Minden műtárgy elárul valamit arról a korszakról, amelyben készült. Magában hordozza a történelem egy darabkáját, és olykor beszédesebb, érzékletesebb, mint egy történelemkönyv, hiszen kézzelfoghatóvá teszi a letűnt korok miliőjét. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy minden régiség közül mégis a papírrégiség az, amely a legvilágosabban árulkodik keletkezésének történetéről, okairól. A levelek, kéziratok, naplók bepillantást engednek híres, történelmi személyiségek gondolataiba, élettörténetébe, ezáltal pedig az őket körülvevő világban zajló eseményekbe. Az aláírás, a kézírás, a pecsét mind azt segítik elő, hogy szinte karnyújtásnyi távolságban érezhetjük magunkhoz az évtizedekkel vagy akár évszázadokkal korábban történt eseményeket és az akkor élő embereket. Az alábbiakban olyan papírrégiségeket mutatunk, amelyekre november 24-ig licitálni is lehet, és amelyek a fentebb említett módon hozzák közelebb hozzánk a történelmünket.
Rendkívül izgalmas olvasmánynak ígérkezik Grossmidt Kató (1904-1985) sajátkezű naplója. Kató Márai Sándor testvére volt, naplóját 14 éves korától vezette, a lapokon főleg az 1918-as és az 1919-es év eseményeinek leírásával találkozhatunk. A Kassán élő lány mindennapjain keresztül képet kaphatunk a háború végének hangulatáról, Kassa megszállásáról, a Vörös hadsereg bevonulásáról. Emellett az 52 oldalon számos említést találhatunk a testvérről, Márai Sándorról. Beragasztott fotók, családi levelek színesítik a naplót. Az aukción több, Máraival kapcsolatos tétel szerepel, többek között egy, az író kézjegyével ellátott szerződés, valamint Teréz című elbeszélésének első kiadása.
A levelek, akárcsak a naplók, személyes sorsokba engednek bepillantást. Az alábbi levelet az 1848-as tevékenysége miatt halálra -, majd az ítéletet megváltoztatva várfogságra ítélt Csiky Sándor politikus, egri polgármester számára írta sógora, Kufstein várába. A levélben értesíti a fogvatartottat, hogy felesége kérelmére az uralkodó elengedi fogságának egy részét. Az üresen hagyott részeken a politikus sajátkezű feljegyzései olvashatók.
Ez a kézírásos levél nem mástól származik, mint az újkori olimpiák történetének első magyar bajnokától, Hajós Alfrédtól. A levelet feleségének küldte 1917-ben a frontról, a fotón őt magát is láthatjuk. Hajós egyébként rendkívül sokszínű egyéniség volt, nemcsak úszóként, labdarúgóként, valamint játékvezetőként tevékenykedett, hanem építészmérnökként is. Ő tervezte például a debreceni Grand Hotel Aranybika épületét is, 1915-ben.
A következő, 1920-ból származó irat fontos kordokumentum. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnöki kinevezése, rajra Horthy Miklós kormányzó és Huszár Károly miniszterelnök autográf aláírása. Horthy Miklóst két héttel korábban választották kormányzóvá. Simonyi-Semadam mindössze három hónapig töltötte be a pozíciót, a trianoni békeszerződés után lemondott, 1922-ben végleg visszavonult a politikától, visszatért ügyvédi hivatásához. A kinevezésről szóló dokumentum védett.
Szerző: műtárgy.com
