A közgyűjteményeket általában sehol nem veti fel a pénz, ám az a most nyilvánosságra került, a műtárgy.com által szemlézett levél, melyben a világ leglátogatottabb múzeumának igazgatója számolt be az intézményben uralkodó állapotokról, mégis megdöbbenést keltett.
Hogy Laurence des Cars, a Louvre első női igazgatója eredetileg is a nyilvánosságnak szánta-e január 13-án kelt, a felügyelő kulturális minisztériumnak küldött feljegyzését, vagy azt valaki kiszivárogtatta, nem tudni pontosan, de annyi bizonyos, hogy a dokumentum, melyet a Le Parisien teljes terjedelmében leközölt, valódi bombaként robbant és nyilvánvaló lépéskényszerbe hozza az illetékes hatóságokat. A gazdag művészeti intézményvezetői múltra visszatekintő igazgató nem első felindultságában ragadott tollat, hiszen már négy éve áll a Louvre élén; az általa leírtak inkább utolsó segélykiáltásnak tűnnek. A gondok egy részével hosszabb ideje a múzeum látogatói is szembesülnek. E gondok fő oka, hogy a múzeum jóval több látogatót fogad, mint amennyinek kulturált kiszolgálását jelenlegi, eredetileg évi négymillió főre tervezett, később csak korlátozottan fejlesztett – és időközben számos területen jelentősen elhasználódott – infrastruktúrája lehetővé teszi. (A Louvre-t eddigi rekordévében, 2019-ben 9,6 millióan keresték fel, s a COVID okozta visszaesés után a látogatószám az utóbbi két évben újra igen magas, 8,9, illetve 8,7 millió volt. 2022-ben a múzeum a látogatószám napi 30 ezerben történő korlátozása mellett döntött, ami elvben évi 9,3 millió fő számára biztosít bejutást. A gyakorlatban kevesebbeknek, hiszen nem minden nap „jár csúcsra”.) A múzeumi élményt rontják a pénztáraknál, a ruhatáraknál, a büféknél és a mellékhelységeknél kígyózó sorok, de a remekművek példátlan választékát felsorakoztató kiállítóterek sem tudják a várt élményt nyújtani a zsúfoltság miatt. Különösen vonatkozik ez a múzeum első számú attrakciójára, Leonardo Mona Lisájára. Hiányoznak az élményekbe belefáradt látogatók pihenését, feltöltődését szolgáló terek is. A látogatás ilyen körülmények között „fizikai megpróbáltatást” jelent – olvasható az igazgató levelében.
A problémák másik része a nagyközönség számára szerencsére még többnyire láthatatlan, de annál súlyosabb következményekkel fenyeget. Des Cars feljegyzése ezek között említi a beázások okozta károkat, a műszaki berendezések elavultságát, az ezzel összefüggő nyugtalanító hőmérséklet-ingadozásokat. 2023-ban még az is előfordult, hogy egy időszaki tárlatot, ami Claude Gillot rajzait mutatta be, be kellett zárni, mert a kiállítótermet elárasztotta a víz. „A lestrapált terek egy része nagyon rossz állapotban van” – írja az igazgatónő, aki ezért átfogó korszerűsítést sürget. Elkerülhetetlennek tartja többek között egy második bejárat megnyitását az 1989-ben átadott, ikonikussá vált üvegpiramis mellett. Utóbbi maga is gondok forrása, mert az üvegház-hatás miatt forró nyári napokon „nem jelent kellemes élményt”. A levélből nem marad ki a Mona Lisa elhelyezésének kérdése sem, amit des Cars szerint „újra kell gondolni”. (Tavaly az igazgatónő azt javasolta, hogy a világ talán legismertebb festménye kapjon külön termet a múzeumban.) Valóban kardinális kérdésről van szó, hiszen egyes felmérések szerint a látogatók 80%-a kifejezetten a Mona Lisa kedvéért keresi fel a múzeumot.
