos eszközosztályokkal, például részvényekkel, ingatlanokkal és arannyal szemben. A jelenlegi gazdasági környezetben az értékmegőrzés erősebb motiváció, mint a befektetések megtérülése: a gyűjtők (76%) és a művészeti szakemberek (73%) többsége a magasabb inflációt tekinti a művészet, mint befektetési kategória iránti fokozott érdeklődés kiváltó okának.
Forrás: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report
Azok a platformok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy festményből részesedést vásároljunk, egy másik tényezőt jelentenek: a kutatás szerint a fiatalabb gyűjtők 50%-a érdeklődik a résztulajdonlás és befektetés iránt (az idősebb gyűjtőknek 14%-a nyilatkozott hasonlóan), szemben a 2021-es 43%-kal. Az elmúlt három évben számos új kezdeményezés jelent meg, azonban a gyűjtők 88%-a és a művészeti szakemberek 83%-a szerint a műtárgyvásárlás legnépszerűbb módja továbbra is a közvetlen vásárlás.
Úgy tűnik, hogy az NFT-piacon 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett árzuhanás idén visszafogta az érdeklődést az ilyen típusú befektetések iránt. A vagyonkezelők mindössze 10%-a mondta azt, hogy az NFT olyan befektetési termék, amely érdekelné az ügyfeleit (a 2021-es 33%-hoz képest). Hasonló tendencia figyelhető meg a gyűjtők körében is, ahol 14% mondta, hogy érdekelné őket az NFT-kbe való befektetés (a 2021-es 25%-hoz képest), és a művészeti szakemberek 14%-a mondta ugyanezt (a 2021-es 44%-hoz képest).
Művészet és technológia
A vagyonkezelők 76%-a, a művészeti szakemberek 82%-a és a műgyűjtők 70%-a egyetért abban, hogy a művészeti piacnak modernizálnia kell üzleti gyakorlatát. E tekintetben a megkérdezett felek mintegy 80%-a jelezte, hogy a technológia katalizátor lehet a műtárgypiac nagyobb átláthatóságának megteremtésében.
A technológia közelebb hozza egymáshoz a művészeti és a pénzügyi ágazatot. A művészet és a technológia metszéspontjában tapasztalható fejlődés egy új korszak kezdetét feltételezi.
Az átláthatóság növelése az egyik legfontosabb kihívás, amelyet figyelembe kell venni a művészetnek a vagyonkezelési szolgáltatási kínálatba való beépítésekor. Nyomon követés: a vagyonkezelők 82%-a, a művészeti szakemberek 88%-a és a műgyűjtők 82%-a úgy véli, hogy a technológia (pl. blokklánc) javítani fogja a műtárgyak és gyűjtemények származásának nyomon követését és nyomon követhetőségét.
A hitelességgel kapcsolatos aggályokat a technológia fejlesztésével lehet kezelni: a vagyonkezelők 70%-a, a művészeti szakemberek 81%-a és a műgyűjtők 80%-a úgy véli, hogy a technológia (pl. a mesterséges intelligencia és a DNS-technológia) segíteni fog a műtárgyakkal és gyűjteményekkel kapcsolatos hitelességi problémák kezelésében. A blokklánc technológia egyre nagyobb teret nyer a művészeti érdekeltek körében: az NFT-piac felemelkedését és bukását követően az elmúlt 12 hónapban a blokklánc-technológia egyre szélesebb körű alkalmazását láthattuk a fizetés, a jogdíjak, a KYC és a pénzmosás elleni ellenőrzés, valamint a fizikai műtárgyak származására és tulajdonjogára vonatkozó információk tárolására szolgáló infrastrukturális eszközként. A fiatal gyűjtők 80%-a hisz a blokkláncban (mint a műtárgyak és gyűjtemények eszköznyilvántartásában), további 79% pedig a műtárgyazonosítási technológiák körüli gyors fejlődésben látja a mai műtárgypiac számos jelenlegi hiányosságát orvosoló eszközt.
A teljes Art & Finance kiadvány itt érhető el.
Források: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report, Delano, Barron’s
Címlapkép: A nyolcadik Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance jelentés borítójának részlete
Címlapkép forrása: 8th Deloitte Private and ArtTactic Art & Finance Report
