A fémpénz már évezredek óta jelen van az emberiség történetében, jelentős hatással van a kultúrák alakulására. Egy-egy érme, ha értő kézbe kerül, sokat elárul annak a korszaknak a politikai és a gazdasági történetéről, amelyben készült. Bizonyos pénzek az idő múlásával pedig egyre nagyobb értéket képviselnek. Nem csoda tehát, hogy a numizmatika egy nagyon népszerű gyűjtési terület. Közel áll a pénzzel, mint munkaeszközzel foglakozó emberekhez (bankárok, befektetők), de mivel mindenki kapcsolatba kerül vele, az átlagember számára is vonzó. Ez (is) adja értékállóságát. A pénzek nemesfém tartalma mellett a történelmi kontextus és a ritkaságuk adja és növeli az értéküket, ezért ez egy izgalmasan gyűjthető terület.
A nemesfém árak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, és még a kevésbé ritka, úgynevezett súlypénzeknek is van valamennyi plusz numizmatikai értéke, így jó választás befektetésre, tartalékolásra. A nemesfém tartalmú érméket 1970-re a világ összes országa kivezette a hétköznapi forgalomból. Bár a most kibocsájtott nemesfém érmék is használhatóak fizető eszközként névértéken, igaz nem éri meg.
A súlypénzeken és forgalmi érméken túl persze a numizmatika legizgalmasabb részei a valóban ritka, nemzetközi szinten is keresett középkori, kora-újkori nagy címletű érmék.
Jelen ajánlónkban ide a tallérok világába teszünk egy kitekintést. Az ajánlóban szereplő tételek megvásárolhatók egy jelenleg zajló aukción.
Tallér, Körmöcbánya, 1634, II. Ferdinánd
A tallér nagyméretű ezüstpénz, a 16-19. század legfontosabb címlete volt. Ezért ezt a pénztörténeti korszakot tallérperiódusnak is szokás nevezni. Az első, súlyos ezüstpénzeket, a tallér elődjének számító guldinereket Tirolban verték, a 15. század végén. Magyarországon II. Ulászló uralkodása alatt vertek ilyen érméket. A hazai tallérverés jelentős helyszíne Körmöcbánya volt. A körmöcbányai pénzverde a történelmi Magyarország legfontosabb pénzverdéje volt, amely Károly Róbert uralkodása idején létesült. Itt készült az első magyar, évszámmal ellátott pénz, egy 1499-es guldiner.
Tallér, Körmöcbánya, 1657, III. Ferdinánd
Az Erdélyi Fejedelemség területén János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től indult meg a mintegy 4 cm átmérőjű pénzek verése, és egészen Apafi Mihály fejedelem koráig (1661-1690) tartott. Az érmék az egyes országok közötti megállapodásoknak köszönhetően súlyban, tisztaságban és átmérőben is hasonlóak voltak. Általában 0,900-as finomságú ezüsttartalommal és 30 gramm körüli súllyal rendelkeztek.
Tallér, Erdélyi Fejedelemség, 1712, III. Károly
Azonban a tallérok esetében sem pusztán a nemesfémtartalom határozza meg az értéket, annak megállapításához számos további tényezőt kell figyelembe vennünk. Az érme minősége (tartásfoka), ritkasága, „témája”, a hozzá kapcsolható történelmi emlék mind-mind figyelemreméltó szempontok. Az elkészítés idején túl a verdehely is fontos információ. A gyűjtők körében igencsak keresett erdélyi tallérok több vonzó tulajdonsággal is bírnak. Az Erdélyi Fejedelemség fennállásának 141 éve egy jól körülhatárolható történelmi egység, és mint ilyen, jól gyűjthető is. Ezenkívül a Fejedelemség egy olyan speciális államalakulat volt, amely bár rendelkezett önálló pénzverési joggal, függött a Habsburg Magyar Királyságtól és az Oszmán Birodalomtól is, így érméi aránylag alacsony darabszámban készültek.
A pénzeknek fontos szerepük volt az uralkodói képmások népszerűsítésében. A művészi, ugyanakkor a hasonlatosság igényével is fellépő portrék az érmék előlapján találhatók. Mivel az erdélyi fejedelmek nem viseltek uralkodói fejéket, általában fedetlen fővel ábrázolták őket az érméiken. Báthory Zsigmond uralma idején meglehetősen termékeny volt az erdélyi pénzverés. Numizmatikájára a fedetlen fő, a díszpáncél és a jogar vagy díszbuzogány a jellemző.
Tallér, Erdélyi Fejedelemség, 1590, Báthory Zsigmond
Bethlen Gábor fejedelem különböző pénzeken megjelenő portréi alapvető hasonlóságokat mutatnak, valószínűleg hűek lehettek a fejedelem külső jegyeihez. Az alábbi, 1627-es talléron fedetlen fővel láthatjuk őt, a korábbi pénzérméken gyakran süveget viselt. Magyar királlyá választása után a pénzei hátoldalán a Szent Korona is megjelenik. Címere két, szemben álló vadlúd, nyakukban nyílvesszővel. Nagyon gazdag éremanyagot hagyott az utókorra.
Tallér, Erdélyi Fejedelemség, 1627, Bethlen Gábor
A pénzérmék hátlapja is beszédes, Báthory Zsigmond érméin felismerhetjük például a családi címer jellegzetes három farkasfogát. A hátlapokon gyakori volt a Madonna-ábrázolás is.
Tallér, Erdélyi Fejedelemség, 1595, Báthory Zsigmond
A tallérok értékállóak, hosszú távon stabil befektetésként tekinthetünk rájuk.
Szerző: műtárgy.com
