Petrik Albert: A régi Buda-Pest építőművészete I-IV. rész. Építő munkavezetők könyvtára XVIII.,XXXI.,XXXII., XXVI. Szerk.: Jakabffy Ferenc. Bp., 1909-1911, Ifj. Nágel Ottó, (Stephaneum-ny.), 96+1 p.; 103 p.; 104 p.; 104 p. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval, egy foltos gerinccel, de alapvetően jó állapotban. Az első kötet elején Pásztor Mihály (1876-1944): újságíró autográf

Berger, Christian Friedrich: Neubearbeitetes Hand- und Hausbuch für den österreichischen Bürger und Landmann, von Christian Friedrich Berger. Dem Herausgeber der verständigen Wetterpropheten. Erster-Vierter Theil. [Teljes mű négy részben, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1796. Im Verlage bey A. Doll. [4] + 187 + [1] p.; [8] + 119 + [1] p.; 173 + [3] p.; 102 + [8] p. Christian Friedrich Berger 18. századi osztrák mezőgazdasági szakíró négy részből álló, német nyelvű szakmunkájának szövegét oldalszámozáson belül néhány egész oldalas és szövegközti fametszetű ábra kíséri. Az első munka címlapján rézmetszetű vignetta, a további három rész címlapján fametszetű illusztrációk. A munka beosztása [magyar nyelvű fordításban]: Első rész: A mezőgazdaságról és a rétművelésről. Második rész: Az állattenyésztésről. Harmadik rész: A kertészkedésről. Negyedik rész: Háztáji eljárásokról és a házipatikáról. Példányunk negyven levelének felső sarkán apró, a szövegtükröt nem érintő pótlás, a második, harmadik és a negyedik mű levelein apró, a szövegtükröt alig érintő szúrágásnyom a gerinc oldalán. Az oldalakon enyhe, halvány foltosság, az első előzéken német nyelvű jegyzet. Vaknyomásos korabeli félbőr kötésben, a gerincen a címfelirat vaknyomású címkén, színes festésű lapszélekkel, XX. század első feléből származó védőtokban. Jó példány.

Unio. Zsebkönyv. Szerkeszti Urházy. 1848. (A szerkesztő fia által dedikált példány.) Kolozsvártt, [1847.] Özvegy Barráné és Steinnál (Nyomatott a királyi lyceum betüivel). 1 t. (címkép: gróf Teleki Domokos rézmetszetű portréja) + IV + [2] + 420 p. Egyetlen kiadás. A címlapon a szerkesztő fia, Urházy Miklós ajándékozó sorai: "Vajda Viktor úrnak emlékül, Kálló, 887. 10/8 Urházy Miklós." Az Urházy György (1823-1873) erdélyi kormányszéki fogalmazó és Teleki Domokos (1810-1876) erdélyi országgyűlési képviselő által közösen szerkesztett szépirodalmi almanach 1848 tavaszán jelent meg: Erdély és Magyarország egyesülésének szorgalmazására. Almanachunk egyetlen politikai cikket tartalmaz, Teleki Domokos Unió című tanulmányát, mely a két országrész uniótörekvéseinek múltját és jövőjét elemzi. A kortárs irodalom nagyságai közül Jókai Mór elbeszéléssel, Petőfi Sándor erdélyi témájú költeményekkel jelentkezik, a kisebb elbeszélők társadalmi és kísérteties novellái mellett igazán meglepő szerepben lép fel a jövő két nagy alkotója, Kemény Zsigmond esszéíró költeményekkel, Gyulai Pál kritikus kisregénnyel jelentkezik. A címkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés, a címlapon ajándékozási bejegyzés. Néhány oldalon apró foltosság. Szüry 4793. Prov.: Urházy Miklós; Vajda Viktor [Vajda Viktor (1835-1916) főreáliskolai tanár, hírlapíró, irodalomtörténész, zenei szakíró, műfordító, zenekritikus] Aranyozott, javított gerincű kiadói félvászon kötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Az enyhén foltos első kötéstáblán "Csak egyesülve állhatunk" feliratozású, Erdély és Magyarország egyesülését szorgalmazó, aranyozott plakett.

Krasznahorkai, László: Melancholie des Widerstands. Roman. Aus dem Ungarischen von Hans Skirecki. A szerző, Krasznahorkai László (1954-) Kossuth-díjas Prima Primissima-díjas, Nemzetközi Man Booker-díjas, Book Award for Translated-díjas író által DEDIKÁLT példány. Frankfurt a. M., 1995, Fischer Taschenbuch Verlag,451+1+12 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, jó állapotban.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.