A műtárgy.com hazai válogatásában budapesti és vidéki bemutatók, képző- és iparművészeti tárlatok, külföldi és hazai alkotók munkásságának szentelt egyéni és csoportos kiállítások egyaránt szerepelnek. Felhívjuk a figyelmet több olyan tárlatra is, amelyek anyaga egy-egy magángyűjteményre épül; ezekkel ebben a formában először találkozhatnak az érdeklődők.
Szecessziós Zsolnay remekművek
Virág Judit Galéria, április 19-ig
A Virág Judit Galéria, melynek aukciós kínálatában mindig kiemelt helyet kapnak a Zsolnay-kerámiák, ezúttal alapító-tulajdonosai, Virág Judit és Törő István három évtized alatt felépített egyedülálló Zsolnay-kollekcióját mutatja be. Mintegy 120 szecessziós kerámia látható a tárlaton, köztük számos egyedi vagy nagyon kis példányszámban készült alkotás. Az igényesen, a művek kvalitásaihoz méltó módon installált kiállítás a ritka tárgyak bemutatásán túl megismertet a Zsolnay gyár másfél évszázados történetével és a legismertebb művek alkotóinak életével is. A legnagyobb méretű mű rögtön a bejáratnál fogadja a látogatókat: a hatalmas – és gyönyörű, stílusos keretbe foglalt –, Szűz Máriát a kisded Jézussal ábrázoló kerámiakép tervezője a mindmáig rendkívüli népszerűségnek örvendő festő, Vaszary János. Hasonlóan kiemelt figyelmet érdemel a Rózsaillat című kerámia; az Apáti Abt Sándor tervezte erotikus mellszobor túlfűtöttségével, kendőzetlenségével heves reakciókat váltott ki első nyilvános bemutatója idején 1900-ban. Szinte külön gyűjteményt képvisel a kollekción belül a XIX. század végén készült, pontosan egy tucat elegáns, kecses, légies tulipános váza; tervezőjük vagy tervezőik kilétét egyelőre homály fedi. A tárlat kiemelkedő darabjai közé tartoznak a századfordulós világkiállításokra egy-két példányban készült kerámiák is.
Fehér László: Művek az 1980-as évekből
Einspach & Czapolai Fine Art, április 17-ig
Fehér László legújabb kiállítása pályájának egy korábbi szakaszában, az 1980-as években született munkákat mutat be. Ez az időszak Fehér életművének egyik meghatározó fejezete, amikor a személyes emlékezet, a kollektív történeti tapasztalat, valamint – egyes festmények esetében – a fotografikus képi források sajátos festői nyelvvé formálódtak. A gyakran elmosódó, áttetsző alakok a múlt és az emlékezés töredékességére reflektálnak, miközben a kompozíciók egyszerre idézik meg a személyes emlékezés intim terét és a történelem kollektív tapasztalatát. Ahogy Wilfried Skreiner osztrák művészettörténész fogalmazott a Fehér László műveiről írott esszéjében, „Fehér képei kiemelnek bennünket a valóságból, ám mégsem engednek elmenekülni belőle. Nem a valóság realitása az, ami Fehért érdekli, hanem sokkal inkább annak irrealitása.”
Ways of Being – El-Hassak Róza & Lőrincz Réka kiállítása
Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros, április 30-ig
A Kortárs Művészeti Intézet legújabb kiállítása két meghatározó nőművész, Lőrincz Réka és El-Hassan Róza munkásságát állítja párbeszédbe egymással. Alkotói gyakorlatukat nemcsak közös módszertani és etikai megközelítés, hanem személyes barátság is összeköti. Munkáikban az alkotás folyamata elválaszthatatlan a megélt politikai és érzelmi tapasztalatoktól. A tárlat korábbi alkotások mellett kifejezetten erre az alkalomra létrehozott új műveket is bemutat – papír- és vászon munkákat, kollázsokat, nagyméretű vegyes technikájú szobrokat és videókat. A Ways of Being az alkotást folyamatos tevékenységként értelmezi; a folyamat – vagy egyszerűen a létezés – mindkét művész számára a másokkal való együttérzés, gondolkodás és érzékelés egyik módjává válik, amely a művészeti gyakorlatot a szolidaritás közös terévé nyitja meg. Az automatikus és intuitív alkotói módszerek így nem pusztán személyes felszabadulásként nyernek jelentést, hanem az erőszak külső, strukturális és ideológiai formáival szembeni ellenállás eszközeivé is válnak. Az alkotás ebben az értelemben olyan teret hoz létre, ahol az érzékelés, a kapcsolódás és a túlélés lehetőségei rajzolódhatnak ki a jelenlegi globális válsághelyzet közepette.
