A Rijksmuseum Vermeer-katalógusának új kutatása szerint Maria de Knuijt befolyásolhatta Vermeer alkotásainak témáit.
Vermeer fő mecénása valószínűleg egy nő volt – állítják az amszterdami Rijksmuseumban a héten nyíló retrospektív kiállítás kurátorai. Évtizedekig azt feltételezték, hogy a mecénás a gazdag delfti polgár, Van Ruijven volt, azonban az új kutatásokból kiderül, hogy Maria De Knuijt, Pieter van Ruijven felesége volt a művész igazi pártfogója. Ehhez a megállapításhoz az is közrejátszott, hogy De Knuijt sokkal szorosabb és hosszabb ideig tartó kapcsolatban állt Vermeerrel, mint férje.
Vermeer mecénásának kiléte létfontosságú, hiszen a művész teljes életművének felét (legalább 20 festményt) vásárolta meg. Ugyanilyen fontos, hogy De Knuijt 1657 körül kezdte gyűjteni a műveit, abban az időben, amikor Vermeer a hagyományos vallási és mitológiai témák festéséről áttért a fiatal nők köré épülő, belső terekben játszódó jelenetek megalkotására. Ez azt sugallja, hogy De Knuijt (férjével együtt) bátoríthatta a művészt, hogy fejlessze és gondolja tovább művészetét, így hozva létre azt a Vermeert, akit ma ismerünk.
Johannes Vermeer: A geográfus, 1668-1669
Forrás: Städel Museum, Frankfurt am Main
A Rijksmuseum Vermeer-kiállítása (február 10. – június 4.) nem kevesebb, mint 14 festményt tartalmaz, amelyek egykor De Knuijt tulajdonában voltak. Ezek között olyan híres művek vannak, mint A tejet öntő nő (1658-59, Rijksmuseum) és Lány gyöngyfülbevalóval (1664-67, Mauritshuis, Hága), utóbbi március 30-ig Amszterdamban lesz látható (ekkor visszatér a Mauritshuisba). A 14 festmény az amszterdami kiállítás 28 képének felét teszi ki. Vermeer teljes életműve a Rijksmuseum szerint 37 művet számlál.
A kiállítás társ-kurátora, Pieter Roelofs kiemeli, hogy a Vermeernél kilenc évvel idősebb De Knuijt nagyon közeli szomszédja volt, és láthatta őt „fiatal fiúként a környéken játszani”. 1655-ös végrendeletében feljegyezte, hogy 500 guldent hagyott a művészre, ami arra utal, hogy barátok voltak (az összeget valójában soha nem fizették ki, mivel Vermeer előbb halt meg, mint ő). De Knuijt férje 1657-ben 200 guldent adott kölcsön Vermeernek.
Roelofs a kiállítás katalógusában magyarázza, hogy a 17. századi holland társadalomban „a ház úrnőjeként ő (De Knuijt) állt az élen az otthonuk berendezésében és a festmények vásárlásában”. A képeket akkoriban „háztartási cikknek és így a háztartási fogyasztás részének tekintették”. Arra a következtetésre jutott, hogy „minden arra utal, hogy De Knuijt volt a [Vermeer] festmények gyűjtője”.
Van Ruijven 1674-ben, felesége pedig 1681-ben halt meg. Lányuk, Magdalena 1682-ben hunyt el, és halála után a hagyatéki leltár 20 Vermeer-festményt jegyzett fel. Az egyik a konyhában volt, valószínűleg A tejet öntő nő.
A Rijksmuseum várva várt kiállítását a múzeum tágas Phillips-szárnyában mutatják be. A február 10-ei megnyitó előtt már több mint 200 000 jegyet adtak el.
Szerző: műtárgy.com
Forrás: The Art Newspaper
Címlapkép: Lány gyöngyfülbevalóval, 1665 körül, Mauritshuis, Den Haag
Címlapkép forrása: Rijksmuseum
