A városban sétálva ritkán van lehetőségünk megállni és alaposabban szemügyre venni a Budapest szövetét alkotó, gyakran izgalmas és értékes épületeket. Ez nem is csoda, hiszen általában céltudatosan tartunk valahonnan valahova, ritka az, amikor ráérősen bámészkodó turisták tudunk lenni a saját környékünkön. Ezt az élményt hozzák el az oly kedvelt városi – és épületséták, amelyek nemcsak a lokálpatriótáknak és az építészet szerelmeseinek lehetnek érdekesek, hanem a társművészetek vagy éppen a történelem iránt érdeklődőknek is tartogathatnak új felfedezéseket. Az épített környezet számos titkot rejt és sok történetet mesél a figyelmes járókelőknek. Őrzi egy-egy kor lenyomatát, embereinek gondolkodásmódját, építészének stílusjegyeit, eredeti funkciójának jeleit. Egy épületet reprodukciók alapján megismerni szinte teljesen lehetetlen próbálkozás, hiszen az építészet lényege a térképzés, a térbeliség, bejárható és belakható helyiségek létrehozása. Arányait, térfűzését, összhatását a helyszínen tapasztalhatjuk meg igazán. Augusztus végén és szeptember elején két sétát ajánlunk az idei Műtárgyak Éjszakája Extra keretében, amelyen két fontos építész két szintén fontos, azonban a nagyközönség számára talán kevésbé ismert munkáját ismerhetjük meg, méghozzá belülről.
Lajta Béla (1873-1920) sajnálatosan rövid élete ellenére rendkívül fontos alkotója a modern építészetünknek. A budapesti Műegyetemen diplomázott, majd Rómában, Londonban és Berlinben tapasztalatokat szerző építésznek olyan épületeket köszönhetünk, mint például a Vakok Intézete (ma Mozgásjavító Általános Iskola) vagy a Parisiana mulató (ma Új Színház). Augusztus 30-án lehetőségünk nyílik Lajta egy 1912-es, az életművében hangsúlyos szerepet betöltő épületének bejárására, amely iskolának épült és ma is akként működik. A Vas utcai épület, amely egykor a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola volt, jelenleg a BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma. Az iskolának már a homlokzata is figyelemfelkeltő. Lajta az épületet a korai szecesszió eredményeit a geometrizálás irányában továbbfejlesztve alkotja meg. A dekoráció, amint az a szecesszióra jellemző, továbbra is gazdag, motívumaiban a funkcióhoz illeszkedik. A vasbeton szerkezetű épület földszintjén tornaterem található, legfelül pedig üvegtetős könyvtár. A tantermek (amelyekben Szerb Antal is tanított) a modern igényekhez alkalmazkodva az iskolaudvarra néznek. Az épület egy összművészeti alkotás, került ide kerámia a Zsolnay gyárból, ólomüvegbetétek Róth Miksától. A sétáról további információt itt talál.
Szeptember 6-án egy olyan épület nyitja meg a kapuit előttünk, amely mellett talán többször elmegyünk, sőt, bizonyos programokon még bent is megfordulhatunk, azonban lehet, hogy a valódi jelentőségét nem ismerjük. A Nemzeti Múzeum közelében álló épület, amely ma az Olasz Kultúrintézet székhelye, Ybl Miklós (1814-1872) tervei alapján épült 1865-ben, mindössze négy hónap alatt. Az építészt, az Operaház és a Várkert Bazár tervezőjét (hogy csak kettőt említsünk a rendkívül gazdag életműből) minden bizonnyal nem kell bemutatnunk. A neoreneszánsz stílus jegyeit mutató palotát viszont annál inkább. Első pillantásra talán meglepő lehet, de ez az épület szerepel a húszezres bankjegyünk hátoldalán is. Mégpedig azért, mert 1865 és 1902 között otthont adott az első képviselőháznak, azaz az alsóháznak, a felsőház ekkor a Nemzeti Múzeum épületében volt. Az épületlátogatáson további érdekes részleteket is megtudhatunk. Bővebb információ itt.
A sétákat Ordasi Zsuzsanna Phd, egyetemi docens vezeti.
Szerző: műtárgy.com
