Bezárt múzeumok és galériák, elhalasztott vagy épp lemondott események, kiállításmegnyitók, önkéntes karanténba vonulók, home officeban dolgozó munkavállalók. Szerencsére ez ma már korántsem jelenti azt, hogy el lennénk szigetelve a külvilágtól, sőt, azt sem, hogy távol kell maradnunk a képzőművészettől és a kulturális intézményektől. Ugyanis még ha fizikailag nem is léphetünk be ezen intézményekbe, az internet segítségével számos kiállítóhelyet bebarangolhatunk. Az alábbiakban egy csokorra való tippet gyűjtöttünk össze, hogy hol érdemes nézelődniük a művészetre szomjazó otthonmaradóknak. A lista természetesen csak egy ízelítő, elöljáróban azt tanácsolnánk minden kedves Olvasónak, hogy az őket érdeklő intézmények honlapját, gyűjteményi adatbázisát, közösségi média felületeit keressék fel hasonló tartalmakért.
Kezdjük mindjárt egy hazai példával, aminek a kérdésfeltevése a jelen helyzetben különösen izgalmas lehet! A Ludwig Múzeum időszaki (a körülményekre való tekintettel éppen zárva tartó) kiállításában online is böngészhetünk. A tárlat 2023-ba repít bennünket, egy olyan disztópikus világba, amelyben összeomlik az internet. A The Dead Web az internet halála utáni időszak változásait járja körül.
Kimeríthetetlennek tűnő kulturális utánpótlást jelent a Google Arts & Culture oldala, ahol jó felbontású reprodukciókon túl épületsétákat is tehetünk, videókat nézhetünk, valamint izgalmas tanulmányokat is olvashatunk (angolul). Bejárhatjuk például a New York-i Guggenheim ikonikus spirális lépcsőjét is, közben meg-megállva, hogy alaposabban is szemügyre vegyünk egy, az érdeklődésünket felkeltő alkotást. Megtekinthetjük a washingtoni National Gallery of Art két online kiállítását is, amelyek közül az egyik az 1740-1895 közötti amerikai divatra, a másik pedig Vermeer munkásságára fókuszál. Áttekinthetjük a párizsi Musée d’Orsay történetét, képes vetítésen keresztül. Az amszterdami Van Gogh Museum azon túl, hogy bejárhatóvá tette a kiállítótereit, két igen érdekes tárlattal kedveskedik az online nézelődőknek. Amennyiben érdekli, hogy milyen könyveket olvashatott a festő, kattintson ide, ha inkább a szerelmi életére lenne kíváncsi, akkor pedig ide.
3-19. századi építészek, képzőművészek teljes munkásságát tekinthetjük át a Web Gallery of Art-on, és olyan ambiciózus virtuális túrákon is részt vehetünk, mint például az 1200-1800 között tevékenykedő szobrászok áttekintése vagy a Sixtus-kápolna bejárása.
Online tüzetesebben felfedezhetjük az egyes alkotások legapróbb részleteit is. Például Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje triptichonjában interaktív virtuális túra keretében merülhetünk el, az élmény egyszerre borzongató és magával ragadó.
A múzeumok honlapján elérhető adatbázisok segíthetnek a gyűjtemények megismerésében, legyen szó a bécsi Kunsthistorisches Museum vagy a New York-i Metropolitan Museum kollekciójáról. A MET esetében az online elérhető, illetve letölthető kiadványokra is érdemes vetni egy pillantást. A firenzei Uffizi a HyperVisions rovatában hozza közelebb a gyűjteményét az online látogatókhoz.
A költözés miatt nem látogatható Néprajzi Múzeum új online adatbázisokat hozott létre az érdeklődők számára, például Bíró Lajos (1856-1931) gyűjtő terepen készült feljegyzéseinek, tárgyainak és fotóinak is. A múzeum gyűjteményét az online gyűjteményekben tekinthetjük át, a honlapról kiadványokat is letölthetünk.
Még nem elérhető, de néhány napon belül az lesz: az Art Basel online bemutatótermekkel segíti a galériákat, egy galéria egyszerre tíz művet tud majd bemutatni a digitális platformon. (A fejlesztésről korábban itt írtunk.)
Az aukciósházak környékén az online árverések valószínűleg még hangsúlyosabbá válnak majd, a honlapokra feltöltött tételek böngészése azok számára is érdekes és informatív lehet, akik egyébként nem kívánnak vásárolni. A Christie’s és a Sotheby’s oldalát különösen ajánljuk az Olvasóknak, nem csak karantén idejére. Természetesen a műtárgy.com-on is érdemes az aukciós katalógusokat nézegetni.
Fentebb említettük a közösségi média felületeket is. Hogy egy konkrét példát is mutassunk: a madridi Prado nap mint nap élő bejelentkezésekkel örvendezteti meg az instagram követőit, ezekben az utólag is visszanézhető videókban a leggyakrabban restaurátorok, művészettörténészek mutatnak be egy-egy alkotást. Spanyolul értők előnyben!
A végére egy igazi csemege: kutatóknak, egyetemi hallgatóknak már biztosan nem kell bemutatni az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol rengeteg archivált, digitálisan kereshető folyóiratot, napilapot, magazint, dokumentumot böngészhetünk át. Az egyébként előfizetéssel használható oldalt a vírushelyzetre való tekintettel április 16-ig ingyenesen hozzáférhetővé tették minden érdeklődő számára, így aztán az adatbázisban való keresgélést meleg szívvel ajánljuk mindenkinek – garantáltan kincsekre lehet bukkanni! (Például a Művészet folyóiratot is olvasgathatjuk.)
Szerző: műtárgy.com
