Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stílű mű-emlékeinek rövid ismertetése. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úr meghagyásából írta Henszlmann Imre. Hét táblával, egy térképpel és 287 fametszettel. Budapest, 1876. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. 1 t. (hártyapapírral védett címkép) + [8] + 177 + [3] p. + 4 t. (ebből 3 hártyapapírral védett) + 1 térkép (kihajtható műemléki országtérkép) + 1 melléklet (kihajtható alaprajz a székesfehérvári ásatásokról). Első kiadás. Henszlmann Imre (1813-1888) építész, építészettörténész, régész, műemlékvédő, a Műemlékek Országos Bizottsága első előadója. Emigrációjából való visszatérése után a kalocsai és székesfehérvári ásatások vezetője. Egész oldalas és szövegközti rajzokkal, alaprajzokkal, keresztmetszeti rajzokkal, homlokzatrajzokkal és műemlékvédelmi rajzokkal gazdagon illusztrált kötete a hazai műemlékvédelmi irodalom korai, meghatározó műve. Rajz- és fényképanyaga Magyarország középkori egyházi és világi építészetének fontos remekeit – a jáki, zsámbéki templomot, a pécsi bazilikát – modern restaurálása előtti állapotában örökíti meg. Két hasábos szövegoldalakkal. Aranyozott, álbordás, enyhén sérült gerincű félbőr kötésben, színes festésű

A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítása. Az intézet programja. Budapest 1940. május 31. Magyar Nemzetbiológiai Intézet 1. kiadvány. 62p. Kiadói papírkötésben

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.

Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete. Batthyány Gyula rajzaival. (Számozott, aláírt.) Budapest, (1943). Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. - Singer és Wolfner (Légrády Testvérek Rt. ny.) 125 + [3] p. + 12 t. A címlapon a szerző saját kezű aláírása. Kolofon: "Készült 1943-ban, Herczeg Ferenc nyolcvanadik születésnapjára, ezer számozott példányban. E példány száma: 94." Az első nyomtatott oldalon régi ajándékozási bejegyzés. Aranyozott gerincű, álbordázott korabeli félmaroquin kötésben. Szép példány.

Geheimer Gang menschlicher Machinationen in einer Reihe von Briefen. Wer das lieset, der merke darauf. [Frankfurt am Main] Rom, München und Barby. 1790. [Jäger]. VI + 262 + [2] p. Első kiadás. Szerző és kiadó feltüntetése nélkül, hamis nyomdahellyel megjelent német nyelvű kötetünk a felvilágosodás évszázadának végéről, 1790-ből való. A magyarul "Titokzatos bevezetés az Emberi Összeesküvések világába" címmel visszaadható értekezésben a névtelen szerző felszólal a jezsuiták, a mesmerista delejezők, a szabadkőművesek, az illumintátusok és az emberiség más megtévesztői ellen. A levelek nem csupán a jezsuitizmus titkos történetének feltárására vállalkoznak, hanem egy világméretű összeesküvést is vázolnak, melynek célja az emberiség sötétségben, nyomorban és tudatlanságban tartása. A címlapon fametszetű vignetta, az oldalakon foxing. VD 18 14463024; Wolfstieg 23413; Weller, Druckorte 145. Enyhén foltos, enyhén kopott korabeli kartonkötésben, a címfelirat a gerincen sárga címkén.