Az év vége mindig a legfelkapottabb aukcióktól hangos és ez idén sincs másképp: a Kieselbach első kortárs aukciója életműrekordokat döntött, a nemzetközi piacon a Sotheby’s árverésén Piet Mondrian Composition No. II, 1930 alkotása 51 millió dolláros leütéssel a művész legdrágábban eladott munkájává vált, nem beszélve a Paul Allen-gyűjteményről, amelynek 1,5 milliárd dollárt hozó aukciója a legnagyobb nettó árbevétellel rendelkezhet a művészeti aukciók történetében.
A hazai és nemzetközi műtárgypiac fokozatosan közelít egymáshoz, hiszen egyre több magyar származású művész szerepel külföldi aukciókon. A műtárgy.com most ezekből az árverésekből válogat, ahol figyelemreméltó hazai művészek munkái is megtalálhatóak a külföldi aukciós katalógusokban.
November 22-29. között rendezi a Sotheby’s a 20th Century Art: A Different Perspective online aukcióját. Az árverés Közép- és Kelet-Európa modern és kortárs műveit mutatja be. A magyar művészetet olyan alkotók kiemelkedő munkái képviselik, mint Vaszary János, Victor Vasarely, Tihanyi Lajos, Fajó János, Forrai Ferenc, Lukoviczky Endre, Bartl József, Misch Ádám, Kiss Dániel, Ernszt András, Percz János, Haraszty István, BOLDI, Jagicza Patrícia és Romvári Márton.
A magyar alkotók mellett olyan kiemelkedő lengyel művészek munkái is bekerültek az aukcióra, mint Wojciech Fangor, Ryszard Winiarski, Bolesław Biegas és a szürrealisták mesterei, Zdzisław Beksiński és Jacek Yerka. Az árverésen a cseh modernista Mikuláš Medek két műve is szerepel. Mindkét alkotás úttörő technikáját és expresszív témáit példázza.
A párizsi Tajan Aukciósház november 23-án, 7 órakor kezdődő Modern & Contemporary Art | Evening sale aukcióján szintén megtalálható egy magyar alkotótól származó festmény: Nádler István Feketebács II, 1986 alkotása az egyetlen magyar munka a 65 tétel között.
A lenyűgöző Nádler-festmény mellett Néray Katalin gondolatai szerepelnek a katalógusban a művészről, a geometrikus formák és a tér kapcsolatáról, illetve a művészetben betöltött szerepéről. „A festői probléma a valós és képzeletbeli tér ütközésében nyilvánul meg. Az elmúlt évtizedben Nádler eltorzította, meggyötörte és kiforgatta az eredetileg geometrikus, Malevicsnél még érzékeny és törékeny, szinte organikus formát. Ez a nyolcvanas évek közepén egy tölcsér alakú háromszög, a kilencvenes évek római kompozícióiban pedig egy teljesen képzeletbeli, lebegő és táncoló forma volt papíron. Melyik tér a valóságos? Az, amelyben élünk, vagy az, ami a képzeletünkben él? Nádler István mintha e kettő közötti feszültséget, egymásra hatását, olykor feloldhatatlan egybeesését tartaná legfontosabb festői problémájának. Úgy is nevezhetnénk, hogy a geometrikus racionális forma és az érzelmes, szenvedélyes vagy drámaian visszafogott szín közötti harc. Az 1980-as években a geometrikus forma csak távoli emlékként, körvonalként, árnyékként jelenik meg a kompozíciókban, bár bizonyos esetekben dinamikussá válik. Az 1990-es évekre ez ismét megtisztul, feszesebbé válik, bár drámai erejéből semmi sem vész el. A nagy motívum megduplázódik és megfordul. Új geometriai formákká, téglalapra emlékeztető alakzattá válik.”
A lengyel DESA Unicum aukciósház Varsóban megrendezésre kerülő, november 24-ei Post-War & Contemporary. Op-Art & Geometric Abstraction árverésére bekerült egy Bak Imre mű.
A katalógusban többek között ez olvasható a műről: „Az 1960-as évek végén készült dinamikus festményein a művész intenzív, merész színeket használt, jellemző elemük gyakran a vastag fekete körvonal, amely geometrikus formákat határoz meg, amelyek szimbolikus kompozíciókba rendezve néha a kortárs totemekre emlékeztetnek. A művész e korszakból származó művei gyakran centralizált, szimmetrikus formájúak. 1972 után Bak életműve fokozatos konceptualizálódáson és ehhez kapcsolódóan dematerializálódáson megy keresztül, ami a mű koncepciójának és jelentésének kiemelésében nyilvánul meg, a forma egyidejű extrém mértékű, tiszta, világosan meghatározott színmezőkre való redukciójával. A szemantika bevezetése a festményekbe szintén fontos szerepet játszott; Bak a jelölő (kék szó) és a jelölő (kék szín) közötti kapcsolatra összpontosított, és gyakran iróniával fordította meg a jelentéseket, a szavakhoz a kulturálisan a fogalomnak tulajdonított színekkel ellentétes színeket rendelve (mint a Jó gonosz című kompozícióban, ahol a jó szót piros, a rosszat pedig kék háttér előtt helyezte el).
Bak Imre az 1970-es évek művészetében jelenlévő konceptualizáló tendenciákra reagált rendkívül aktuális módon, a kép, a szöveg és a jelentés kapcsolatát vizsgálva. Néha magyar néprajzi motívumokat is magába olvasztva, egy sajátos, kozmopolita lendülettől fűtött festészeti szintézist hozott létre. Bak Imre 1966 óta számos kiállításon szerepelt Németországban, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Magyarországon és az Egyesült Államokban, művei számos közgyűjteményben találhatók, többek között a londoni Tate Modernben, a berlini Neue Nationalgalerie-ben, a bécsi MUMOK-ban, a lyoni Musée d'Art Contemporainban és a budapesti Ludwig Múzeumban, ahol a művész él és dolgozik.”
A szintén zürichi Germann Switzerland Part I: Paintings, Works on Paper and Sculptures árverését november 28-án este rendezi meg, ahol a tételek között Konok Tamás egy festménye is megtalálható.
Maurer Dóra, Csáky József, Kádár Béla és Jovánovics György alkotásai a szintén kölni Van Ham Aukciósház november 30-ai Modern, Post War & Contemporary aukcióján szerepelnek majd.
A svájci Koller Aukciósház pedig december 2-án rendezi meg Impressionist & Modern Art című online aukcióját. Az árverésen szereplő 74 tétel között megtalálhatóak Vaszary János, Aba-Novák Vilmos és Czigány Dezső munkái is.
A hazai művészek nemzetközi aukciókon való szereplése egyre jobban szembetűnő a kortárs szegmensben is. Az Art Advisory Budapest tanácsadói rálátnak ezekre az aukciókra, ezáltal átfogóbb piaci képet tudnak nyújtani a vásárlási szándékkal rendelkezőknek.
Forrás: DESA Unicum, Germann Switzerland, Koller Zürich, Sotheby’s, Tajan, Van Ham Kunstauktionen
Címlapkép: Maurer Dóra: Szétprojektált Quasikép, 1987. Forrás: Van Ham Kunstauktionen
