A döntés már hosszabb ideje érlelődött, s az épületet a legutóbbi időkig birtokló s egyben főszponzorként is szerepet vállalt cég csődje éppúgy szerepet játszott benne, mint a bank szponzorációs politikájának változó prioritásai.
Amikor néhány napja az Unicredit Bank Austria bejelentette, hogy a jogelődje által még 1980-ban létrehozott kiállítótér a bécsi Freyungon a jelenleg futó kiállítások végeztével a nyár végén bezárja kapuit, a hír már nem igazán okozott meglepetést, hiszen a roló lehúzását már tavaly decemberben is csak az utolsó pillanatban sikerült elkerülni. A Kunstforum az elmúlt évtizedekben az osztrák főváros egyik legfontosabb kiállítóhelyévé nőtte ki magát,
látogatóinak száma rendszerint megközelítette az évi 300 ezret.
A modern és kortárs képzőművészetnek szentelt időszaki kiállítások – többnyire szóló show-k – művészettörténeti értelemben ritkán szolgáltak nagy újdonságokkal, de a múzeumlátogatók széles körének igényeit magas színvonalon elégítették ki. Az évek során olyan neves művészek alkotásait láthatták itt az érdeklődők, mint – sokan mások mellett – Henri Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Pierre Bonnard, Balthus, Marc Chagall, Frida Kahlo, Man Ray, Helmut Newton, Gerhard Richter vagy David Hockney. A Kunstforum gyakran szerepelt a Bécsbe látogató magyar turisták programjában is, s 2012-ben volt egy nagy, magyar vonatkozású tárlata is, ami a Nyolcak munkásságát mutatta be a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával együttműködve.
Az intézmény sorsát a legnagyobb privátkézben lévő osztrák ingatlancég, a Signa csődje pecsételte meg. A Signa nemcsak a Kunstforumnak otthont adó elegáns bécsi belvárosi palota tulajdonosa volt, hanem az intézmény legnagyobb szponzora is. Kiesése nehéz helyzetbe hozta a Kunstforumot, annál is inkább, mert a bank a hírek szerint amúgy sem feltétlenül egy saját kiállítótér fenntartásával képzelte el jövőbeli szerepét a kultúra támogatásában. Amikor tavaly decemberben híre ment a Kunstforum tervezett bezárásának, művészeti körökben komoly tiltakozási hullám indult; az Alexander Van der Bellen szövetségi elnöknek címzett petíciót az osztrák kortárs színtér olyan nagyjai írták alá, mint Erwin Wurm vagy Valie Export. Végül az azonnali bezárást sikerült elkerülni, némi időt nyerve új szponzor kereséséhez. Ezek az erőfeszítések azonban nem vezettek eredményre, pedig vélhetően nem lehetetlen nagyságú összegről volt szó; hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a Signa évi 2 millió euróval járult hozzá a Kunstforum működéséhez. Az osztrák sajtóban megjelent egyes hírek szerint a főszponzor hiánya inkább ürügyül szolgált a bank vezetése számára a projektből való kiszálláshoz. Az anyavállalat milánói vezetése már 2019-ben szorgalmazta a Bank Ausztria saját képzőművészeti gyűjteményének jelentős karcsúsítását – ennek során jónéhány munkától igen alacsony áron váltak meg –, és úgy tűnt, nem ragaszkodnak a saját kiállítóhelyhez sem. Mindenesetre tény, hogy új szponzor nem bukkant fel a színen, ezért a bank most végérvényesen a Kunstforum bezárása mellett döntött. Erre augusztus végén kerül sor, ekkor veszti el munkáját a 25 alkalmazott is. A döntés bejelentésekor a bank hangsúlyozta, hogy céljuk nem a költségmegtakarítás; a kultúra és a művészetek támogatása a jövőben is fontos prioritás marad.
A lépés azt is jelenti, hogy az őszi évad legnagyobb érdeklődéssel vált kiállítására, Marina Abramović nagyszabású, legendás performanszai egy részét is felelevenítő tárlatára a Kunstforumban már nem kerülhet sor. A bemutató szerencsére mégsem marad el, mert az Albertina, a szakmai szolidaritás szép példájaként, a neves amerikai kortárs képzőművész és dizájner KAWS-nak tervezett kiállítás elhalasztásával helyet csinált az Abramović-shownak az Albertina Modernben, ahol az október 10. és 2026. március 1. között lesz látható.
Szerző: Műtárgy.com
Címlapkép: A Kunstforumnak otthont adó épület a bécsi Freyungon. Forrás: Wikimedia Commons
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
