A gazdasági bizonytalanság, a növekvő kamatlábak és a magas infláció közepette a friss aukciós eredmények azt mutatják, hogy a művészeti piac átalakulóban van. Az ArtTactic angol művészeti piackutató cég beszámolásai alapján a Christie’s, a Sotheby’s és a Phillips eladásai 18%-kal – 5.8 milliárd dollárra – csökkentek 2023 első felében az előző év azonos időszakához képest. Ez 2019 első feléhez, a világjárvány előtti időszakhoz viszonyítva valamivel magasabb eredménynek számít.
Ez a külső bizonytalanság tükrözheti magának a műtárgypiacnak a helyzetét is, amely egyesek szerint mélyebb korrekció előtt áll. „A pop art időszakában, tudtuk, hogy benne vagyunk a mozgalomban, ma nincs olyan jelentős művészeti megmozdulás, amelyről kifejezetten elismerjük, hogy most zajlik” – mondta Robert Fontaine, a nevét viselő floridai galéria tulajdonosa.
Azonban nem minden jel utal arra, hogy ez a folyamat a piacon egységesen következik be. A Bonhams aukciósház például a közel 250 éves működése során elért legjobb első félévi eredményeiről számolhatott be (összesen 552 millió dollár bevétellel). Emellett számos művész – a történelmileg meghatározó nevektől kezdve, mint például Van Gogh és Gauguin, számos népszerű kortárs alkotóig – továbbra is kimagasló eredményekkel jelentkezik a különböző árveréseken. Időnként meglehetően magas áron kelnek el olyan fontos alkotások, mint Louise Bourgeois 1996-ban készített Pók szobra, amely tavaly májusban 32,8 millió dollárért került eladásra a Sotheby's által. Ez az eddigi legmagasabb aukciós árnak számít egy női szobrász művéért.
Louise Bourgeois, Pók, 1996. Forrás: Sotheby's
A londoni Roseberys aukciósház eredményei szintén folyamatos emelkedést mutatnak 2022-től napjainkig. William Summerfield, az aukciósház modern brit és 20. századi művészetre szakosodott szakértője megemlítette, hogy a világjárvány hatására a magángyűjtők egyre inkább online módon értékesítik műveiket (“lockdown effect”), ez azonban nem fogja vissza a fennálló növekedést. Úgy véli, hogyha az alkotások megfelelő árazással, minőséggel rendelkeznek, a piac is erős marad.
Akkor is érdemes figyelemmel lennünk a piac aktuális árverési híreire, ha alkotásainkat nem kívánjuk kalapács alá helyezni. Az aukciók a művészeti világ állapotának remek nyilvános irányjelzői, elérhetővé teszik számunkra a műalkotások árait, ezzel segítik a szektor átláthatóságát. Judy Robins, egy denveri lakberendező és műgyűjtő elmondta, hogy mindig is az aukciókat használta arra, hogy tájékozódjon a kereskedők által kínált árakról.
Robins szerint az iparág „kollektív bölcsessége” egyre gyorsabb ütemben változik. Megnézem, hogy az adott művészt bemutatják-e valamilyen kiállításon vagy múzeumban, szerepel-e esetleg azoknak a gyűjtőknek a kollekciójában, melyeket csodálok, illetve olyan galéria képviseletében áll-e, amelynek jó szeme van a fiatal tehetségekre.” – mondta Robins.
Fontaine szerint a művészeti színtér szereplői már nincsenek olyan erős együttműködésben, mint korábban. Merőben más helyzet uralkodik most, mint 2008-ban vagy a 90-es években, ezért újfajta megközelítésekre van szükség a sikeres változások eléréshez. Megjegyezte továbbá, hogy a globális gazdaságok nem biztos, hogy olyan „kiegyensúlyozottak”, mint észak-amerikai, ami magyarázatot adhat arra, hogy a nemzetközi kereskedők miért értékesítenek előszeretettel a területen.
Dan Sallick, a washingtoni Hirshhorn Múzeum igazgatótanácsának elnöke a mostani helyzetet inkább szünetnek, mint korrekciónak nevezi. „Egy rövid távú pillanatkép nem mindig jelez előre egy hosszútávú trendet”. Javasolja a gyűjtők számára, hogy műtárgyaik megvásárlásakor legyenek nagyobb odafigyeléssel a múzeumok által bemutatott alkotásokra, hiszen ezek a hosszútávú érték legigazabb mércéi lehetnek.
Bár aukciók eredményei a művészeti piac nyilvános hírnökei, az iparág csupán korlátozott szinten tanulhat belőlük. Eredményei például nem fedik fel a piac kontextusát, nem derül ki, hogy az egyes műalkotásokra valójában milyen kereslet irányul.
„Az adott tételért két embernek kell versenybe szállnia a kedvező eredmény elérése érdekében” – mondta Simon de Pury aukcióvezető és gyűjtő. „A legtöbb – bizonyos árszintet elérő – tételre az aukciót megelőzően egy harmadik fél garanciát vállal, ez pedig segít az eladott tételek százalékos arányának növelésében.”
A művészeti színtér, illetve piac bennfenteseinek vegyes érzései vannak annak közeljövőjével kapcsolatban. „Az aukciók nem árulnak el mindent” – mondta Fontaine. Egyértelműek amennyire csak tudnak, viszont maga az ember, illetve érzelmi viselkedése a műtárgypiac legértékesebb mutatója.
Sallick teljes mértékben arra számít, hogy 2024-ben a piac élénkülni fog. Az egyetlen kérdéses pont, hogy a gyűjtők mely művészekre, irányzatokra helyezik majd a hangsúlyt. „A piac hosszú távon virágozni fog, mert a művészet története folyamatosan fejlődik. A jó vagy rossz körülmények ellenére a gyűjtés soha nem fejeződik be.”
Forrás: Artsy
Címlapkép forrása: Misc Címlapkép forrása: Misc