A földi paradicsom vágya – A svájci művészet remekművei a Christoph Blocher-gyűjteményből
Szépművészeti Múzeum, június 7-ig
Christoph Blocher svájci műgyűjtő korábban hazája egyik legismertebb politikusaként és vezető üzletembereként fordult meg Magyarországon, most azonban több mint 600 tételt számláló, csaknem kizárólag a XIX. század második felének és a XX. század első harmadának svájci festészetére koncentráló kollekciójának válogatott darabjait hozta el Budapestre. A gyűjtemény által átfogott évtizedek Svájc gyors ütemű felemelkedésének időszakát jelentik. E kor pozitív hangulata a képzőművészetre is átragadt; az alkotások többnyire békét, nyugalmat árasztottak, festőik a harmóniát, az idillt, a ”földi paradicsomot” keresték. Volt, aki a mindennapi élet hétköznapi csodáit örökítette meg műveiben, míg másokat az alpesi ország természeti szépségei nyűgözték le. A kiállított alkotók szellemi, kulturális hátterében sok a közös vonás, ugyanakkor a realizmustól a szimbolizmuson át egészen az expresszionizmusig különböző stílusirányzatok mellett kötelezték el magukat. A tárlaton 8 művész összesen 60 munkája szerepel, a középpontban a gyűjtő két legkedveltebb alkotójával, a nemzetközi szinten is korának legfontosabb mesterei közé sorolt Ferdinand Hodlerrel és a főként hazájában mindmáig igen nagy népszerűségnek örvendő Albert Ankerrel.
Gyarmathy Tihamér I Kozmosz a műteremben
Műcsarnok, május 3-ig
A Műcsarnok tárlata 40 évvel a Gyarmathy kanonizálását jelentő, ugyanitt rendezett bemutató után vállalkozik az időközben lezárult életmű újbóli áttekintésére. A kiállítás a korai, figurális gyökerektől vezeti végig a látogatót az érett korszak kozmikus vízióiig. A tárlat fókuszában Gyarmathy sokrétű inspirációs forrásai állnak: nyugat-európai utazásai, az Európai Iskola és az Elvont művészek köre, az 1947-es párizsi és hazai kiállítások, Kállai Ernő bioromantika elmélete és a mikrokozmosz rejtett formái, a Moholy-Nagy László hatására született fotogram-kísérletek, Kassák Lajos és a konstruktivizmus tiszta geometriája. A festő munkái olyan világhírű kortársakkal párbeszédbe állítva jelennek meg, mint Hans Arp, Paul Klee, Max Bill, Joan Miró vagy Etienne Beothy. A bemutató csúcspontja az utolsó teremben feltáruló „gondolati tér”, ahol a művész egyedülálló szemléletmódja – a különböző vallási és filozófiai hatások egységesítése – válik kézzelfoghatóvá. A makrokozmoszból merítő festmények mellett a látogatók a művész egykori műtermének és különleges, világmodellként értelmezhető tárgygyűjteményének installációját is láthatják, közelebb kerülve Gyarmathy összetett belső világához.
