A Norvég Nemzeti Múzeum kurátorai az infravörös technológia segítségével és kézíráselemzők munkája nyomán megállapították, hogy a vészjósló feliratot, amit Edvard Munch A sikoly című festménye rejt, és aminek rejtélye évtizedekig foglalkoztatta a szakértőket, maga a művész írhatta rá a műalkotásra.
Edvard Munch, A sikoly. Borre Hostland fényképe, a kép a Norvég Nemzeti Múzeum tulajdona.
A híres festmény bal felső sarkában egy komor, nyomasztó mondat bújik meg, aminek szövege a következő: „Csakis egy őrült festhette!”. A művész szakértői már évtizedek óta tisztában vannak a felirat létezésével, ugyanakkor eredetének rejtélyét ezidáig nem tudták megfejteni.
A ceruzával írt felirat 1893-ban került rá a festményre, évekkel azt követően, hogy Munch befejezte azt, ami sokakat arra engedett következtetni, hogy a felirat más forrásból származik. Mai Britt Guleng, a múzeum kurátora elmondta az Artnet News-nak, hogy néhány szakértő meg volt győződve arról, hogy a felirat vandálok tevékenysége útján került a műalkotásra.
Guleng hozzátette, hogy „1904-ben még elképzelhetetlen egy műkritikus számára, hogy egy művész saját festményének felületére ilyen feliratot vigyen fel.” Igaz, hogy a művészettörténet folyamán számos alkalommal jelentek meg szövegek festmények felületén, így középkori tekercseken, vagy portrékra illesztett szöveges emléktáblákon, de a Munch festményén megjelenő csípős megjegyzés performatív jellege különbözött ezek funkciójától. A kurátor megállapította, hogy „Ez a felirat más esetektől eltérően nem a műalkotás motívumát magyarázó szöveg. Ez egy, a festő mentális egészségéről tett megállapítás, amiről egy műkritikusnak sem jutna eszébe, hogy a művész saját maga írta”.
Közeli felvétel Edvard Munch A sikoly című festményén található felirat infravörös módszerrel készített másolatáról. Borre Hostland fényképe, a kép a Norvég Nemzeti Múzeum tulajdona.
A szakértők azt megelőzően vizsgálják meg tüzetesen a ceruzás feliratot, hogy a festményt kiállítják új otthonában, a Norvég Nemzeti Múzeumban, ami előreláthatólag 2022-ben fogja megnyitni kapuit Oslóban. Az infravörös technológia vívmányait és a kézíráselemzők munkáját felhasználva összehasonlították a szöveget Munch írásképével és rövid életű nyomtatott anyagaival. Ezen eljárások alapján minden jel arra mutat, hogy a felirat írója maga a hányattatott sorsú művész volt.
Művészettörténészek szerint Munch kiegészítése a műalkotás kritikai befogadására tett reakcióként értelmezhető. Munch alkotását először 1895-ben mutatták be hazájában. Az erős szorongás élménye, amit a kép felidéz ahhoz vezetett, hogy számos kritikusban felmerültek kérdések a művész elmeállapotával kapcsolatban. Egy fiatal orvostanhallgató arra is célzott, hogy Munch felkavaró festményei bebizonyították, hogy a festő nem épelméjű. A vitán, úgy tudjuk, maga Munch is jelen volt.
A mentális egészségét érő vádaktól mélységesen megbántott Munch rögeszmésen ragaszkodott az incidenshez, számos levelében és feljegyzésében újra és újra visszatért ehhez a vitához. Guleng megállapítja: „Munch egy összetett személyiség volt, és az ok, amiért ezt a feliratot megírta, minden bizonnyal hozzá hasonlóan bonyolult és összetett. Fontos volt számára, hogy irányítása alá vonja a vele kapcsolatos történeteket, mind önmaga, mind a nyilvánosság előtt.”
Guleng hozzáteszi, hogy a művész egy melankolikus pillanatában vagy alkoholfogyasztás közben írhatta ezt a feliratot. „Ez egy mély fájdalomról árulkodó és szarkasztikus megjegyzés.” Mindemellett a festő akár el is feledkezhetett a szöveg létezéséről, hiszen rendkívül közelről és figyelmesen kell vizsgálni a festményt annak érdekében, hogy a felirat olvashatóvá váljon.
Munch A sikoly című munkájának infravörös fényképezése. Annar Bjorgli fényképe, a kép a Norvég Nemzeti Múzeum tulajdona.
Munch egész családja hajlamos volt a labilis mentális egészségre, hiszen mind édesapja, mind lánytestvére depresszióban szenvedett és a művész maga is 1908-ban kórházba került egy idegösszeomlást követően.
A sikoly megtekinthető lesz az új múzeumban, a festő híres munkáinak szentelt Munch-szobájában, ahol a művész Madonna, The Dance of Life és Self-Portrait with Cigarette festményei is helyet kapnak majd. A múzeum tervezett 2022-es nyitása előtt új kutatásokat végeznek el a kiállítási anyagon.
Guleng szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy számos új információ vár felfedezésre a nagy festő munkájával kapcsolatban: „Számos új felfedezésre számíthatunk a közelgő években, de ennek csak az idő lehet a megmondhatója. Új kérdések is felmerülhetnek, amiken keresztül új megvilágításba kerülhetnek a források.”
Forrás: artnet