Csak a hivatalos nyitvatartási időn kívül nem kígyóznak hosszú sorok a Mona Lisa előtt. Forrás: getyourgide.com
A szükséges lépések pénzügyi vonzatát a szakértők legalább száz-, de inkább többszáz millió euróra becsülik. (A Louvre tavaly mintegy 96 millió euró költségvetési támogatást kapott, jegy- és rendezvénybevételei 161 millió eurót tettek ki és a fő bevételek közé tartozik az a 83 millió euró is, ami a Louvre Abu Dhabitól folyik be.)
„Nem fogadhatjuk el tovább a jelenlegi helyzetet” – hangsúlyozta des Cars, aki nem titkolja, hogy a levéllel a kulturális minisztérium mellett Macron elnök figyelmét is fel kívánta hívni a súlyos gondokra. Ez sikerült is, hiszen az államfő alig két héttel a levél születése után, január 28-án személyesen is ellátogatott a múzeumba. Nem volt könnyű helyzetben, mivel őt is erős nyomás alatt tartják a közkiadások csökkentését célzó, mind hangosabb követelések. Ráadásul egy másik nagy múzeumi rekonstrukciós projekt, a Centre Pompidou ugyancsak hatalmas összegeket felemésztő korszerűsítése éppen most indult be, és a költségvetés nyögi még a Notre Dame újjáépítésére fordított pénzt is. Ugyanakkor az elnököt régóta szoros szálak fűzik a Louvre-hoz; többek között elnökké választását is itt ünnepelte 2017-ben és több külföldi vendégét is itt fogadta.
Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a Louvre-ban január 28-án. Forrás: YouTube
Most a Mona Lisa előtt mondott beszédet a meghívott szakemberek és újságírók előtt, melyben elismerte, hogy sürgős lépésekre van szükség. Ezek között konkrétan is említette egy „új, nagy bejárat építését” a múzeum Szajnához közeli részén, de hangsúlyozta, hogy ennek fedezetét a múzeumnak kell előteremtenie. (Eközben a kulturális minisztérium is dolgozik egy projekten a Louvre támogatására.) Az új bejárat tervezésére még az idén nemzetközi pályázatot hirdetnek; a munkálatoknak legkésőbb 2031-ig be kell fejeződniük. Szükség van új kiállítóterekre is, melyek a földfelszín alatt készülhetnek el és saját termet kap a Mona Lisa is. Ennek külön bejárata is lesz, külön belépőjeggyel. A saját bevételek növelésének egyik eszköze a látogatószám évi 12 millióra történő emelése lehet, ami viszont nem képzelhető el a fentebb említett beruházások nélkül. Gyorsabban növelhető a bevétel a jegyárak 2026-ra tervezett emelésével, ami csak az EU-n kívülről érkező látogatókat fogja érinteni. A teljes árú belépőjegy jelenleg egységesen 22 euró; az EU-hoz, pontosabban az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokra vonatkozó kedvezmények egyelőre csak a 18-26 éves korosztály számára vannak érvényben.
A Louvre-igazgató feljegyzése nem csak Franciaországban váltott ki élénk visszhangot. Az egyik első nyilvános külföldi reakció Francesca Caruso lombardiai kulturális tanácsostól érkezett, aki felajánlotta, hogy Milánó boldogan otthont adna az olasz nevén La Giocondaként ismert Mona Lisának – legalábbis addig, amíg Párizs meg tudja teremteni a korszerű és biztonságos bemutatásához szükséges feltételeket. Míg Párizsban tavaly a nyári olimpiai játékok számos látogatójának fő kulturális programja volt a Louvre és benne a Mona Lisa megtekintése, addig Milánó az ott jövőre megrendezésre kerülő téli olimpia látogatóinak biztosítana hasonló élményt, a festménynek pedig „extrém magas látogatószámot”. Nem valószínű persze, hogy a franciák kapva kapnának az ajánlaton, mint ahogy jó tíz éve a festmény firenzei bemutatására vonatkozó kérést is elutasították.
Szerző: műtárgy.com
Címlapkép: A Louvre, © 2009 Musée du Louvre / Stéphane Olivier
