A világ leghíresebb kortárs múzeumaiba kerültek be az elmúlt évtizedben Bak Imre képei. A magyar kortárs képzőművészet meghatározó, ma is aktív alkotójának életművét nemrégiben az acb Galéria mutatta be, most pedig a műveiből egy új gyűjtemény alapjait rakhatják le – írja a műtárgy.com.
A Herder-díjjal és a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas Bak Imre nemrég töltötte be 80. életévét. A jelenleg is aktívan alkotó művész fáradhatatlan energiával követi a fiatalokat is, rendszeresen találkozhatunk vele a kiállításmegnyitókon. Gondosan ügyel nyitottságának megőrzésére, szellemi frissességének megtartására.
Az őt képviselő acb Galériában 2019 novemberétől 2020 februárjáig tartó, a teljes életművet átfogó kiállítással ünnepelte a kerek születésnapot. A tárlaton a legújabb, 2019-ben készült művei mellett válogatást mutattak be az 1960-as és 1990-es évek közötti időszak több festői perióduson átívelő anyagából. Számos olyan mű is szerepelt a tárlaton, amelyet még soha vagy évtizedek óta nem láthatott kiállítva a közönség. Az elmúlt években Bak Imre alkotásiból vásárolt a londoni Tate Modern és New York-i Metropolitan Múzeum is.
Képei most egy új intézményi kollekció alapjai lehetnek, hiszen a kortárs gyűjtemény létrehozásának egyik első lépéseként közbeszerzési eljárást indít az MNB-Ingatlan Kft. Bak Imre 17 festményének megvásárlására.
A Magyar Nemzeti Bank eddig is figyelmet fordított a művészeti mecenatúrára, a nemzeti képzőművészeti örökség védelmére. Ennek a tevékenységnek a része egy olyan kortárs gyűjtemény létrehozása, amely megakadályozza a legnevesebb magyar alkotók életművének szétszóródását. A műtárgyak megszerzését minden esetben igazságügyi szakértői vélemény, valamint szaktekintélyekből álló testület javaslata alapján támogatja a Műalkotás Beszerzési Bizottság.
A tervezett gyűjtemény fókuszában az elmúlt évtizedben nemzetközi sikereket is arató neoavantgarde és geometrikus absztrakt alkotók művei állnak, de figyelmet kívánnak fordítani más műfajokra és művészgenerációkra is.
– Megkérdőjelezhetetlen művészeti értékű kollekció kialakítására törekszünk. A döntések kizárólag szakmai alapon történnek, a vásárlásokkal példát akarunk mutatni mások számára is a művészeti mecenatúrára – mondta a most kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán Kaiser Vizi Kata, a projekt szakmai koordinátora. Az MNB Alapítvány által létrehozott Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője szerint az a törekvésük, hogy a vásárlások galériákon keresztül történjenek, mert ezzel a gyűjteményépítés jóval szélesebb körben fejtheti ki pozitív hatását. A galériák tevékenységének vásárlásokkal való támogatása elősegíti a színtér eddig elért eredményeinek, a nemzetközi művészeti világban való jelenlétnek a megtartását, a járvány miatti nehézségek leküzdését is.
A vásárlási döntések folyamata, az abba bevont szaktekintélyek személye, a megszerzendő művek alkotóinak elismertsége garanciát jelent arra, hogy a kulturális misszió teljesítése mellett az alkotásokkal a magyar közkultúra vagyona is gyarapszik.
A Szakértői Bizottság tagjai arra kaptak felkérést, hogy a hazai kortárs galériák képviselőivel egyeztetve tegyenek javaslatot, mely művészektől milyen alkotásokat érdemes megvásárolni. Javaslataikat értékmegjelöléssel, szakanyaggal alátámasztva terjesztik a Műalkotás Beszerzési Bizottság elé.
A Szakértői Bizottság tagja Dr. Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója; Dr. Keserü Katalin művészettörténész, a Műcsarnok egykori igazgatója, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és Dr. Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke.
Bak Imre
Bak Imre egy nyilatkozatában azt mondta: „A térnek magának a mitikus vagy szimbolikus tartalma rendkívül fontos számomra. Ez a gondolat összefügg azzal a törekvésével, ami egész pályáját áthatotta, hogy a művészet kerüljön közelebb az emberekhez, a művészet demokratizálása és egyfajta új városi népművészet kialakulása lebegett a szeme előtt. Mindig nagyobb összefüggésrendszerben vizsgálta a saját művészetét és a szakmáját is.
1963-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, de meglehetősen kritikusan szokott nyilatkozni az ott kapott képzésről. Indulásakor Braque és Molnár Sándor kubista alkotók művészete hatott rá, majd a legnagyobb hatást az 1968-as kasseli documenta megtekintése tette rá. Innentől kezdve tudatosan aktuális és egyben művészetet szeretne alkotni. Gondosan ügyel nyitottságának megőrzésére, szellemi frissességének megtartására, folyamatosan figyelemmel követi a kortárs művészet állandóan változó világát. 1968-69-ben kiállított az Iparterv-csoport neoavantgárd művészeivel, de még előtte, ugyanebben az évben lehetőséget kapott külföldön is bemutatkozni, a stuttgarti Müller Galériában volt kiállítása. 1971-ben az esseni Folkwang múzeumban Jovánovics Györggyel volt közös kiállítása.
Az 1970-es évek elején Bak Imre Fajó Jánossal, Nádler Istvánnal kidolgozott egy részletes alkotói programot a vizuális művészek számára, amelynek lényege az volt, hogy a művészeknek ki kell lépni a műtermek, galériák falai közül, s azon kell dolgozniuk, hogy javuljon az emberek vizuális környezete. E célból hozták létre a Pesti Műhely alkotócsoportot, amelyhez később csatlakozott többek között Keserü Ilona is. Bak Imre gyakran hangoztatta, hogy el kell tűnnie a művész társadalomból kiszakított, arisztokratikus státuszának.
