Egyéb műtárgy

Báró Mednyánszky László (1852-1919): Csavargó. Olaj, fa. Jelezve jobbra lent: Mednyánszky. Reprodukálva: Artmagazin 35, 7. évf. 2009/5, 24. o. A festményt azonosította Bellák Gábor művészettörténész. 23×30 cm. Fakeretben. Mednyánszky László, a magyar művészettörténet egyik legnagyobb festőjének a csavargó portréi az életmű kiemelkedő jelentőséggel bíró alkotásai. Felvidéki arisztokrata család sarjaként a legfelső körökbe született, mégis egy ettől eltérő életmódot választott. Ő maga is egy a többségi társadalmon kívül álló emberként tekintett magára, a csavargásra létformaként, nem mint nagyúri hóbortra tekintett. Mednyánszky csavargókról készített, modellek után festett képei nem csak és elsősorban portrék, inkább alter egok, önarcképek, az identitását tükröző vallomások. Krúdy Gyula „Mednyánszky László, a csavargók bárója” c. írásában a következőket jegyezte le Mednyánszkyról: „(…) Valóban csavargó híre volt az ország egyik legnagyobb festőművészének, mert a közfelfogás szerint az emberek nem szoktak különbséget tenni a céltalanul lengedező vándorlegény, vagy pedig a nemes ideálokkal bolyongó apostolok között. Már a ruházkodásában sem akart ama bársonykabátos, Lavalliére-nyakkendős, palettás piktorokhoz hasonlítani, amilyennek a divatlap ábrázolta a festékkenegetőt. Mindig olyan rongyos volt (mondjuk meg áperte), hogy a műárusa ijedtében összecsapta a kezét (pedig nem volt valami ijedős ember az öregúr): Nem tartóztatták le az utcán, báró úr? (…) De a házzal szemközt levő kocsmában is mindig olyan emberek vártak Mednyánszkyra, akik azzal fizettek az elfoglalt helyért, hogy a báró megígérte nekik, majd értük jön. (Bámulatos emberek, akiket Mednyánszky csavargó-képein láttunk viszont.) (..) A körötte mendegélő világ annyira sem érdekelte, mint ahogy egy viharvert, száműzött fát, amely valahogyan távolabb került a többiektől, nem olvas újságot, nem hallja meg az erdei bokrok beszélgetését. Az orvosok, akik az egészség problémáit a legismeretlenebb életszakadékokban is szívesen felkeresik: azt mondják felőle, hogy nem volt normális ember, mint akár a jégsapkás Munkácsy Mihály sem. A filozófusok, akik szeretnék a világot mindig a maguk kötőtűire szedni, hogy majd aztán unottan legombolyíthassák, mint egy harisnyát: azt mondják, hogy nem mindennapi bölcsességű ember volt, mert végeredményében úgy élt, ahogyan akart. (…) / László Mednyánszky, Ladislav Medňanský (1852-1919): Hobo. Oil on wood. Signed lower right: Mednyánszky. Reproduced: Artmagazin 35, 2009/5, page 24. The painting was identified by art historian Gábor Bellák. 23×30 cm.

Báró Mednyánszky László (1852-1919): Csavargó. Olaj, fa. Jelezve jobbra lent: Mednyánszky. Reprodukálva: Artmagazin 35, 7. évf. 2009/5, 24. o. A festményt azonosította Bellák Gábor művészettörténész. 23x30 cm. Fakeretben. Mednyánszky László, a magyar művészettörténet egyik legnagyobb festőjének a csavargó portréi az életmű kiemelkedő jelentőséggel bíró alkotásai. Felvidéki arisztokrata család sarjaként a legfelső körökbe született, mégis egy ettől eltérő életmódot választott. Ő maga is egy a többségi társadalmon kívül álló emberként tekintett magára, a csavargásra létformaként, nem mint nagyúri hóbortra tekintett. Mednyánszky csavargókról készített, modellek után festett képei nem csak és elsősorban portrék, inkább alter egok, önarcképek, az identitását tükröző vallomások. Krúdy Gyula "Mednyánszky László, a csavargók bárója" c. írásában a következőket jegyezte le Mednyánszkyról: "(...) Valóban csavargó híre volt az ország egyik legnagyobb festőművészének, mert a közfelfogás szerint az emberek nem szoktak különbséget tenni a céltalanul lengedező vándorlegény, vagy pedig a nemes ideálokkal bolyongó apostolok között. Már a ruházkodásában sem akart ama bársonykabátos, Lavalliére-nyakkendős, palettás piktorokhoz hasonlítani, amilyennek a divatlap ábrázolta a festékkenegetőt. Mindig olyan rongyos volt (mondjuk meg áperte), hogy a műárusa ijedtében összecsapta a kezét (pedig nem volt valami ijedős ember az öregúr): Nem tartóztatták le az utcán, báró úr? (...) De a házzal szemközt levő kocsmában is mindig olyan emberek vártak Mednyánszkyra, akik azzal fizettek az elfoglalt helyért, hogy a báró megígérte nekik, majd értük jön. (Bámulatos emberek, akiket Mednyánszky csavargó-képein láttunk viszont.) (..) A körötte mendegélő világ annyira sem érdekelte, mint ahogy egy viharvert, száműzött fát, amely valahogyan távolabb került a többiektől, nem olvas újságot, nem hallja meg az erdei bokrok beszélgetését. Az orvosok, akik az egészség problémáit a legismeretlenebb életszakadékokban is szívesen felkeresik: azt mondják felőle, hogy nem volt normális ember, mint akár a jégsapkás Munkácsy Mihály sem. A filozófusok, akik szeretnék a világot mindig a maguk kötőtűire szedni, hogy majd aztán unottan legombolyíthassák, mint egy harisnyát: azt mondják, hogy nem mindennapi bölcsességű ember volt, mert végeredményében úgy élt, ahogyan akart. (...) / László Mednyánszky, Ladislav Medňanský (1852-1919): Hobo. Oil on wood. Signed lower right: Mednyánszky. Reproduced: Artmagazin 35, 2009/5, page 24. The painting was identified by art historian Gábor Bellák. 23x30 cm. Framed.

Kikiáltási ár: 900 000 Ft

Aukciók / Aukciós archívum

Darabanth Kft44. Nagyaukció

Belépés

Regisztráció

Darabanth Kft
44. Nagyaukció