Lágy élek, finom geometria – válogatás egy kortárs magángyűjteményből
Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét, május 3-ig
Egy olyan kortárs magyar magángyűjtemény látható Kecskeméten, mely először lép ki a nyilvánosság elé. A több mint félszáz alkotást bemutató tárlat a látványelvű festészettől indulva, fokról fokra haladva, egészen a tiszta nonfigurativitásig vezeti végig a látogatót. Míg a tárlat első része a valóság látványából finom lírai érzékkel kiválogatott motívumokból épített festői világokat mutat be, a másodikban a kiemelt forma szerepe már túllép a valóság lírai átiratán; a forma felértékelődik, belső lényegi magvából kiindulva átrajzolja a valóság képét. A záró egységben a letisztult formateremtés különféle lehetőségei tárulnak a nézők elé; itt már az elvont formára, valamint a szín belső törvényszerűségeire épülő képi élmény jelenti a bemutatott művek alapkarakterét. A tárlaton a kortárs magyar képzőművészet olyan jelentős alkotóinak munkái szerepelnek, mint – mások mellett – Bak Imre, Birkás Ákos, Bukta Imre, Deim Pál, efZámbó István, El Kazovszkij, El-Hassan Róza, Fehér László, Harasztÿ István, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Konok Tamás, Lantos Ferenc, Maurer Dóra, Molnár Vera, Szikora Tamás, Szűcs Attila, Szüts Miklós és Váli Dezső.
Lebegés a fénytérben. Válogatás a ResoArt Gyűjteményből
Vaszary Galéria, Balatonfüred, június 21-ig
Stílszerűen egy Balaton-parti kiállítóhely mutatja be a „Balaton festője”, Egry József műveinek legnagyobb magánkézben lévő kollekcióját. Szabó András üzletember és műgyűjtő bő két évtized alatt építette fel a mára már több mint 80 Egry-alkotást őrző gyűjteményét, melyből az általa létrehozott ResoArt Alapítvány most több mint félszáz művet állít ki. A Balaton természetesen ezen a tárlaton is kiemelt helyet kap; a festő évtizedeket töltött a tó partján, de, mint hangsúlyozta, „az még nem balatoni festészet, ami a Balatont ábrázolja”. Egy-egy jelenséggel hónapokon keresztül foglalkozott, s csak azután kezdett munkához, ha a látványt teljesen feldolgozta magában; képei a természet és az atmoszférikus fényjelenségek, a fénytér megfigyelésére épültek. A tárlat végigvezeti a látogatót Egry József művészi fejlődésének minden fontos állomásán, jól nyomon követhetővé téve a művész egyedi festői világának fokozatos kialakulását. A bemutatott munkák között főművek mellett szélesebb körben kevésbé ismert alkotások is helyet kaptak, utóbbiak főként a művész munkásságának korai szakaszaiból.
René Burri: Utópia
Műcsarnok, június 28-ig
Az immár évtizedes múltra visszatekintő Budapest FotóFesztivál idei, a Műcsarnokkal együttműködve megvalósuló nyitó kiállítása ezúttal is egy világhírű fotográfust, a svájci René Burrit mutatja be. Ahogy Robert Capáról szinte mindenkinek A milicista halála című fotója jut eszébe, úgy a 12 éve elhunyt René Burrit a szivarozó Che Guevarát ábrázoló felvétele tette világhírűvé. S mint ahogy Capa is gazdag életművet hagyott hátra, Burri sem „egyfotós” alkotó; miután 1955-ben csatlakozott a Magnum fotóügynökséghez, hat évtizedes karrierje során kamerájával bejárta szinte az egész világot.
Ott volt többek között Berlinben a fal leomlásánál, fényképezett Pekingben a Tienanmen téri diáktüntetésen, megörökítette a háború pusztítását Bejrútban.
De ugyanígy élénken foglalkoztatta, hogyan jutnak kifejezésre a század jelentős átalakulásai a modern építészet formanyelvén; egyéni szemléletű művészi felvételeken örökítette meg a modernizmus számos jelképpé vált épületét, valamint alkotóikat is, akiknek egész művészportré-sorozatot szentelt. René Burri egyéni, expresszív dokumentarizmusába a kiállításon közel száz felvétel enged bepillantást.
