A Médiatudományi Intézet 2023. október 10-én publikálta Kiss Zoltán Károly kulturális és szerzői jogi területen tevékenykedő jogász A vizuális és az audiovizuális alkotók díjazása című kötetét.
„A kultúra fenntartó-megőrző erejének záloga az alkotóknak a műveik felhasználásáért járó arányos és megfelelő díjazás elismerése és garantálása. Ezt a jog oldaláról elsősorban a szellemi tulajdonjogok közé sorolt szerzői jog biztosítja, amelynek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok elismerésével.” – idézet Kiss Zoltán Károly könyvéből.
Legújabb tanulmánykötetében Kiss Zoltán műfajcsoportonként, illetve műtípusonként dolgozza fel a díjmegállapítás és a jogdíjfizetés formáit, külön kitérve a jogsértések esetén megállapított vagyoni hátrány mértékére és a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése címén megítélt összegekre. A vizuális művészetek esetében a képzőművészek, a fotóművészek, az iparművészek, az alkalmazott művészek, az építészek és a hozzá kapcsolódó alkotók, míg az audiovizuális művészetek esetében a filmelőállítók, a filmalkotások szerzői, valamint a televízióműsorok alkotói esetében a Szerző konkrét példák mentén mutatja be, az üzleti titok határát nem súrolva, a szerzői díj megállapításának és mértékének eltérő változatait.
„A művek felhasználásával összefüggő jogdíjigények érvényesítése és kezelése műfajtól és műtípustól függetlenül folyamatos kihívást jelentenek a jogalkalmazás számára. Mindezek kihatással vannak az alkotók művészeti piacon elfoglalt helyére, a megrendelőkkel (vevőkkel) szembeni tárgyalási pozíciójára éppúgy, mint egzisztenciális létükre, díjazásukra.” – fogalmaz a szerző.
A könyv három kiemelt témakörre fókuszál: a szerzők, vizuális művek alkotóinak, illetve az audiovizuális művek alkotóinak díjazására.
A 2023-as kiadvány fontos következtetése és tanulsága, hogy szinte minden vizsgált műtípus hasznosításának egyedi törvényszerűségei és sajátosságai vannak, amelyek különbségekhez vezetnek a díjazások megállapításának módjára és összegszerűségére, ugyanakkor a szerződéses viszonyokat nagyban behatárolja az alkotók művészeti piacon elfoglalt helye, a megrendelőkkel (vevőkkel) szembeni tárgyalási pozíciója, amelyeket nem igazán lehet jogi eszközökkel befolyásolni.
Ugyancsak kiemelendő a kötet fontosabb megállapításai közül, hogy minden műtípus ki van téve a jogsértéseknek, az illegális többszörözések, letöltések ártalmainak. Emiatt a jogalkalmazó szerveknek sosem a jogsértés tényének megállapítása, hanem a jogosulatlan felhasználásokkal okozott vagyoni hátrány mértékének kiszámítása okoz nehézséget.
A teljes kötet itt érhető el.
Kiss Zoltán Károly november 14-én ezt a témát is érinti majd előadásában, amelynek címe Műgyűjtés jogi szemmel II., az Art Advisory Budapest szervezésében.
Címlapkép forrása: Médiatudományi Intézet
