Bársony István: Erdőn mezőn. Az író, Bársony István (1855-1928) vadász, író, újságíró által DEDIKÁLT példány. Benne bekötve a szerző autográf levelével, 1927 karácsonyáról (1927. dec. 23.). „Kedves Jenőm! Most jelent meg Erdőn mezőn című természetjáró könyvem új (negyedik) kiadása.” OSZK szerint a negyedik kiadás 1922-ben jelent meg. Ugyan akkor az 1928. jan. 10. Nimród lap a hetedik új kiadást említi. Könnyen elképzelhető, hogy ez egy változatlan utánnyomás. Természeti és vadászati képek. Kiváló magyar művészek eredeti rajzaival. Bp., [1928.],Athenaeum, 276 p.+ 8 t. Negyedik kiadás. Korabeli átkötött egészvászon-kötés, az eredeti elülső borítót az átkötéskor felhasználták, kopott, foltos borítóval, de belül jó

Hommage a Radnóti. Bp., [1979.], Magyar Helikon, (Zrínyi-ny.), 10 sztl. lev. Radnóti Miklós 'Erőltetett Menet' c. verse magyar, francia, angol, orosz, német, szlovák, szerbhorvát, olasz, lengyel, és cseh nyelven. Kiadói papírkötés, kiadói műanyag védőborítóban. Számozott, 147 számú számozott példány, Jobbágy Károly (1921-1998) költő, műfordító részére szóló példány.

Hetey Zoltán: Ady Bandi - Ady Endre. Budapest, [1943]. Stádium Sajtóvállalat Rt. (ny.) 184 p. + 2 t. (kétoldalas). Egyetlen kiadás. Hetey Zoltán visszaemlékezései diákéveiről, melyekben Ady Endrével együtt járta a nagykárolyi piarista gimnázium osztályait. A nosztalgikus beszámoló megörökíti a soknemzetiségű kisvárosi élet társadalmi rendjét, a diákcsínyeket, a gimnáziumi rendtartást és tanrendet, majd szembesíti az egykori életvilág leképezését az Ady-novellákban kibontakozó kisváros-ábrázolással, mely novellák (a valósággal ellentétesen) fullasztó, elmaradott és erotikában bővelkedő világként jelenítik meg az egykori világot; ez a kisvárosi kép pedig Hetey Zoltán szerint elsősorban a jól felmért és megcélzott nagyvárosi olvasóközönség szecessziós, erotikus és lenéző várakozásait teljesítette be. A kortárs nagyvárosi irodalmi sajtó elvárásairól és jutalmazási rendszeréről sokat értekező visszaemlékezés rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Feliratozott kiadói félvászon kötésben, borítón apró kopásnyomokkal és elszíneződésekkel, címlapon "sajtó példány" és "196" számjegy bélyegzésekkel.

Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete. Batthyány Gyula rajzaival. (Számozott, aláírt.) Budapest, (1943). Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. - Singer és Wolfner (Légrády Testvérek Rt. ny.) 125 + [3] p. + 12 t. A címlapon a szerző saját kezű aláírása. Kolofon: "Készült 1943-ban, Herczeg Ferenc nyolcvanadik születésnapjára, ezer számozott példányban. E példány száma: 94." Az első nyomtatott oldalon régi ajándékozási bejegyzés. Aranyozott gerincű, álbordázott korabeli félmaroquin kötésben. Szép példány.

Horvát István: Nagy Lajos, és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a' nemzeti nyelv ügyében. Tekéntetes, tudós Schwartner Márton úr vádjai, és költeményei ellen írta Horvát István. Pesten, 1815. Trattner János Tamás' betűivel. [4] + 64 p. Egyetlen kiadás. Horvát István (1784-1846) nyelvész, őstörténész, egyetemi tanár szenvedélyes hangon írt vitairata egykori mestere, Schwartner Márton (1759-1823) oklevéltani kutató, egyetemi tanár hazafiatlannak gondolt nézetei ellen. A különös őstörténeti és nyelvészeti nézeteiről közismert, nemzeti büszkeségtől fűtött Horvát István ebben a művében hevesen cáfolja Schwarter Márton nézeteit. A történészt fölöttébb felbőszítette Schwartner azon kijelentése, hogy - nemzeti királyaink - Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás udvaraiban a magyar nyelv szóbeliségben és írásbeliségben egyáltalán nem volt használatos. Horvát István a schwartneri érveléssel szembe szállva azt próbálja bizonyítani, hogy derék magyar királyaink nemzeti érzéstől fűtve igenis pártolták a magyar nyelv fejlődését, magyar szokásokat ápoltak, és a magyar nemzeti nyelv és írásbeliség előmozdításában akkor is komoly érdemeket szereztek, ha ennek írásbeli nyoma nem maradt; máskülönben Bonfini egyes, magyar énekmondókról tett megjegyzései aligha maradtak volna fenn, illetve a 16. századi magyar nyelvű írásbeliség aligha bontakozhatott volna ki olyan erővel, ha a magyar nyelvűséget a korábbi évszázad magyar királyi udvara titokban nem mozdította volna előre. A történeti dolgozat a reformkor előtti hazafias szellemű tudományos publicisztika szép példája; önellentmondásokban gazdag elméleteit a kortársak némi derűvel szemlélték. A címlapon egykori tulajdonosi bejegyzés nyomai. Szüry 1892. Fűzve, enyhén sérült korabeli papírborítóban. Körülvágatlan, jó példány.